Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-08 / 208. szám
2 KOZELET 2020. szeptember 8. | www.ujszo.com A földrendezést is uniós pénzből oldanák meg NAGY ROLAND Pozsony Veronika Remiiová (Za l'udí) befektetésekért és régiófejlesztésért felelős mi niszterel nők- helyettes hétfőn bemutatta a következő költségvetési időszakra vonatkozó EU-s támogatások felhasználási tervét. A Munkáltatók Szövetsége (AZZZ SR) több szervezettel kiegészülve közben arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós forrásokat a földrendezési reform elindítására kellene felhasználni. Szlovákia az utóbbi években nem használta fel hatékonyan az uniós támogatásokat. Veronika Remisová hivatala nemrégiben arról számolt be, hogy az előző, 2014-től 2020-ig terjedő költségvetési időszakban az uniós támogatások mindössze 33 százalékát, vagyis egyharmadát költöttük el. Éppen ezért is nagyon fontos, hogy a következő költségvetési időszakban, vagyis 2021-től 2027-ig az egyes minisztériumok a lehető leghatékonyabban használják fel az elérhető uniós pénzeket. Énnek érdekében a befektetésekért felelős minisztérium kidolgozott egy átfogó tervet. 13 milliárd Remisová elmondta: egyelőre még nem végleges az összeg, amit Szlovákia igényelhet a következő uniós költségvetésből, hiszen az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia a költségvetési tervezetet, de az előzetes becslések szerint az ország körülbelül 13 milliárd euróval gazdálkodhat majd. Ebbe azonban nem tartozik bele az úgynevezett gazdasági helyreállítási alapból (RRF) érkező támogatás, amelyet az Európai Bizottság azzal a céllal fogadott el, hogy az egyes tagállamokban segítsen felszámolni a koronavírus-járvány következményeit. Remisová hangsúlyozta, hogy ennek a felhasználása elsősorban Eduard Heger (OEaNO) pénzügyminiszter kompetenciái közé tartozik, az ő hivatala pedig az úgynevezett „klasszikus uniós támogatásokért” felel. Ennek ellenére a két tárca intenzíven tárgyal egymással, hogy a két különböző anyagi forrást a lehető leghatékonyabban költsék el. Öt prioritás Az említett 13 milliárd eurót a tárcavezető 5 fő cél elérésére szeretné felhasználni. Ezek közé tartozik a szlovák közigazgatás és a felsőoktatási intézmények digitalizációja, a környezetbarát megoldások támogatása, a vasúthálózat és a hiányzó autópályák kiépítése, a munkahelyek megtartása, valamint az elmaradt régiók fej lesztése. Hogy az egyes célok elérésére hogyan osztja szét a minisztérium az uniós támogatásokat, Remisová csak a végleges összeg ismeretében szeretné elárulni. Hozzátette: az egyes prioritások részleteit az elkövetkező hetekben mutatja be. Előtte azonban még egy konferenciasorozatot rendezne, melyen az egyes szakterületek képviselőivel vitatná meg a legfontosabb kérdéseket. A teljes terv így várhatóan 2021 tavaszán lesz kész. „Az általunk előkészített terv nemcsak a mi kormányunkat érinti, hanem a következőt is. Ezért is fontos, hogy a lehető legszélesebb támogatást harcoljuk ki” - magyarázta a miniszter. AHIas bírál Richard Rasi (Hlas), a korábbi befektetésekért felelős miniszterelnökhelyettes tegnapi sajtótájékoztatóján bírálta a minisztert. Elmondása szerint Remisová hivatala, vagyis a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium létrehozása során több adminisztratív hibát is elkövettek, aminek következtében az intézmény nem a hatályban lévő törvényekkel összhangban jött létre. Rasi úgy véli, fennáll a veszély, hogy Szlovákia végül semmit sem használhat fel az uniós támogatásokból. „Képzeljék csak el, hogy az egyik sikertelen igénylő panaszt nyújt be, hogy egy olyan minisztérium utasította el a projektjét, amely igazából törvénytelen módon jött létre. Amennyiben a bíróság igazat adna neki, megkérdőjelezhetővé válna az uniós támogatásokért felelős legfőbb hivatal” - hangoztatta a Hlas parlamenti képviselője. Remisová szerint Rasit foként az zavarja, hogy már nem ő ül a miniszteri székben. „Rasi úr biztosan sajnálja, hogy ezeket a milliárdokat nem ő és a barátai fogják szétosztani, ráadásul olyan módszerekkel, amelyeket már mindannyian ismerünk. Jelenleg éppen olyan botrányokkal kapcsolatban zajlanak rendőrségi nyomozások, melyek összefüggnek az uniós támogatásokkal” - mondta a Za l’udí elnöke. A földrendezés kérdése Az uniós támogatások szétosztásával kapcsolatban felmerültek olyan témák is, amelyek már évek vagy évtizedek óta megoldatlanok az országban. Ezek közé tartozik a földrendezés is, amely tulajdonképpen az önálló Szlovákia megalakulása óta fontos politikai kérdés, átfogó reformot azonban még mindig nem sikerült elfogadni. Most egy ilyen javaslattal állt elő a Munkáltatók Szövetsége (AZZZ SR), amelyet a Geodéták és Kartográfusok Munkáltatói Szervezetével (ZZGK), a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával (ZMOS) és a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamarával (SPPK) együttműködve hoztak létre. Elmondásuk szerint a tulajdoni viszonyok teljesen átláthatatlanok az országban, ami egyrészt annak a következménye, hogy a kataszteri hivatalokban gyakran 100 évnél is régebbi térképekkel és adatokkal dolgoznak. A szakemberek szerint így nem is csoda, hogy a telekhatárokat gyakran nem képesek egyértelműen meghatározni. Mindezek megoldására javasoltak egy komplex reformcsomagot, melynek megvalósításához nagyjából 1 milliárd euróra lenne szükség, amelyet a szakértők szerint az EU-s pénzügyi forrásokból is lehetne finanszírozni. Ennek köszönhetően jelentősen rövidülhetne a földrendezés kérdése. Az előző kormány idején a mezőgazdasági tárca úgy saccolta, hogy a telekrendezés akár 30 évig is eltarthat, a szakértők szerint azonban ez az idő akár a felére, vagy a harmadára is csökkenthető. Legjobb esetben is 20 6v A mezőgazdasági tárca azonban a Denník N napilapnak úgy nyilatkozott, hogy a földrendezés a legjobb esetben is csak 20 év alatt hajtható végre. A minisztérium sajtóosztálya hozzátette, hogy intenzíven dolgoznak az előző kormány által elkezdett telekrendezésen. Szlovákiában jelenleg 3103 olyan kataszteri terület van, ahol nem rendezték a tulajdoni viszonyokat. A tárca azzal számol, hogy évente 120 kataszteri területen lesznek képesek rendet tenni. karanténban, nem lesz bíróság Marian Kotleba montenegrói útja után kényszerült karanténba (TASR-feivétei) Kotleba FINTAMÁRK Marian Kotlába, az LSNS elnöke ma sem jelenik meg a Specializált Büntetőbíróságon, ahol az 1488 eurós csekkek miatt kellene felelnie. A szélsőséges politikus, aki egyébként a koronavírusjárványt valamiféle tömegmanipulálé átverésnek tartja, paradox módon kötelező házi karanténban van. Pozsony. Kotleba már hónapok óta eredményesen kerüli a tárgyalásokat az 1488 eurós csekkek ügyében - feltételezhetően azért, mert a per tárgya jóval túlmutat a csekkek összegének szimbolikáján. A bizonyítási eljárásban ugyanis az ügyészség szélesebb kontextusban is igyekszik bizonyítani, hogy az 1488-as szám nem véletlenül került rá azokra a csekkekre, melyeket Kotleba pártja rászoruló családoknak osztogatott. Az eddigi tárgyalási napokon a szélsőséges pártelnök és pártja retorikáját is górcső alá vették szakértők bevonásával azt bizonyítandó, hogy a kifejezések és szimbólumok, melyeket Kotleba használ, valóban rasszisták, kirekesztőek, és a szélsőséges eszmerendszerek szerves részét képezik. Ha az ügyészség mindezt hitelt érdemlően bizonyítani tudja Ruzena Sabová büntetőbíró előtt, azzal megkérdőjeleződne Kotlebáék védekezése, miszerint a neonáci szimbolikában kiemelt helyet elfoglaló 1488-as számnak nem volt ilyen jelentése a csekkeken, kizárólag véletlen, hogy épp ilyen összegű volt a támogatás. Ruzena Sabová, a per bírája korábban jelezte, az ügyet az eredetinél szigorúbb paragrafus szerint fogja megítélni: amennyiben Kotleba bűnössége beigazolódik, úgy amellett, hogy elveszi parlamenti mandátumát, akár 4-8 évre is rács mögé kerülhet. Az ügy már három éve húzódik, a per ugyanakkor már jó ideje áll, ma már sorozatban másodszor kellett elnapolni a tárgyalást. Marian Kotleba politikai motivációt sejt az eljárás mögött, és igyekszik hátráltatni azt, nem jár a tárgyalásokra, elsősorban arra hivatkozva, hogy ha ülésezik a parlament, akkor inkább képviselői mandátumának tesz eleget, és nem fog tárgyalásokra járni. A legutóbbi tárgyalási napra például július 14-én került volna sor, ám Kotleba elfogultság miatt tett panaszt az ügyben ítélkező Ruzena Sabová ellen, így a pert elhalasztották. A panaszt egyébként a Legfelsőbb Bíróság elutasította. A per ma folytatódott volna, ám erre nem kerül sor, ismét Kotleba miatt. A politikus ugyanis házi karanténba kényszerült: Montenegróban járt, melynek vörös a járványügyi besorolása, és nemrég tért haza. A szabályok szerint ezért Kotlebának Covid-19-tesztet kell végeztetnie magán leghamarabb a házi karantén 5. napj án - épp ma. Kotleba ugyanakkor bagatellizálja a járványt: a közösségi oldalakon rendszeresen videókat tesz közzé, melyekben hamis, tömegmanipuláló társadalmi kísérletként hivatkozik a pandémiára, elutasítja a maszkhasználatot, és élesen bírálja a járványügyi intézkedéseket. Pártjának képviselőit többször figyelmeztetni kellett a parlamentben, mert nem hordták a maszkot, Boris Kollár ki is zárta már néhányukat egy ülésnapról. A bíróság szeptember 21-én folytatná a tárgyalást - a per lassan a végéhez közeledik, ám ha Ruzena Sabová el is ítéli Kotlebát, az ügynek akkor sem lesz vége, és sokáig húzódhat. A politikus ebben az esetben ugyanis biztosan fellebbezni fog, az ügy pedig a Legfelsőbb Bíróságra kerül. Miért problémás az 1488? ► Kotleba besztercebányai megyefőnökként nem csak 1488 eurós csekkeket osztogatott. Volt példa arra is, hogy 777 eurós támogatást adott. ► A 14-es szám David Lane ismert amerikai szélsőjobboldali aktivista angol eredetiben 14 szavas mondatára utal: „Biztosítanunk kell fajunk fennmaradását és a fehér gyermekek jövőjét”. ► A 88-as szám az ábécé nyolcadik betűjére, a H betűre utal. A két nyolcasa Heil Hitler náci köszöntést szimbolizálja. ► A 777 a háromágú horogkeresztre, a neonáci triszkelionra utal, melynek bizonyos formáit több „keresztény" fehér felsőbbrendűséget hirdető neonáci csoport használta, például a dél-afrikai AWB. Veronika RemiSová (Za lúdí) befektetésekért és régiófejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes (TASR-feivétei)
