Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-06 / 182. szám
2 I KÖZÉLET 2020. augusztus 6. | www.ujszo.com Nyertes üzletláncok, vesztes szállodák MOLNÁR IVÁN Pozsony. Míg a koronavírusjárvány legnagyobb nyertesei a nagy üzletláncok voltak, a kiskereskedők 6s szállodák jelentős része még júniusra sem volt képes visszazökkenni a megszokott kerékvágásba - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. A szerdán közzétett adatok szerint a szlovák kiskereskedelem bevételei júniusban már csak 1,6 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. „Ez látványos javulásnak számít az áprilisi mélyponthoz képest, amikor a járvány ellenes intézkedések miatt több mint 14 százalékkal estek vissza a kiskereskedelmi bevételek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Látványos különbségek Az első fél év egészét tekintve a járvány miatt 4,5 százalékkal csökkentek a kiskereskedők bevételei, ami azonban nem minden kereskedőt érintett azonos módon. Míg az üzletek nagy részének hosszú hetekre be kellett zárniuk, a nagy élelmiszerláncok nyitva tarthattak, így az sem csoda, hogy a bevételeik több mint 5 százalékkal nőttek az idei első fél évben az egy évvel korábbihoz képest. „Júniusra már több szegmensben is látványos javulást tapasztalhattunk, a szállodák bevételei azonban még júniusban is nagyjából 61 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbiaktól, és majd a negyedével volt alacsonyabb az idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások bevétele is. Az éttermek bevételei ugyanakkor már csaknem elérték az egy évvel korábbi szintet” - mondta el Sadovská, aki szerint azonban júliusra már ezeknél is javult valamelyest a helyzet. „A járvány miatt sokan későbbre halasztották a nagyobb háztartási gépek, hűtőszekrények, mosógépek, televíziók és egyéb elektronikai eszközök vásárlását is, amit júniusban pótoltak be. így az sem csoda, hogy az ezeket értékesítő kereskedők bevételei júniusban csaknem 13 százalékkal ugrottak meg az egy évvel korábbiakhoz képest” - tette hozzá Eubomír Korsnák, az UniC- redit Bank elemzője. Bizonytalan jövő Mire számíthatnak a kereskedők az elkövetkező időszakban? Az elemzők nagy része egyetért abban, hogy a munkanélküliség növekedése, a bérek csökkenése és a bizonytalan gazdasági helyzet miatt a lakosság nagy része óvatosabban költekezik majd, ami a kereskedők bevételein is meglátszik. „Nem szabadna megfeledkeznünk arról sem, hogy a határnyitásokat követően újra felpörgött a szomszédos országokba irányuló bevásárlóturizmus, amely miatt szintén jelentős összegektől esnek el a szlovákiai kereskedők” - vallja Sadovská. Szerinte az elkövetkező hónapokban ugyan tovább javulhat a helyzet, a kereskedők nagy részének azonban így sem sikerül majd behoznia a tavaszi hónapok kieséseit. „A járvány előtti időszakban látott bevételi szintre a kiskereskedelem egésze leghamarabb 2022-re tornászhatja vissza magát, és ez is attól függ, lesz-e, és ha igen, akkor milyen intenzitású második hullám” - mondta el Korsnák, aki abban bízik, hogy a járvány esetleges második hulláma már nem okoz majd olyan nagy érvágást a kereskedőknek, mint az első. A lakosság nagy része a következő, gazdaságilag bizonytalan időszakban is óvatosabban fog költekezni (TASR-felvétel) Nem faragják le a lakástámogatásokat MOLNÁR IVÁN A pénzügyminisztérium a járvány okozta gazdasági nehézségek ellenére sem faragja le a lakás-takarékpénztárak ügyfeleinek folyósított állami támogatást. A közlekedési és építésügyi tárca ezzel párhuzamosan vonzóbbá tenné a lakásfejlesztést támogatásokat. Pozsony. Jövőre nem változik a lakás-takarékpénztárak ügyfeleinek nyújtott állami prémium összege - legalábbis ezt tervezi a pénzügyminisztérium, amely az ezzel kapcsolatosjavaslatát már tárcaközi egyeztetésre bocsátotta. Eduard Heger pénzügyminiszter szerint az állami prémium az ideihez hasonlóan 2021- ben is az egész évi betétek 2,5%-a, A jövőben 120 ezer euró hitelt lehetne felvenni egy lakásra az Állami Lakásfejlesztési Alap által nyújtott alacsony kamatozású kölcsönök keretében (TASR-felvétel) legfeljebb 70 euró lesz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a lakás-takarékpénztárba 2021-ben például 1000 eurót utalunk át, az államtól legfeljebb 25 eurót kaphatunk. Ahhoz, hogy valaki megszerezhesse a maximális 70 eurót, évente legalább 2800 eurót kell összespórolnia. Heger szerint az állam 5,5 millió eurót különít el erre a támogatásra. Nem jár