Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-06 / 182. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2020. augusztus 6. 3 Hatékonyabb is lehetne a járványügyi helyzetről való tájékoztatás az országban NAGYROLAND Pozsony. Az utóbbi hetekben hozzászokhattunk, hogy az újonnan regisztrált fertőzöttek száma általában 20 és 40 között mozgott (kivéve hétvégente, amikor jóval kevesebb tesztet végeznek). Arról azonban kevesebbet hallunk, hogy az eseteket hány százalékát hozták külföldről, illetve hogy a betegek hol fertőződtek meg. Ennek okait próbáltuk kideríteni. A sajtó minden nap tájékoztat a koronavírussal kapcsolatos legfontosabb mutatókról (lapunk például minden reggel frissíti az ujszo.com oldalon található számlálót, de bővebb adatokat is közlünk a weboldalon), de ha valaki további információkat szeretne megtudni, saját maga is utánajárhat a részleteknek. A korona.gov.sk nevű honlapon pillanatok alatt elérhetővé válnak a legfrissebb számok, és ugyanitt találhatunk arra vonatkozó információkat is, hogy az egyes fertőzöttek mely megyékben, járásokban élnek. A másik weboldalon, a covid-19.nczisk.sk-n elérhető a korosztályos és a nemek szerinti bontás is (igaz, ezen a honlapon kissé nehezebb tájékozódni). A fertőzés forrása Arról azonban egyik weboldalon sem közölnek információkat, hogy az újonnan fertőzött betegek külföldről hozták-e haza a betegséget, és hányán fertőződtek meg Szlovákiában, holott az emberek többségét valószínűleg érdekelné, hogy milyen helyekre nem tanácsos ellátogatni. Marek Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszter és a járványügyi szakértők pár héttel ezelőtt még gyakran tájékoztatták a nyilvánosságot a fertőzöttek útvonaláról, az utóbbi napokban azonban a tárca már elhanyagolta az ilyen jellegű információközlést. Hatékony tájékoztatás Persze nincs szó arról, hogy titkosították az információkat, vagy a minisztérium valamit szándékosan elhallgat, mindössze a nyilvánossággal való kommunikációt kellene hatékonyabbá tenni. Hogy bővebb információkat tudhassunk meg a fertőzöttekről, fel kell keresni a Közegészségügyi Hivatal (UVZSR) regionális irodáit. Próbára tettük a pozsonyi hivatalt, hiszen kedden ebben a megyében találták a legtöbb fertőzöttet (a 49 új fertőzött közül 21 - et itt regisztráltak). Katarina Nosálová, a hivatal szóvivője részletes tájékoztatást adott az ottani járványhelyzetről. „A járványügyi vizsgálatok kimutatták, hogy az újonnan regisztrált esetek többsége importált, vagyis külföldről hozták haza a betegséget. 9 fertőzött tért haza Ukrajnából, 4-en Szerbiából jöttek, egy pedig Csehországban járt. A többi személyt a már igazoltan fertőzöttek személyes kapcsolatainak felkutatása során azonosították be. Továbbra is zajlanak a szükséges járványügyi intézkedések, de a helyzetet nehezíti, hogy nem minden személyt sikerül telefonon elérni” - mondta lapunknak a szóvivő. Válasz nélkül Ahhoz tehát, hogy részletesebb információkat tudhassunk meg, fel kell keresnünk a regionális közegészségügyi hivatalokat. Az egészségügyi minisztériumot arról kérdeztük, hogy miért nem nyújtanak egy átfogó, mindenki számára könnyedén elérhető tájékoztatást az importált esetekről és az esetleges hazai gócpontokról. A tárca továbbította a kérdésünket a Közegészségügyi Hivatal központi sajtóosztályának, ahonnan lapzártánkig nem kaptunk választ. Mennyire súlyos? A járványhelyzet komolyságát mutatja, hogy Ukrajna augusztus 1 - tői a vörös kategóriába tartozó országokhoz sorolta Szlovákiát, vagyis már kevésbé számítunk biztonságos államnak. Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy Szlovákia még ki sem húzta Ukrajnát a vörös kategóriába tartozó országok közül - tehát az onnan visszatérő személyeknek kötelezően karanténba kell vonulniuk. A járványügyi szakemberek azonban úgy vélik, hogy a Közegészségügyi Hivatal egyelőre az irányítása alatt tartja a helyzetet. Katarina Nosálová Pozsony megyével kapcsolatban is kedvezően nyilatkozott. „Tekintettel arra, hogy az újonnan bejegyzett esetek viszonylag szét vannak szórva a megye területén, valamint figyelembe véve az alacsonynak mondható számokat, nincs okunk újabb átfogó járványügyi intézkedések bevezetésére” —nyilatkozta a szóvivő, de azt hozzátette, hogy a helyzet romlása esetén már szóba kerülhetnek az újabb szigorítások. Budaj szerint több polgármester hamis adatok alapján kapott támogatást Főleg a fiatal tanárok váltanának munkahelyet ÖSSZEFOGLALÓ A környezetvédelmi minisztérium előző vezetése a pályázati támogatások elosztása során előnyben részesítette a Híd