Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-31 / 202. szám

A SZAKEMBEREK SZERINT KÉT FONTOS KÖRÜLMÉNY JÁTSZIK SZEREPET ABBAN, HOGY A GYEREK TÚLSÚLYOS LESZ: 40 SZÁZALÉKBAN A GENETIKA, 60 SZÁZALÉKBAN PEDIG A KÖRNYEZET Igazság a csirkehúsról Választható tantárgy az egészséges táplálkozásról A gyerekek negyede túlsúlyos, de ez csak a probléma egyik része. Fontosabb az, hogy ezeknek a gyerekeknek a 60 százaléka valami­lyen egészségi problémával is küzd. A szakemberek szerint két fontos körülmény játszik szerepet abban, hogy a gyerek túlsú­lyos lesz: 40 százalék­ban a genetika, 60 százalékban pe­dig a környezet, amelyben a gyerek felnő. Ha az egyik szülő túlsúlyos, a gyereknek háromszor nagyobb esé­lye van az elhízásra, ám ha mindkét szülő túlsúlyos, az esély a tízszeresére nő. Az esetek 80 százalékában a kö­vér gyerekből kövér felnőtt lesz, és a 30. életév után más jelentkeznek a túlsúlyból eredő betegségek. Talán javít a helyzeten, hogy a 2020-21-es iskolaévben - az Állami Pedagógiai Intézet és a Közegészség­­ügyi Hivatal együttműködésével - választható tantárgyként 30 tanítási órán át tanulhatnak az ötödikesek az egészséges táplálkozásról. A kiegyensúlyozott étkezés a gyere­kek számára nemcsak a gyerekkor­ban, hanem a felnőttkorban is rendkívül nagy jelentőséggel bír. Emelkedik az édesített italok és a magas kalóriaértékű ételek fogyasz­tása, ami világosan jelzi, milyen fontos, hogy minél többet tudja­nak ennek káros hatásairól. A tantárgy hat témát foglal magába, a kiegyensúlyozott táplálkozást, a fo­­lyadékpódást, a zöldség és gyümölcs fogyasztásával kapcsolatos tudniva­lókat, a helytelen étkezés káros kö­vetkezményeit, az energiabevitel tudnivalóit és az élelmiszerek higié­niáját. Minden órát különféle akti­vitások egészítenek ki. (ki) Mítosz. Növekedési hormonokkal és antibiotikumokkal táplálják Nem igaz. Az antibiotikumos ke­zelés csak indokolt esetben engedé­lyezett. Szlovákiában minimális mértékben használnak antibiotiku­mot. Állatorvosnak kell elrendel­nie, és addig nem kerül a hús forga­lomba, amíg az állat szervezetéből ki nem ürül. A fogyasztó tehát ilyen hússal nem is találkozik. Külföldön több olyan esetről is tudnak, ami­kor antibiotikumot használtak a növekedés serkentésére (a múltban Lengyelországban és Brazíliában fordult ez elő.) Ezért jó, ha hazai csirkét vásárolunk. Nálunk nagyon szigorúan ellenőrzik az antibioti­kum-használatot. A hormonok és más, az izomzat növekedésére ható anyagok használata az egész Euró­pai Unióban tilos. Mítosz: A gyorsan felnőtt ba­romfi rossz minőségű Tévedés. A brojlercsirke 35 nap alatt nő fel, s ez egész Európára ér­vényes. Gyorsan növő fájtáról van szó. Néhány termelő ezt a időt 40 napra hosszabbította meg. Van lassabban növő baromfi, ennek 40-» Tipp A csirkehúst fogyasztás előtt 70 C-fokon legalább 20 percig hőkezelni kell. Ez a csirke minden részé­re vonatkozik. Az alapos hőkezelés elpusztítja a baktériumokat, amelyek minden nyers élelmisze­ren megtalálhatók. 