Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-07 / 207. szám

www.ujszo.com I 2020. szeptember 7. RÉGIÓ i 3 Logisztikai központ épülhet Hegyétén Bokros Ferenc, Hegyéte polgármestere a 2007-ben elfogadott falurendezési tervet mutatja (A szerző felvétele) KISS BARTALOSÉVA Több évtizedes igyekezet után a közeljövőben amerikai befektető érkezhet a hegyótei ipari parkba. Az önkormányzat a beruházás által anyagilag függetlenedhetne az államtál, azt állítják, hogy nincs veszélyben a lakák nyugalma. HEGYI A Hospodárske noviny értesülései szerint az amerikai Panattoni befek­tetőcég 20 millió eurós beruházásra készül Szlovákiában. Bokros - Fe­renc, Hegyéte polgármestere la­punknak megerősítette, hogy sike­rült egyezségre jutni a vállalattal. A tervek szerint közel 30 hektáros te­rületet foglalna el a Dunaszerdahely melletti község ipari zónájában. Sokéves munka gyümölcse A polgármester szerint több évti­zedes munka gyümölcse érett be. „Az önkormányzatunk még 2007-ben el­fogadta a falufejlesztési tervet, amelyben egy 100 hektáros ipari zónát jelöltünk ki, mert szerettünk volna anyagilag függetlenné válni az államtól, és már akkor is volt ér­deklődő a terület iránt” - közölte Bokros Ferenc. Az elmúlt évtize­dekben több befektetővel is tár­gyaltak, de különböző indokok mi­att nem telepedtek le a beruházók, viszont sikerült megépíteni egy 35 hektáron elterülő napelemparkot. A most érkező beruházó fokozato­san több csarnokot építene a kijelölt területen, amelyet közmüvesíte­­nének is. Bokros Ferenc leszögezte, hogy a község nem költött, és nem is kért támogatást a terület fejlesz­tésére, ez a befektető feladata lesz. Logisztika ás raktár A tervek szerint Panattoni Slova­kia Development egy logisztikai parkot alakítana ki Hegyéte határá­ban, a község és Dunaszerdahely közötti területen. A logisztikai te­vékenység mellett raktározási lehe­tőségekkel és könnyűiparral is szá­molnak. Leszögezik, hogy a raktár­­helyiségekben nem tárolnak majd veszélyes anyagokat, vagy romlan­dó élelmiszereket. A teljes terület 30 Néhány lakos attól tart, hogy tönkreteszi a falusi idilit a fejlesztés, a polgármester szerint nincs ok aggodalomra. százalékát tehetik ki a könnyű­iparral foglalkozó vállalatok, pél­dául autóalkatrészeket, vagy elekt­ronikai cikkeket összeszerelő üze­mek. Mintegy ezemégyszáz új munkahely létrehozásával számol­nak. A tanulmányban közölték, hogy a beruházás nem jelent ve­szélyt az ott élők egészségére. Merre megy az út? A befektető, valamint Bokros Fe­renc is leszögezte, hogy a beruházás nem károsítaná a meglévő útháló­zatot. „A községből nem lehet be­jutni az ipari parkba, csak két útvo­nal létezik, az egyik az 1395-ös harmadrendű útról vezet majd be a területre, a másik pedig Dunaszer­dahely után a 63-as elsőrendű útra kapcsolódó 572-es másodrendű utat köti össze az ipari parkkal” - mu­tatja a térképen a polgármester. Mit hoz a falunak? Bokros Ferenc hangsúlyozta, hogy több mint 20 évvel ezelőtt az államtól való anyagi függetlenségre való törekvés miatt jelölték ki az ipari zónát, de emellett az is fontos volt, hogy az egyre bővülő Duna­szerdahely szomszédságában meg­őrizhessék a község falusi jellegét. Ezt bizonyítják a kizárólag családi házakból álló lakótelepek is, He­gyétén hiába keresnénk emeletes társasházakat, vagy paneleket. „A tóhoz