Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-09 / 209. szám
www.ujszo.com I 2020. szeptember 9. KÖZÉLET 3 Idehaza a lakosság alig egy százaléka fertőződhetett meg az első hullám alatt NAGY ROLAND Pozsony. A legújabb szlovákiai kutatás adataiból az látszik, hogy a lakosság mindössze elenyésző arányban fertőződött meg a koronavírus-járvány első hullámában. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a tavasszal hozott intézkedések valóban hatékonyak voltak, másrészt pedig azt, hogy a második hullám súlyosabb lehet. A kutatást az Alpha medical magánlaboratóriumokat üzemeltető cég készítette a Dővera Egészségbiztosítóval együttműködve. A lakosság fertőzöttségének felmérésére viszont nem a médiában gyakran emlegetett PCR-teszteket használták, hanem a kevésbé ismert, úgynevezett Elisa-teszteket. Kétféle tesztelés Peter Lednicky, az Alpha medical ügyvezető igazgatója keddi sajtótájékoztatón rámutatott a két teszt közti lényegi különbségekre. A PCR-tesztek a szakértő elmondása szerint a fertőzés kezdeti stádiumában igazán pontosak. „A megfertőződés utáni napokban a vírus koncentrációja fokozatosan növekszik az emberi testben. Nagyjából az ötödik napon éri el azt a szintet, amikor a betegen megy elennek az első tüntetek, és ezen a napon egyúttal a vírus olyan koncentrációt ér el, amelyből már képes kimutatni a PCR-teszt. Ezért is van az, hogy ha valaki karanténba vonul, akkor az állam az ötödik napra időzíti a tesztelését” - magyarázta a szakember. A fertőzöttek immunrendszere aztán nagyjából a hetedik napon aktivizálódik, a tizedik napon pedig már javában termeli a vírus legyőzéséhez szükséges ellenanyagokat. A 14. napon jut el az immunrendszer abba a fázisba, amikor az ellenanyagok jelenléte már mérhetővé válik (ezek az úgynevezett IgG-antitestek). Ezzel együtt pedig értelemszerűen folyamatosan csökken a vírus koncentrációja. így a 14. napon a PCR-tesztek már kevésbé alkalmasak a vírus kimutatására, mint az úgynevezett szerológiai vizsgálatok, vagyis az Elisa-tesztek. Lednicky hozzátette: mindezekből látszik, hogy a PCR-teszteket a megbetegedés kezdeti stádiumában érdemes felhasználni, a szerológiai vizsgálatok pedig inkább arra alkalmasak, hogy utólag mutassák ki az adott személyről, hogy átesett már a korona vírus-fertőzésen. A visszatekintés haszna Arról még egyelőre zajlanak a viták, hogy az említett antitestek meddig mutathatóak ki a vérben, de Lednicky szerint nagyjából 3-4 hónapról van szó. „Éppen az ellenanyagok vizsgálata nyújt egyedülálló lehetőséget arra, hogy visszatekintsünk a múltba. Ennek köszönhetően képesek vagyunk megmondani, hogy az adott személy kapcsolatba került-e a vírussal 2 héttel, vagy akár 3 hónappal ezelőtt. Erre a PCR- tesztek nem képesek, azok körülbelüla3.naptóla 14.napig működnek” - fejtette ki az Alpha medical vezetője. Talán elsőre úgy tűnhet, hogy a visszamenőleges tesztelésnek nem sok értelme van, azonban a kutatók számára rendkívül fontos adatokat adhat a kollektív immunitás kialakításáról. Éppen erre törekedett az Alpha medical is, amely a Dőverával közösen indította el a projektjét még júniusban. Az egészségbiztosító ügyfelei olyan előnyben részesültek, hogy hagyományos szűrővizsgálatok után az Alpha medical laboratóriumaiban ingyenesen megvizsgálták a vérképüket, hogy feltérképezzék, vajon