polgármestereit - állítja Ján Budaj (OLaNO) szakminiszter. Elődje, Sálymos Lászlá visszautasítja a kritikát. Pozsony. Budaj kedden leváltotta Peter Kalivodát, a Környezetvédelmi Alap igazgatóját. Az előző vezetést amiatt bírálta, mert szerinte nem transzparens módon osztották szét a támogatásokat. Ezzel kapcsolatban politikai protekcionizmust emlegetett. Rámutatott, hogy a Környezetpolitikai Intézet vizsgálata szerint a hidas polgármesterek eredményesebben pályáztak támogatásért a Környezetvédelmi Alaptól, mint a függetlenek. Úgy véli, ez az eljárás nem etikus, és büntetőjogi következménye is lehet. A miniszter példaként hozta fel, hogy a Híd polgármesterei a Környezetvédelmi Alapból több mint 13 millió eurót, tehát a rendelkezésre álló támogatás 34,3 százalékát oszthatták szét, holott az összes polgármester csupán 9,9 százaléka hidas. S bár a polgármesterek 42,4 százaléka független, rájuk csak a támogatás 25,5 százaléka jutott. A környezetvédelmi tárca szerint számos polgármester ráadásul azt az utasítást kapta, hogy a projektekben szándékosan, hamis információkat tüntessen fel. „Ha ezekkel a hamis információkkal nem egészítették volna ki a pályázatokat, akkor nem jogosultak volna a támogatásra” - olvasható a minisztérium sajtóhírében. Sólymos azt állítja, hogy Budaj a keddi sajtótájékoztatóján célzatosan használta a számokat. Bízik benne, hogy a környezetvédelmi projekteket a tárca új vezetése nem a párthovatartozás, hanem a hatékonyságuk alapján fogja elbírálni. „Ha ez nem így lenne, akkor Dél-Szlovákia hátrányos megkülönböztetéséről beszélhetnénk, amivel ennek az országnak már bőven van tapasztalata” -jegyezte meg a volt miniszter. Sólymos szerint a Dél-Szlovákiába irányuló környezetvédelmi beruházások „nagy koncentrációjának” megvan a logikus magyarázata. „Hol kellene több sikeres vízvédelmi projektet támogatni, ha nem a Csallóközben, ahol Szlovákia legnagyobb ivóvízkészlete található? Zsolnán? Rózsahegyen? Ráadásul az, hogy a Csallóközben sok a magyar választókat képviselő hidas vagy MKP-s polgármester, még nem jelenti azt, hogy az itteni vizet ne fogyasztanák más pártok választói és polgármesterei is” - állítja Sólymos. Budaj állítja, a korábban kiosztott támogatásokat sorra átellenőrzik, s ha további hiányosságokat észlelnék, lépni fognak. (TASR) SZALAY HAJNALKA Pozsony. Az életkor és a szakirány is befolyásolja azt, hogy az alapiskolai tanárok maradnak-e szakmájukban, vagy váltanak - derül ki az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének (NÚCEM) felméréséből. A pályaváltást leginkább a fiatal tanárok mérlegelik. A NÚCEM közel kilencszáz, alapiskolában és nyolcosztályos gimnáziumban tanító pedagógustól kérdezte, véleményük szerint mi áll a pályájukat elhagyó tanárok döntéseinek hátterében. A megkérdezett pedagógusok közül körülbelül minden tizedik érez késztetést a munkahelycserére, és ez ügyben már lépéseket is tett. A felmérés készítői ugyan leszögezik, hogy más szakmákról nincsenek ilyen kutatásaik, de ezt az adatot, tekintettel az egyes régiókban uralkodó tanárhiányra, magasként könyvelik el. Szintén figyelemfelkeltő, hogy ezen tanárok majdnem harmada nem szeretne tovább dolgozni az oktatásügyben. A felmérésből kiderül, hogy leginkább a 35 évnél fiatalabb pedagógusok azok, akik új munkahelyen gondolkodnak, míg a 45 évnél idősebbek kevésbé hajlamosak távozni az oktatásügyből. Ez elsősorban azért jelent komoly problémát, mert a tanárok jelentős része már most is idős. 2017- ben például az alapiskolai tanárok 40%-a ötven évnél idősebb volt, és pusztán 9%-uk volt fiatalabb 35 évnél. A felmérés azonban egy ennél még súlyosabb problémára is rávilágít. A megkérdezett pedagógusok között jócskán voltak olyanok, akiknek szakmája nem egyezik meg érdeklődési körével. Ezek a tanárok aztán sokkal gyakrabban keresik az érvényesülés lehetőségeit más szakmákban. A tantárgyakat tekintve megfigyelhető, hogy legnagyobb mértékben a matematikára és az idegen nyelvekre szakosodott tanárok tesznek lépéseket annak érdekében, hogy új munkahelyük legyen: 14%-uknál nagyarányú aktivitás figyelhető meg e téren, ami öt százalékponttal több, mint a természettudományi tantárgyak oktatóknál. Nem sikerült igazolni, hogy a motiváció mindig a magasabb fizetés lenne. Ugyancsak nincs összefüggés a pályájukat elhagyni kívánó tanárok száma és az adott régióban uralkodó munkanélküliség aránya között. Ján Budaj környezetvédelmi miniszter (TASR-feivétei) A Közegészségügyi Hivatal az igazgatása alatt tartja a helyzetet, a járvány nem terjed ellenőrizhetetlenül (TASR-feivétei) ;