parkot kértünk, a falu köré pe­dig kerékpárutakat. Vannak terve­ink, amelyek megvalósításához jól jönne a bevétel. Az egyik legfonto­sabb, hogy függetlenné válhatnánk az állami költségvetéstől” - mondta Bokros Ferenc. A tervek szerint a község közel 300 ezer euró bevé­telre számíthat az ingatlanadóból. Ipar, vagy nyugalom? Hegyéte és a hozzá tartozó Ba­­lázsfa, a hangulatos bungalókkal, nagy családi házakkal szegélyezett utcái csendesek. Az út mellett fű, fa, járda, igazi kertvárosi idill. Néhány lakó szerint ebbe rondít most bele a befektető, van olyan lakos, aki emi­att inkább Dunaszerdahely csende­sebb környezetében keres házat, és ha megvalósul a beruházás, hajlandó elköltözni a faluból. Bokros Ferenc szerint viszont nincs ok aggodalom­ra. „A kijelölt zóna mellett élek, nem hagynám, hogy élhetetlenné váljon a falu. Nem engednék ide fafeldolgo­zót, vagy gumigyárat, mert nálunk elsődleges, hogy a lakosok megkap­ják azt a nyugalmat, amire vágynak” - szögezi le a polgármester. A nyil­vánosságra hozott tervben leírják, hogy a legközelebbi lakóingatlanok 26,5 méterre vannak a tervezett épít­kezéstől - ez Dunaszerdahely egyik legújabb lakónegyede. Északi irány­ban pedig mintegy 110 méterre van az első lakóház. Jövőre elkezdődhet 2021-ben megépülhet az első csarnok az ipari parkban. A polgár­­mester úgy gondolja, hogy a helyiek életét nem befolyásolja majd a be­ruházás, gazdasági szempontból vi­szont nagy előrelépést jelenthet. A terv megvan, a hatástanulmány el­készült, a lakosok szeptember 10-ig véleményezhetik az a Dunaszerda­­helyi Járási Hivatalban. HEGEDŰS NORBERT Bár a koronavírus-járvány miatt idén elmaradtak az olimpiai játékok, a gömöriek számára némi kárpótlást jelentett, hogy a Barkó Virtus Napja, vagy más néven a Barkósági Parasztolimpiát a pandómia ellenére megren­dezték Gömörpéterfalán. GÖMÓRPETERFALA A Barkósági Parasztolimpia idén ünnepelte fennállásának ötödik év­fordulóját, és bár a járvány miatt so­káig kétséges volt, hogy sikerül-e megrendezni a versenyt, szeptember ötödikén végül a rendezvény meg­nyitotta kapuit. A határzár miatt saj­nos a magyarországi és erdélyi csa­patok nem tudtak részt venni a meg­mérettetésen, de Szlovákiából szép számban érkeztek versenyzők. De hogy néz ki egy parasztolimpia, miben hasonlít a „nagy” olimpiára, kérdezheti az olvasó. Nos itt is csa­patok és egyéni versenyzők mérik össze a tehetségüket, de a nemzetek helyett a „Harcos Parasztok”, a „Vá­rosi Parasztok” vagy épp a „Mátyus­­foldi Farkasok” mérik össze az ere­jüket. Az olimpiai láng kistraktorral érkezik. Az értő szem a versenyszá­mok között is felfedezhet némi kü­lönbséget: a legfiatalabbak zsákban ugráltak, az idősebbek talicska­­fogathajtásban versenyeztek. Mind­ezt persze szigorúan gumicsizmában, vagy mezítláb, ahogy egy igazi pa­raszthoz illik. Kopecsni Gábor főszervező la­punknak elmondta, a Barkósági Pa­rasztolimpia abban különbözik a töb­bi helyi rendezvénytől, hogy a ha-Ötödik Barkósági Parasztolimpia Érkezikazolimpiai láng szóló akadálypálya („paraszthétpró­­ba”), a nőknek szóló „Barkó Tehen” verseny, és a férfiaknak szóló „Barkó Bika” versenye. Idén mintegy tizenöt csapat nevezett be a versenyre. A ver­senyszámok között a hagyományos kötélhúzás mellett számos érdekes­ség is szerepel, mint pl. a „Római (A szerző felvételei) Paraszt” elnevezésű