mindenkinek 2019-től csak az a pénztártag kaphatja meg az állami prémiumot, akinek a bevétele nem haladja meg az átlagkereset 1,3-szorosát. Már az sem mindegy, mikor helyezzük el a pénzt a lakástakaréknál. A korábbi szabályok szerint, ha az ügyfél a naptári év végén írta alá a szerződést, és a takarékpénztár számlájára szinte az utolsó pillanatban átutalt egy meghatározott összeget, akkor is jogosultságot szerzett a teljes állami prémiumra. Tavalytól azonban már azok, akik a naptári év második felében kötnek szerződést, és csak akkor kezdenek el takarékoskodni, az adott évben csak az állami prémium felét kaphatják meg. Míg korábban a lakás-takarékpénztárak ügyfelei ki voltak téve a politikusok kénye-kedvének, akik az állami támogatás nagyságát évente az állami költségvetésről szóló jogszabályban határozták meg, 2005-től már egy állandó képlet alapján határozzák meg a prémium nagyságát, és az ehhez szükséges megtakarítás összegét. Az ezzel kapcsolatos kilengések így nem olyan látványosak, mint korábban. Nagyobb hitelek Az állam vonzóbbá szeretné tenni az Állami Lakásfejlesztési Alap által nyújtott alacsony kamatozású kölcsönöket is. A közlekedési és építésügyi tárca elkészítette és tárcaközi egyeztetésre bocsátotta az alap működéséről szóló jogszabály módosítástervezetét. Az alap a jelenleg érvényes szabályok szerint akár a beszerzési ár 100 százalékára is folyósíthat hitelt, miközben a futamidő elérheti a 40 évet is. Megszabják azonban, hogy egy-egy lakásra legfeljebb mekkora hitelt lehet felvenni. Míg jelenleg a magánszemélyek esetében ez 90 ezer euró, a szaktárca javaslata szerint a jövőben ez az összeg 120 ezer euróra nőne. Az önkormányzatok és nonprofit szervezetek által épített bérlakásoknál az egy lakásra jutó 90 ezer eurós értékhatáron szintén módosítanának. A jövőben négyzetméterenként 1350 euróbán szabnák meg a felső határt. Ha a bérlakást egyéb jogi személy építi majd, akkor ez a tervek szerint 1300 euró lesz. Stadionügy: mindenki a másikra mutogat Peter Pellegrini szerint a stadion körüli bonyodalmakért az SNS-t terheli a felelősség (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bővül a vádirat a fővárosi Nemzeti Labdarúgó-stadion ügyében, a volt kormányfő egykori koalíciós partnerét, az SNS-t hibáztatja. Pozsony. Peter Pellegrini, az alakulóban lévő Hlas párt elnöke kijelentette, hajlandó vallomást tenni a Nemzeti Labdarúgó-stadionnal kapcsolatos rendőrségi nyomozás során. Elmondása szerint az ő lelkiismerete tiszta, hiszen az általa vezetett korábbi kormány azon anyagok alapján döntött a stadionról, amelyeket az egyes minisztériumok nyújtottak be a kabinetnek. Pellegrini konkrétan az egykori koalíciós partnerét, az SNS-t és a párt által jelölt oktatási és sportminisztert, Martina Lubyovát tette felelőssé az ügyben. Az idei parlamenti választás után már a törvényhozáson kívülre került SNS Pellegirini szavaira úgy reagált, csodálkoznak az egykori kormányfő alibizmusán. Egyben arra szólították fel őt, ne próbálja az SNS egykori minisztereire hárítani a saját felelősségét. A nemzeti párt egyben arra is emlékeztetett, hogy Pellegrini egy ideig maga is vezette az érintett tárcát, ezért ő ugyanúgy felelős az ügyben. „Újfent úgy nyilatkozik, mintha ő maga 20 évig nem lett volna tagja a Smernek. A Nemzeti Labdarúgó-stadion építésére vonatkozó szerződést 2013- ban Robert Fico egyszínű kormánya írta alá” - közölte az SNS vezetőjének titkára, Zuzana Skopcová. A rendőrség még korábban indított büntetőeljárást a stadion ügyében. A hatóság idegen vagyon kezelése során elkövetett különösen súlyos kötelességszegés és köztisztviselői hatalommal való visszaélés ügyében nyomoz. Erről Stefan Holy (Sme rodina) jogalkotásért felelős miniszterelnök-helyettes tájékoztatott. Holy még júliusban jelentette be, hogy az állam nem veszi meg az Ivan Kmotrík által Pozsonyban felépített stadiont. Azt is jelezte, az állam vissza fogja kérni azokat a forrásokat, amelyeket már kifizettek az üzletember cégének. Kmotrík úgy nyilatkozott, nem érti Holy álláspontját. A rendőrség tegnap azt közölte, hogy a feljebb említett bűncselekményeken túl újabb tényállásokkal bővítik majd a vádiratot. A hatóság azt is nyilvánosságra hozta, hogy az eljárást Veronika Remisová (Za l’udí) miniszterelnök-helyettes egy régebbi feljelentése alapján indították el, amely beadásának idején a politikus még parlamenti képviselő volt. Az ügyben a kormányhivatal is feljelentést tett. (TASR, czg)