az adott beteg átesett-e a koronavíruson. A júniustól szeptemberig tartó időszakban összesen 10 100 beteg vett részt a kutatásban, amely kifejezetten nagy statisztikai mintának számít, így a felmérés eredményei is megbízhatónak tekinthetőek. Alig 1 százalék A letesztelt személyek mindössze 0,89 százalékánál mutatták ki, hogy korábban átestek a fertőzésen. Érdekesség, hogy a kutatás alapján A járvány első hulláma alatt Szlovákiában leginkább a 40 feletti korosztály került kapcsolatba a vírussal, főként a 60 évnél idősebb emberek (TASR-feivétei) leginkább a 40 feletti korosztály került kapcsolatba a vírussal, főként a 60 évnél idősebb emberek. További fontos statisztikai adat, hogy a betegségen áteső személyek 41 százaléka nem mutatott semmilyen tünetet, vagyis csaknem minden második ember úgy győzte le a vírust, hogy nem is tudott róla. Az adatok szerint a legtöbben Nagyszombat és Zsolna megyében kaptáik el a fertőzést. A kutatás készítői fontosnak tartották, hogy külön kategóriában kezeljék a letesztelt orvosokat és nővéreket. Az utóbbi három hónapban összesen 235 orvost és 103 nővért vizsgáltak meg. Közülük mindössze 3 orvos kapta el a betegséget, a nővérek közül pedig senki. Lednicky szerint ezeket az adatok kétféleképpen lehet értelmezni. Az alacsony számok arra is utalhatnak, hogy az első hullámban hozott szigorító intézkedések valóban beváltak. Különösképpen igaz ez az egészségügyi személyzetnél, hiszen amint látható, rendkívül alacsony arányban fertőződtek meg. Annak fényében azonban, hogy az országot már elérte a vírus második hulláma, azt is meg kell jegyezni, hogy csak nagyon kevesen estek át a fertőzésen, így sokan továbbra is veszélynek vannak kitéve. Jana Skalová, a Svet zdravia kórházláncolat fő járványügyi szakértője hozzátette: az új tanulmány eredményei összhangban vannak a naponta elvégzett PCR-tesztek adataival, hiszen az eddig elvégzett összes teszt 1,3 százaléka lett pozitív. A második hullám közepe Vladimír Krcméry, a Comenius Egyetem Orvosi Karán található Mikrobiológiai Intézet vezetője, valamint a válságstáb egykori tagja a tanulmánnyal kapcsolatban elmondta: az egyik fontos tanulsága, hogy nálunk a 40 év feletti betegek nagyobb arányban fertőződtek meg. A szakértő szerint az ehhez hasonló angl iái és németországi kutatások azt mutatták ki, hogy többségben a 20 és 40 év közötti korosztály esett át a megbetegedésen, így ezek az új információk további vizsgálatokra érdemesek. Krcméry úgy véli, a betegek földrajzi eloszlása szintén segítheti a járványügyi szakértők munkáját, hogy le lehessen lassítani a koronavírusjárvány második hullámát, amelynek jelenleg a közepén vagyunk. A szakértő hangsúlyozta: fontos, hogy minél inkább visszaszorítsuk a vírust az influenzajárvány megérkezéséig, hiszen a két betegségnek nagyon hasonló tünetei vannak, ami különösen nagy megterhelést jelenthet a szlovák egészségügyi rendszernek. Az MKP a magyar belpolitika miatt nekiment a Hídnak CZÍMER GÁBOR A Híd elnöke bírálta a magyar kormányt, ezért az MKP megpróbálta rendre utaeítani, miközben az utóbbi azt állítja, nem a Fideez irányítja őket. Pozsony/Budapest. Az MKP élesen bírálta a Hidat, mert annak elnöke, Sólymos László arroganciának nevezte, hogy a magyar kormány megfosztja autonómiájától a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE), illetve az Index hírportál kormányzati bedarálása kapcsán is nemtetszésének adott hangot. „Elvárjuk a partnerpártoktól, hogy a felvidéki magyarságot érintő valós ügyek megoldására fókuszáljanak és a megosztó politikai témákban tanúsítsanak kellő önmérsékletet” - olvasható az MKP sajtóosztálya által közreadott nyilatkozatban. Egyben el is határolódnak a Híd elnökének állásfoglalásaitól: „A Híd magyarországi belpolitikáját egyoldalúan minősítő nyilatkozataival nem értünk egyet, sem a tartalmát, sem a hangvételét illetően!” Egyben azt hang„A Híd csak egyenrangú partneri viszonyt tud elfogadni bármilyen kapcsolatban." Sólymos László, a Hfd elnöke súlyozzák, hogy az egyesülés érdekében az elvi álláspontokat is tisztázniuk kell, amivel kapcsolatban az egyes szereplők felelősségét emlegetik. Forró Krisztián MKP-elnöktől azt kérdeztük, milyen konkrét ügyekben kellene önmérsékletet tanúsítania a politikai partnereinek. A pártelnök szerint ők konkrétan csak az SZFE ügyére céloztak. „Úgy gondoljuk, hogy ezt a kérdést túlpolitizálták” — nyilatkozta Forró. Hozzátette, ebben az ügyben nincs összhang a Híd és az MKP között. „Erre vonatkozott az, hogy örömmel fogadnánk, ha nagyobb önmérsékletet tanúsítanának” - magyarázta. Arra a kérdésre, mit mondana azoknak, akik szerint azért utasították rendre a Hidat, mert az MKP a magyar kormánypárttól, a Fidesztől kaphatott erre utasítást, vagy annak alárendeltjeként saját indíttatásból védi a Fidesz érdekeit, Forró azzal válaszolt, szerinte nem utasították rendre a Hidat. Úgy látja, az SZFE témája feszültséget gerjeszthet a hazai magyarok között, amire nincs szükség. Egyben egyértelműen elutasította, hogy pártja politikáját valaki kívülről befolyásolná. Csak a partnerség Az ügyben megkerestük Sólymost, akitől többek közt azt kérdeztük, mit szól hozzá, hogy ilyen élesen bírálta a kijelentései miatt a pártját az MKP. A Híd elnöke írásban felelt kérdéseinkre. Szerinte leginkább abban kell önmérsékletet tanúsítani, hogy a három párt egymást minősítse. „A sárdobálás a múltban se vezetett sehová és a jövőben sem fog, ezért az MKP reakcióját sajnálatos dolognak tartom” - fogalmaz Sólymos. Kiemeli, bizonyos esetekben nekik is nehéz elfogadniuk partnereink álláspontját. „De ezt nem a sajtón keresztül, hanem a tárgylóasztalnál kell megbeszélnünk” - teszi hozzá azzal, hogy a szlovákiai magyarok véleményének sokszínűségét hangsúlyozza. „A Híd csak egyenrangú partneri viszonyt tud elfogadni bármilyen kapcsolatban” -teszi hozzá Sólymos. Baráti Fidesz? Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakembere szerint fontos kiemelni, hogy az SZFE ügyében még nem nyilvánított véleményt nagy szlovákiai magyar társadalmi szervezet. „Jelzésértékű volt, hogy Sólymos ebben a kérdésben mégis megszólalt” - emelte ki, és hozzátette, hogy ez a lépés az MKP-val és az Összefogással szembeni profilálódását segíti. Hangácsi szerint, ha a három párt egyesül, az így létrejövő szubjektum a Fidesszel mindenképpen baráti viszonyban lesz. „Az nyitott kérdés, hogy a szimbolikus kérdésekben, mint amilyen az SZFE-ügy, megnyilvánul-e majd ez a közös párt” - véli a szakember. Hangácsi szerint a közös politikai szubjektum létrehozása többet nyom a latban, mint az, hogy a szlovákiai magyar szereplők mennyire bírálják a Fideszt.