talicskahúzó verseny, vagy a „Paraszt Triatlon” - ami célba dobás vasvillával, futás és gumicsizma célzott lerúgását jelenti. A versenyen minden korosztály képviseltette magát, a tizenévesektől egészen az idősebbekig. A Mátyus­­földi Farkasok csapata a fiatalabb korosztályt erősítette, de immár har­madszor mérettették meg magukat a versenyen. Céljuk természetesen a győzelem volt, de saját bevallásuk szerint a verseny közbeni szórakozás legalább ilyen fontos szempont volt. Bár a versenyzők nem viseltek masz­kot, a szervezők komoly hangsúlyt fektettek a higiéniai intézkedések be­tartására. Minden nehézség ellenére remek élményben lehetett része an­nak, aki szombaton kilátogatott Gö­­mörpéterfalára, és ha a hangosbe­mondó nem figyelmeztet rendszere­sen a maszkviselésre, talán nem is vettük volna észre, hogy a Barkósági Parasztolimpia ötödik évfolyama egy világjárvány közepén valósult meg. gyományok ápolása mellett itt leg­alább olyan fontos a szórakozás és a közösségépítés is. Mivel Gömörpé­­terfala egy viszonylag kis falu, ezért a kezdetekkor úgy döntöttek, hogy a versenyt egy szőkébb körben, a fel­vidéki Barkóság területén hirdetik meg. Öt év alatt azonban a rendez­vény kinőtte magát: távolabbról, Du­­naszerdahelyről, Magyarországról, Erdélyből is érkeztek csapatok az évek során. Kopecsni Gábor elmond­ta, hogy az ötödik évfordulóra szá­mos különlegességgel készültek vol­na, de sajnos a járvány minden tervet keresztülhúzott, és sokáig az is kér­déses volt, hogy egyáltalán meg tudják-e rendezni a versenyt. A megmérettetés arra a virtusra épül, mely Kopecsni szerint mindig is jellemző volt a dolgozó emberekre: „Régen a munkából kicsit virtust, sportot is űztek, ki bír többet kaszál­ni, ki bírja el ezt a zsákot.” A paraszt­olimpia ötlete ezt a hagyományt viszi tovább. A versenyzők négy csoport­ban mérik össze az erejüket: van egy csapatverseny, egy gyerekeknek Nem kímélték egymást a versenyzők RÖVIDEN Az SZFE mellett a Selye Gimnázium Komárom. „A komáromi Selye János Gimnázium diáksága szo­lidaritását fejezi ki a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem teljes volt és jelenlegi tanári karával és hallgatóságá­val”-áll a Diákönkormányzat lapunkhoz eljuttatott közlemé­nyében. „Hisszük és bízunk ben­ne, hogy összefogásukkal, közös erővel sikeresen kiállhatnak egyetemük független autonómi­ája mellett. Támogatjuk őket a felvidéki magyar fiatalság egyik nagyobb központjaként, és mel­léjük állunk a szabad alkotás kérdésének terén. Együttérzőnk a kultúráért és szabadságért bátran kiálló tüntetőkkel, és bár külső okok miatt jelenleg nem áll mó­dunkban fizikailag is mellettük állni, biztosítjuk őket támogatá­sunkról és a legjobbakat remél­jük” - áll a Diákönkormányzat közleményében. (vp) Ittas sofőr okozott halálos balesetet Szentharaszt. A baleset szom­bat reggel történt a galántai já­rásbeli Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom) község határában. Egy Volkswagen Pólót vezető 41 éves nő áthajtott a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött egy Skoda Octaviával. A szabá­lyosan közlekedő jármű 43 éves sofötje nem élte túl az ütközést. A Volkswagent vezető nő alko­holos befolyásoltság alatt állt, szervezetében 1,8 ezreléknyi alkoholt mértek. (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents