Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-08 / 208. szám

www.ujszo.com | 2020. szeptember 8. KÖZÉLET I 3 SZFE-ügy: sok hazai szervezet tétovázik Budapesten tömegek tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem függetlenségének megőrzéséért, a szlovákiai magyar politikusok egy része szerint Szlovákiában ezzel a problémával nem kellene foglalkozni (TASR-feivétei) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Nem azonos a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) körül kibontakozó ügyben az egységesülési szándékának hangot adó három szlovákiai magyar párt álláspontja. Amíg a magyar kormánynak az egyetem átalakítására tett kísérletét a Híd elnöke arroganciának tarja, addig az MKP és az összefogás érdemben nem kommentálja az ügyet. Sólymos László, a Híd elnöke még pénteken a közösségi oldalán reagált az SZFE-vel kapcsolatos esemé­nyekre. Azt hja, szerinte az intéz­mény erőből történő átalakítása ar­rogancia. „Nem biztos, hogy a mo­dellváltással van gond, de a mód­szerrel mindenképp. S főleg azzal, hogy a színművészeti átalakítását célzó törvény megosztja a szakmát, feszültséget geijeszt a társadalom­ban és megkérdőjelezi mindazt, amit ez a 155 esztendős intézmény letett az asztalra” - fogalmaz Sólymos. A pártelnök hozzáteszi, szimpatikus számára, hogy az intézmény növen­dékei kiállnak tanáraik mellett. Az ügyben megkerestük az MKP-t is, amely tömör nyilatkozat­ban reagált: „Az MKP szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetem működtetése szakmai ügy, ami mára teljesen átpolitizálódott, a magyar­­országi pártpolitikai harc részévé vált. Mi egy felvidéki politikai párt vagyunk.” Az Összefogás elnöke, Mózes Szabolcs szerint ez az ügy a magyar­­országi társadalomhoz hasonlóan a szlovákiai magyarságot is megoszt­ja. „Célunk az egység létrehozása, ezért továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, amit korábban hirdettünk: nem fogjuk a budapesti árkokat a Felvidékre importálni, nem kom­mentáljuk a magyarországi belpoli­tikai történéseket” - nyilatkozta és hozzátette, szerinte célravezető len­ne, ha ebben az egységre törekvő szervezetek is partnerek lennének. Óvatoskodó egyetem Az akadémiai szféra szlovákiai magyar képviselői közül a komáro­mi Selye János Egyetem rektora, Ju­hász György megkeresésünkre szó­vivőjén, Petheő Attilán keresztül azt nyilatkozta, csak saját véleményé­nek tud hangot adni. Az intézmény álláspontját ugyanis az egyetem ön­­kormányzati szerveinek kell elfo­gadni, amelyek még nem foglalkoz­tak ezzel az üggyel. A rektor hang­súlyozza, hogy a SZFE-ügyről csak a sajtóban megjelent információkat ismeri, „... amelyek sokszor egy­másnak ellentmondanak, így nehéz érdemi szakmai véleményt megfo­galmazni az üggyel kapcsolatban” - fogalmaz Juhász, és hozzáteszi: „Annyit viszont a helyzetet kívülál­lóként figyelve elmondhatok, hogy a sajtó által leírt jelenlegi helyzetben a leghatékonyabb megoldásnak a konstruktív szakmai párbeszédet tartom. Az erre való igyekezet a Ma­gyar Rektori Konferencia és a Hall­gatói Önkormányzatok Országos Konferenciája részéről is megvan, bízzunk benne, hogy ez a kezdemé­nyezés eredményekhez is vezet majd” - nyilatkozta a komáromi rektor. Páldi Ádám, a Selye János Egye­tem Hallgatói Önkormányzatának elnöke kérdésünkre elmondta, egyelőre nem terveznek az ügyben nyilvánosan állást foglalni, mert egy magyarországi egyetem ügyéről van szó. Magánvéleményének hangot adva arról beszélt, szerinte nehéz pontosan meghatározni, melyik fél­nek van igaza. „Egyetemistaként természetesen együtt érzek a hallga­tótársaimmal, hiszen ők úgy látják, valamitől meg lettek fosztva, de ugyan úgy meg kell érteni az állam álláspontját is” - fogalmazott Páldi. Művészek ós diákok A szlovákiai magyar egyetemi hallgatókat tömörítő Diákhálózat elnöke, Leczkési Zoltán a SZFE- üggyel kapcsolatban lapunknak el­mondta, egyelőre egyik magyaror­szági partnerintézményükkel, a Hallgatói Önkormányzatok Orszá­gos Konferenciájával és a határon túli magyar hallgatók többi szerve­zetével egy közös álláspont kialakí­tásán dolgoznak. „Ezen túl a Buda­pesten működő tagszervezetünk, a Kaszás Attila Diákkör szerdán esté­re egy beszélgetőestet szervez a té­mában, amelynek vendége az SZFE szenátusának távozó tagja, Varga Gábor, aki korábban a Diákhálózat­ban is aktív volt” - nyilatkozta la­punknak a diákszervezet elnöke. Ahogy arról korábban beszámol­tunk, a Bázis - Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában szolidaritását fejezi ki az SZFE hall­gatóival és oktatóival. A szervezet, mint írják, elutasítja az egyetemi au­tonómia megszüntetését, a hatalom arroganciáját, az önkény minden formáját. Hasonló szellemben fo­galmazott közleményt hozott nyil­vánosságra a komáromi Selye János Gimnázium Diákönkormányzata, amely szintén szolidaritását fejezte ki az SZFE volt és jelenlegi tanári karával és hallgatóságával. Mi történik az SZFE-n? Az egész SZFE-ügy az után bon­takozott ki, hogy az egyetemet a ma­gyar kormány állami fenntartásából szeptember elsejével ún. alapítványi fenntartásba utalta. Ez azt jelenti, hogy továbbra is jórészt közpénzből működhet, de az intézmény irányí­tására egy kuratóriumot jelöltek ki. Ennek elnöke Vidnyánszky Attila rendező, a testületnek pedig többek közt tagja Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója is. Világit többször kerestük már az ügyben, de eddig még a témában nem nyilatkozott az Új Szónak. Normális esetben egy ilyen átál­lást az egyetemmel egyeztetve szoktak végrehajtani. Az SZFE-nél azonban bármiféle párbeszéd nél­kül zajlott az egész. A kuratórium tagjairól például az egyetem veze­tése is csak a sajtóból értesült. A szeptember elsejétől érvényes új alapítói okirat szerint az intézmény demokratikusan választott önigaz­gatási szervének, a szenátusnak gyakorlatilag minden jogkörét el­vették. Nem a szenátus dönt a rek­torról, vagy arról, ki milyen órákat taníthat, minderről a kuratórium határozhat. Ezzel gyakorlatilag el­vették az egyetem autonómiáját. Az ügy miatt lemondott az SZFE sze­nátusa. A hallgatók jelenleg fizika­ilag elfoglalva tartják az egyetem épületét. A hét elején kezdődő ok­tatást az intézmény rektora pedig egy héttel kitolta. Az e-cigik is drágulnak j övőre DEMECS PÉTER A pénzügyminisztérium már korábban jelezte, hogy jövőre jelentősebben megemeli a dohánytermékekre vonatkozó jövedéki adét, minek követ­keztében drágulni fog egy doboz cigaretta. Most viszont kiderült az is, hogy a drágulás az egyre népszerűbb, úgyne­vezett füstmentes dohányter­mékeket sem fogja elkerülni. Pozsony. A dohánytermékekre vonatkozó jövedéki adó már egy ideje nem változott, legutóbb Ladi­­slav Kamenicky, a Smer-jelölte pénzügyminiszter akarta megemel­ni. Javaslata 101 millió eurót hozott volna az állami költségvetésbe, Andrej Danko (SNS) akkori házel­nök viszont a koalíciós szerződés megszegésének nevezte a pénzügy­­miniszter tervezetét, így a cigaretták drágulásából nem lett semmi. A pénzügyminisztérium vezetését viszont idén már az OEaNO képvi­selője, Eduard Heger vette át, aki is­mételten előrukkolt a jövedéki adó Az e-cigibe vásárolt dohány dobozonként négy euróba fog kerülni (TASR-feivétei) növelésével. Ennek köszönhetően jövőre 103,7 millió, 2022-ben 140,9 millió euróval több folyhat be az ál­lami költségvetésbe. A javaslatot, bár a választók körében nem egy népszerű módosításról van szó, minden bizonnyal megszavazza a parlament, a gazdasági válság idején ugyanis az államkasszának minden bevételi forrásra szüksége van. Mit jelent majd mindez a gyakor­latban? Nem mást, mint hogy jövő februártól egy doboz cigaretta átlag­ban 40 centtel drágul, egy évvel ké­sőbb pedig további 20 centtel. 2021 - ben tehát egy doboz cigi Szlovákiá­ban körülbelül 3,70 euróba fog ke­rülni. Viszont még ettől is jelentő­sebben drágulnak majd a füstmentes dohánytermékek, a közismert e­­cigarettákba vásárolt töltetek cso­magolásonként 50 centtel lesznek drágábbak jövő februártól. A tárca érvelése szerint mindezt azért, hogy az ezekben a termékekben található dohány jövedéki adója csupán a 44 százaléka annak, ami a klasszikus cigarettákban található dohányé - újonnan ez az érték 73 százalék lesz, ami annyit jelent, hogy egy csomag körülbelül négy euróba fog kerülni. RÖVIDEN Kuciak-ügy: Juhás visszatórhet Pozsony. Peter Juhás nyomozó kijelentette, az ügyész rendel­kezésére áll Ján Kuciak és Mar­tina Kusnírová meggyilkolásá­nak ügyében. Ha megállapodás születik az ügyésszel a Kuciak­­nyomozócsoport újraszervezé­séről, Roman Mikulec (OEaNO) belügyminiszternek nem lenne kifogása ez ellen. „Azonnal felvettük a kapcsola­tot az ügyésszel, és egyeztetünk a következő lépésekről”— mondta tegnap Mikulec, hozzá­téve: mindent megtesznek, hogy előmozdítsák az ügyet. A miniszter azzal kapcsolatban nem nyilatkozott, hogy korai volt-e vagy sem a Kuciak­­csoport feloszlatása. „Ma már egészen máshol tart az ügy” — mondta azzal, hogy jelenleg csak az aktuális helyzetre tudnak reagálni. A gyilkossági ügyben folytatott nyomozás eredmé­nyeként felmerült ügyekkel a Köd (Hmla) és az Újságíró (Novinár) munkacsoport foglalkozik. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents