Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-09 / 209. szám
2 I KOZELET 2020. szeptember 9.1 www.ujszo.com Rosszul fialtatjuk a megtakarításainkat A legnagyobb hiba, hogy az emberek többsége egyszerű bankszámlán tartja a megtakarításait (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járvány idején a szlovákiai kisbefektetők körében ugyan nem tört ki olyan pánik, mint az előző gazdasági válság során, a lakosság nagy része azonban továbbra sem képes hatékonyan fialtatni a megtakarításait. Mire kellene ügyelnünk? Míg az előző, 2008-ban kezdődő gazdasági válság során a lakosság tömegesen szedte ki pénzét a befektetési alapokból, az Across Private Investments befektetési társaság legfrissebb elemzése szerint a koronavírus-járvány idején sikerült megőriznünk a hidegvérünket. „Az eladásokat természetesen most sem sikerült teljesen elkerülni. A vagyonkezelők márciusban 129 millió eurós mínuszban voltak, a kisbefektetők azonban gyorsan visszanyerték a bátorságukat, tudatosítva, hogy a befektetéseknél nem szabad az érzelmeikre hagyatkozniuk” - nyilatkozta Marián Bulik, az OVB Allfinanz Slovensko pénzügyi elemzője. Elveszik a pénzünk Annak ellenére azonban, hogy a pénzpiaci pánikot ezúttal sikerült elkerülnünk, a lakosság nagy része még mindig képtelen hatékonyan fialtatni a megtakarításait. „Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a többség egyszerű bankszámlán tartja a pénzét. Jelenleg mintegy 40 milliárd eurót tartanak a lakossági folyószámlákon. Ezeken azonban az átlagos hozam a 2016 óta eltelt négy évben csupán 1,5 százalékos volt, vagyis évente kevesebb mint fél százalékkal gyarapodtak a megtakarítások. Ez arra sem volt elég, hogy legalább a korábbi értékét megőrizze az így félretett pénz, hiszen az infláció is nagyobb volt” - mondta el Maros Durík, az Across Private Investments vezérigazgatója. Drága alapok Durík szerint ugyanilyen hiba, hogy a lakosság hajlamos drága és kevésbé hatékony pénzügyi termékekbe fektetni a pénzét. „A befektetési alapok átlagos ügyfelei az elmúlt négy évben így még az inflációra sem keresték meg a pénzt. A befektetési alapok átlagos bruttó hozama az elmúlt négy évben ugyan elérte a 12 százalékot, a hozam csaknem felét azonban elnyelték az alapkezelők, nem beszélve arról, hogy a hozamot meg is adóztatják” — tette hozzá Durík. Szerinte így azon sem szabadna csodálkoznunk, hogy a kisbefektetők inkább az ingatlanvásárlás mellett döntenek, ezzel ugyanis az elmúlt négy évben átlagosan 30 százalékos hozamot érhettek el. Nyertesek és vesztesek A pénzpiacokon Durík szerint mára stabilizálódott a helyzet, és újra egyre többen szeretnének befektetni a megtakarításaikat, a többség azonban még mindig óvatos befektetőnek számít, vagyis irtózik a nagyobb kockázatoktól, látványosabb változásokra így az elkövetkező időszakban sem számíthatunk. Az egyes ágazatok között azonban továbbra is látványos különbségek lesznek, így egyáltalán nem mindegy, hogy a befektetéseink során mire fókuszálunk. „Minden válságnak megvannak a győztesei és a nyertesei. A járvánnyal kapcsolatos krízis legnagyobb nyerteseinek a technológiai, a biotechnológiai és az egészségipari cégek számítanak, míg a legnagyobb vesztesek az olajipari, szállodaipari és turisztikai cégek, az autógyártók és a légitársaságok” - nyilatkozta Andrej Rajcány, az Across Private Investments portfolió részlegének a vezetője. Szerinte a befektetők számára az elkövetkező időszakban érdekesek lehetnek a válság miatt jelenleg alulértékelt ágazatok is, így például az energiaipar, továbbra is jó befektetési lehetőséget biztosítanak azonban az ingatlanok is. Úgy tűnik, elkerülhetjük a durva becsapódást RÖVIDEN Újra megnyílt két határátkelő Bánréve. Az ingázók és a munkavállalók érdekében, az egészségügyi biztonság szigorú fenntartása mellett a kedden, szeptember elsején elrendelt határzár után, ismét megnyílt két határátkelő Magyarország és Szlovákia között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bánrévén és Tomanádaskán. Ján Tóth lehet az államkassza őre Pozsony. A jegybank volt alelnöke, Ján Tóth lehet a szlovák államkassza őrének számító Költségvetési Tanács új elnöke-jelentette be Eduard Heger pénzügyminiszter, aki szerint a kormány Tóth kinevezését javasolja a parlamentnek. A kormány jelöltjének a kinevezéséhez azonban a parlamenti képviselők háromötödének a szavazatára lesz szükség. Heger szerint azért döntöttek Tóth mellett, mert világos elképzelése van arról, hogyan kellene fenntartható pályára állítani a szlovák államháztartást. „A szlovák kormányoknak meg kell tanulniuk, hogy a gazdasági növekedés időszakában elegendő tartalékot halmozzanak fel a nehezebb időkre, az elmúlt nyolc évben ugyanis nem ennek lehettünk a tanúi” - mondta el Heger. A Költségvetési Tanács eddigi elnökének, Ivan Sramkónak a hivatali ideje ugyan már tavaly júniusban lejárt, az utódjáról azonban az előző kormány már nem döntött, az új elnök kiválasztásáig ezért Sramko vezeti az intézményt. (mi, tasr) Hrnko és Danko is pártelnök lenne Pozsony. Ketten pályáznak a parlamenten kívüli SNS elnöki posztjára: Andrej Dankojelenlegi pártelnök és Anton Hrnko alelnök. A párt új elnökét a liptószentmiklósi kongresszuson fogják megválasztani, szeptember 12-én. A párt sajtóosztálya szerint minden megyei tanács javasolhatott elnökjelölteket. Danko múlt héten erősítette meg, hogy ismét megpályázza az elnöki posztot. Hrnko, a jelenlegi elnök ellenjelöltje, még júliusban azt üzente Dankónak, hogy ha ő marad az elnök, akkor a párt befejezi a működését. Az SNS-nek szerinte nincs más lehetősége, mint a jelenlegi vezetés lecserélése. A februári parlamenti választáson az SNS 3,16 százalékot szerzett, és így nem került be a törvényhozásba. (TASR) Majsky rács mögött marad Prága. A prágai Legfelsőbb Bíróság elutasította a jogerősen elítélt Jozef Majsky üzletember panaszát, melyet a Prágai Városi Bíróság azon döntése ellen nyújtott be, amely alapján augusztus elején őrizetbe vették. Majsky így előzetes letartóztatásban marad. A prágai bíróság augusztus 6-án vette őrizetbe Majskyt. Az üzletember még a helyszínen panaszt emelt a döntés ellen. Majskynak a Horizont Slovakia és BMG Invest pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatos csalások miatt kell letöltenie kilencéves börtönbüntetését. (TASR) MOLNÁR IVÁN A világjárvány okozta sokkot követően nyárra újra elstartoltak a legnagyobb hazai autógyártók, Szlovákia idei gazdasági visszaasóse így várhatóan mégsem lesz olyan drasztikus, mint amire a második negyedéves adatok alapján számíthattunk. Pozsony. A Statisztikai Hivatal a múlt héten katasztrofális adatokkal rukkolt elő a szlovák gazdaság idei második negyedéves alakulásáról. A világjárvány miatt az említett időszakban 12,1 százalékkal esett vissza Szlovákia gazdasági teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest, amire 1996 óta nem volt példa. Eubomír Korsnák, az Uni- Credit Bank elemzője szerint a drasztikus tavaszi zuhanáshoz a legnagyobb mértékben az autógyártók járultak hozzá, amelyeknek a termelése az adott időszakban több mint a felével esett vissza. Halvány reménysugár A múlt heti borúlátó előrejelzéseket követően a Statisztikai Hivatal e héten már jóval kedvezőbb adatokkal rukkolt elő. Kedden közzétett felmérése szerint Szlovákia kivitele júliusban már csaknem 1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, amihez leginkább épp az autóipar járult hozzá. Ez utóbbi esetében a kivitel 8 százalékkal nőtt tavaly júliusihoz képest, a szlovák export csaknem kétharmadát így ez az ágazat adta. Német mentőöv „A szlovák gazdaság a negyedik legnyitottabb az uniós tagországok közül, számunkra így létfontosságú a külföldi kereslet növekedése és az országhatárokon átívelő kereskedelem zavartalan működése. Hogy az elkövetkező időszakban milyen irányt vesz a szlovák gazdaság, az így jelentős mértékben függ a kivitelünk alakulásától” - nyilatkozta lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte el„Hogy az elkövetkező időszakban milyen irányt vesz a szlovák gazdaság, az függ a kivitelünk alakulásától". Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési társaság elemzője sősorban a német adatokat érdemes figyelni, hiszen a szlovák kivitel 22 százaléka az idei első fél évben is Németországba irányult. E tekintetben jó hímek számít, hogy augusztusban már nőtt a német ipari termelésre vonatkozó úgynevezett ifo-mutató, amelyet a müncheni egyetem gazdaságkutató intézete számít ki. Az index értéke a júliusi 14,3 pontról 15,4 pontra nőtt az elmúlt hónapban. A felmérés vezetője, Klaus Wohlrabe szerint a német gazdaság motorja, a feldolgozóipar kezd visszazökkenni a régi kerékvágásba. A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfői jelentése szerint a legnagyobb német feldolgozóipari ágazat, az autóipar termelése júliusban már csaknem 7 százalékkal nőtt az előző havihoz képest. Derűlátóbb elemzők Jóval derűlátóbb előrejelzéssel rukkolt elő a szlovák államkassza őrének számító Költségvetési Tanács is. A második negyedéves 12,1 százalékos gazdasági visszaesést követően a Költségvetési Tanács elemzői a legfrissebb előrejelzésükben az idei harmadik negyedévre már „csak” 6,5 százalékos csökkenést jósolnak. Az intézet elemzői ennek köszönhetően jóval derűlátóbbak az év egészét tekintve is. Míg júniusban még azzal számoltak, hogy az év első kilenc hónapjának a gazdasági teljesítménye 11,2 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, a most közzétett prognózisuk már csak 7,8 százalékos zsugorodással számol. „A külföldi kereslet az iparban és a szolgáltatásokban is nőtt, sok függ azonban attól, hogyan alakul a világjárvány második hulláma” - áll a Költségvetési Tanács által kiadott előrejelzésből. Korsnák szerint a második hullám miatt az év utolsó hónapjaiban enyhén romolhat a helyzet, a tavaszihoz hasonló mélyrepüléstől a külkereskedelemben azonban már nem kellene tartanunk.
