Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-08 / 208. szám
6 RÉGIÓ 2020. szeptember 8.1 www.ujszo.com Nyugvóponton a gútai sertésfarm ügye? vataSCin Péter A Gúta melletti megafarm építését tervező cég szerint a projekt már nem az ő kezükben van. Az érintett települések vezetői J6n Budaj környezetvédelmi miniszterrel egyeztetnének az ügyben. epitti Két hete volt aló ezer sertés tartására tervezett farm környezetvédelmi hatástanulmányának nyilvános gútai vitája, amely - finoman szólva-a heves érzelmektől sem volt mentes, de megoldást vagy kompromisszumot nem eredményezett. Az ügyben megkerestük a két legérintettebb felet, a potenciális beruházó Dan-Slovakia Agrar vállalatot, valamint a gútai önkormányzatot, és a hogyan továbbról kérdeztük őket. „Nem nálunk van a labda" A Dan-Slovakia Agrar az Új Szónak adott hosszabb válaszában többek között ismét kiemelte, a környezeti hatástanulmányból kiderült, hogy az elképzeléseik eleget tesznek a törvényi előírásoknak, amennyiben a levegőtisztaságról van szó. Emlékeztettek, a beruházás közegészségügyi hatásairól szóló szaktanulmány eredménye is kedvező volt. Hangsúlyozták továbbá, hogy az ilyen típusú farm Szlovákia húsipari önellátottsága miatt is fontos volna. „Most azonban a projekt nem a mi kezünkben van” - áll a cég válaszában, majd hozzátették, hogy a hatástanulmány nyilvános vitája során nem tudták meggyőzni a város lakosait a korrekt szándékaikról. Érdeklődésünkre, hogy az idézett mondat pontosan mit jelent, Németh Andrea, a Öan-Slovakia Agrar képviseletében azt válaszolta, hogy még tart a környezeti hatásvizsgálat folyamata, amelynek része volt a lakosok tájékoztatása is a nyilvános gútai vitán. „A meghatározott törvényes folyamatok szerint járunk el, és tiszteletben tartjuk azok végeredményét. A beruházás környezetre gyakorolt hatásának felmérésére irányuló folyamatot megelőzte az efféle projektek megvalósítására alkalmas helyszínek keresése, ahogyan a Gúta polgármesterével való találkozó és az ő előzetes jóváhagyása is, amely nélkül nem fogtunk volna bele a további lépések megtételébe”. Budajjal beszélnének Ján Budaj környezetvédelmi minisztertől kértek találkozót az érintett települések polgármesterei a napokban. Erről tájékoztatta lapunkat Horváth Árpád (MKP) gútai polgármester, aki Vágftizes, Keszegfalva és Megyercs vezetőivel együtt szeretne tárgyalni a tárcavezetővel. „Hagynak bennünket egyenként küszködni a nagyvállalatokkal” - vázolta Horváth azt a fo problémát, amely szerinte az elmúlt években Szlovákia más részein is kihívást jelentett az önkormányzatok számára. Úgy véli, a közös gondra egységes megoldást jelenthetne a törvényi szabályozás, amely segítségével tisztázni lehetne, hogy például milyen helyszínen és körülmények között, illetve hány sertést lehetne tartani egy-egy farmon. A polgármester elmondta, Zuzana Caputovával is beszélni szerettek volna a sertésfarmok ügyéről, de ez végül elmaradt, mivel az államfő a járványhelyzet súlyosbodása miatt lemondta komáromi látogatását. Horváth úgy látja, az agrárcég már csupán peres úton valósíthatná meg a beruházást Gútán, melynek városrendezési terve nem teszi lehetővé az óriási farm létrehozását. Újabb határozat A sertésfarm ügye volt a szeptember 4-i rendkívüli képviselő-testületi ülés egyetlen napirendi pontja is. A képviselők végül egyhangúan elfogadtak egy határozatot, mely szerint a gútai és az érintett önkormányzatok újabb hatástanulmány kidolgozására kémek fel egy független szakértőt. A vizsgálat egyik legfőbb célja a hígtrágya hatásának mérése olyan földterületeken, ahol az úgynevezett befecskendezési technológiát alkalmazzák, illetve ezeket az eredményeket össze fogják vetni olyan földmintákkal, ahol ez a módszer nem használatos. A szlovák Trója megszűnése után SZÁZ ILDIKÓ Rendkívül gazdag történelmi kiállításra várják látogatókat a Thain János Múzeumba. A dél-szlovákiai térségben feltárt értékes közép bronzkori leletekről minden szükséges tájékoztatást magyar és szlovák nyelven egyaránt feltüntettek az érdeklődők száméra a megyei fenntartású intézmény dolgozói. ff it-j 4kV*A^./»íiü A szeptember 4-től november 21- ig megtekinthető kiállításon az időszámításunk előtti 15-13. századból származó munkaeszközök, ékszerek, agyagedények egy részét Nagysurány, valamint Kisvárad környékén találták. Tizenöt hektáros területen állt a földvár, Közép-Európa egyik legnagyobb erődítménye. A Nyitra folyó holtágának bal oldalán található dombot Váracskának, és szlovák Trójának is nevezik. A nagysurányi Váraljacskával együtt jelentős őskori lelőhelyként tartják számon. A kerámiákon kívül számos állatcsont, csiszolt és pattintott kőeszköz, agyagnehezék, csonteszköz és teknőspáncél került elő a föld mélyéből az ásatások során. A hévmagyarádi kultúra időszaka Váracska teljes területére, illetve leleteire jellemző, még a sáncokon túlról is kerültek elő bronzedények és agancsból készült dísztárgyak. A halmos temetkezés mellett általános volt a családi sírcsoportokból álló nagyobb síktemető, találtak csontvázas sírokat, valamint umás, szórt hamvas rítusra utaló nyomokat is. Leginkább hamvasztásos a párkányi régióbeli Szalka és Ipolykiskeszi környéke. A bemutatott leletekhez készített tájékoztató táblák egyikén az áll, hogy a koszideri időszak az 1958-ban Szentpéteren véletlenül felfedezett birituális temetkezésben tükröződik. 56 sírt tártak fel a bronzkori időből, a csontvázas temetkezés módszere dominált ezen a területen, de előfordult néhány hamvasztásos sír is. Már a kutatás során utaltak a régészek a hely rendkívüli jelentőségére. Jellegzetesek a sírok fölé emelt halom formájú földsáncok. Dunaradványon készült a felvétel egy kör alakú csatornával körülhatárolt sírról, de több értékes felvér Tűz egy tömbházban Uj szájmaszk-automaták KISS BARTALOS ÉVA DUIMASZERDAHELY Tegnap kora reggel tűz ütött ki egy tömbház alagsorágban. A tűzoltóknak rövid időn belül sikerült eloltani a lángokat, mintegy huszonöt lakót evakuáltak. Senki nem sérült meg, egyelőre kérdéses, hogy mi miatt csaptak fel a lángok. Hétfőn nem sokkal reggel fél hat előtt riasztották a tűzoltókat az Sznf téri lakótömbhöz, amelynek pincéjében csaptak fel a lángok! Lelkes István, a Dunaszerdahelyi Járási Tűzoltó-parancsnokság vezetője lapunknak elmondta, hogy a falécekkel elválasztott pincerészben keletkezett tűz, egyelőre azonban nehéz megmondani, hogy gondatlanság, vagy elektromos zárlat okozta-e. „A tűzoltók azonnal kinyitották a szellőzőket, hogy minél gyorsabban távozzon a füst az épületből”- nyilatkozta Lelkes István. Bábi Tibor, a lakástulajdonosok képviselője elmondta, hogy az egyik munkába igyekvő lakó vette észre a tüzet a pincében, és riasztotta a tűzoltókat. „A tűzoltók gyorsan lokalizálták és eloltották a tüzet. Most füst van a pincében, leolvadt a vezetékek szigetelése, illetve egy ablakkeret, de egyelőre nehéz megmondani, hogy mekkora a kár. Biztosítva van a tömbház” - közölte Bábi Tibor. A lakástulajdonosok képviselője hozzátette, hogy a lakók ugyan megijedtek, de senki nem sérült meg a tűzben. A lépcsőházak közötti pincék ugyan el vannak választva, de a szomszéd lépcsőházban is érezték a füstöt. „Úgy tudjuk, hogy egy falon lévő, korábban papírral betömött lyukon keresztül szivároghatott át a füst” - zárta Lelkes István. NÉMETI RÓBERT A koronavírus terjedése miatt újabb szájmaszk-automatákat helyeznek el öt Kassa megyei városban. Az automaták működtetését és a hozzá szükséges védőeszközöket a megye által létrehozott tartalékalapból fedezik. KASSA Rastislav Tmka megyeelnök szerint azért fontos az újabb automaták elhelyezése, mert Kassa megyében is egyre érezhetőbb a fertőzés terjedésének második hulláma. „A jelenlegi helyzetre való tekintettel sajnos azt kell mondanunk, hogy egy ideig még biztosan szükség lesz a szájmaszkokra. Mivel a vírus felbukkanáskor nagy gondot okozott a maszkok és az egészségügyi védőeszközök hiánya, igyekszünk időben reagálni és kellőképpen felkészülni a második hullámra. A maszkautomatákat a Fresh üzletközpontok előcsarnokaiban helyezzük el: egyet-egyet Kassán, Gálszécsen, Nagymihályban, Pelsőcön és Gölnicbányán” - közölte a megyeelnök. Mint kiderült, az automatákban pamutból készült, kisebb és nagyobb méretű, gyerekek és felnőttek számára egyaránt megfelelő maszkokat helyeznek el. Az automatákból a többször használatos maszkok mellett különféle fertőtlenítőszereket és egyszer használatos maszkokat is lehet vásárolni. A megye állítása szerint a segédeszközöket a lehető legolcsóbban kínálják, az eladásból származó nyereséget az automaták működtetésére és karbantartására fordítják. Egy maszk ára típustól függően 2,80 és 3,50 euró között mozog telt és rekonstrukciós festményt is láthatnak a látogatók. Akiállítás egyik érdekessége a salta leoni típusú spirál csövecskékből készített nyaklánc rekonstrukciója, vagy a gazdag női sírból származó kosziberi ékszerek Szentpéterről. A bemutatott leleteket a Szlovák Tudományos Akadémia nyitrai archeológiái intézete, a Komáromi Duna Menti Múzeum, a lévai Barsi Múzeum, valamint a pozsonyi Archeológiái Múzeum és a Nyitra Menti Múzeum kölcsönözte az érsekújváriaknak. Jakub Godis régész, a kiállítás kurátora a sajtótájékoztatón elmondta, egymás mellé felfűzött farkasfogakból készült nyakláncot is láthat a közönség, melyet egy elhunyt gyermek sírjában találtak. A gyerekek holttestét sosem égették el. A számos információt nyújtó kiállítás megtekintése után bizonyára még élénkebben érdeklődnek majd a látogatók a térség bronzkori kutatásainak eredményeiről. a megyében (Fotó: Facebook) majd. A megye nagy tételben kedvezményesebb áron tudja beszerezni a védőeszközöket. \ gútai sertésfarm bővítésének kérdése még nem dőltei (Aszerzőfeivéte ékszerek, agyagkorsók, munkaeszközök is láthatók a tárlaton ía szerző fs