90 napra van szüksége. Ezek a csir­kék sötétebbek és keményebb a húsuk. A vásárló azonban a puha és omlós húshoz szokott, amit a gyerekek is fogyaszthatnak. Másik érv, ami ellene szól, hogy minél hosszabb ideig növekedik a csirke, annál jobban fenyegetik a környe­zetéből rá leselkedő betegségek. Mítosz: A nagyüzemi termelésű csirkék ketrecekben és csarno­kokban szoronganak, s ez nem jó Tévedés. A higiénia szempontjá­ból jobb, ha zárt helyen vannak, mert védve vannak a külső kör­nyezettől. A „hagyományos ud­varban” sok parazita leselkedik rá­juk. A csarnok a madaraktól és a fagytól is megvédi őket. A nagy­termelőknél számítógép irányítja a hőmérsékletet és a világítás erős­ségét. Figyeli a szén-dioxid és az ammónia színjét, valamint a leve­gő nedvességtartalmát. A brojler­csirkék neveléséhez száraz almot használnak, amiben ugyanúgy ka­­pirgálhatnak, mint az udvaron. Mítosz: Jobb kistermelőtől vásá­rolni Nem igaz. A kistermelő a termé­szetes környezetre és a jobb táplá­lásra hivatkozik, de nem mindig tudja biztosítani, hogy a hús biz­tonságos legyen. Ráadásul a levá­gott csirkét nem tudja két órán be­lül 4 C-fokra lehűteni. Ha ellenőr­zés nélkül nevel valaki csirkét, az mindig kockázatot jelent. A nem engedélyezett házi nevelés során a baromfi nehézfémekkel vagy káros anyagokkal kerülhet kapcsolatba. (pa-k) Vannak, afökfceiiííSík, de sokan rá sem tudnak nézni, nem még hogy szájukba vennék. Különös íze van, ami nem mindenkinek elfogadható. Tudta, hogy a világ 10 legegészségesebb zöldségének listáján szerepel a brokkoli? Mit tesz az erekkel? Aki kedveli ezt a „zöld karfi­olt", több egészségi előnyét is tapasztalhatja. Értékes vita­minok, ásványi anyagok, ros­tok, folsav és még más, egészséget erősítő anyagok forrása. „Felébreszti" az im­munrendszert, könnyen emészthető. Az ausztráliai Edith Cowan University kuta­tói legújabb tanulmányukban rájöttek, hogy a brokkoli po­zitívan hat a vérerek egész­ségére. Ez főleg káliumtartal­mának köszönhető. Ez az ás­ványi anyag fontos szerepet játszik a szívbetegségek megelőzésében. Csökkenti az infarktus kockázatát A kutatók 684 idősebb, 75 át­lagéletkorú nőt kérdeztek ki étkezési szokásaikról. A kérdő­ívben szereplő kérdésekre adott válaszaikból megtudták, hogy az elmúlt 12 hónapban mennyi zöldséget fogyasztot­tak. Elsősorban a brokkolira, a káposztára, a kelkáposztára és a karfiolra voltak kíváncsi­ak. Az eredmények azt mutat­ták, hogy azoknál a nőknél, akik többet ettek ezekből a zöldségekből, csökkent az ér­elmeszesedés kockázata. Pon­tosabban: akik naponta több mint 45 g ilyen zöldséget et­tek, 46 százalékkal kisebb volt a valószínűsége annak, hogy szívereik falán meszesedés alakult ki, mint azoknál, akik naponta csak 12 g-ot ettek. A vérerek akkor kalcifikálódnak, ha a szervezetben felhalmozó­dik a zsír, az érfalakon pedig lerakódík a mész. Következté­ben érszűkület alakul ki, ami megnöveli az agyi érkatasztró­­fa vagy az infarktus veszélyét. A káposztafélék csaladjának tagja A brokkoli a káposztafelék családjába tartozik, akárcsak a káposzta, a kínai káposzta, a karalábé, a kelkáposzta és a mángold. Nagy mennyiség­ben tartalmaz szulforafant, aminek rákellenes hatása van, és javítja a vérnyomást. Ez a zöldség a rost és a béta­­karotin gazdag forrása. Ezen­kívül van benne szelén, az az ásványi anyag, ami rákelle­nes és vírusellenes hatásáról ismert. Tele van antioxidáns­­sal. Rosttartalmának köszön­hetően megelőzi a székreke­dést, biztosítja a rendszeres székletürítést. Rendszeres fo­gyasztásával alacsonyan lehet tartani a vércukorszintet. 288 milligramm kálium A brokkoli az egészséget erő­sítő vitaminok és ásványi anyagok gazdag forrása. Egy bögre brokkoli 2 g fehérjét, 2 g rostot, 288 milligramm káli­umot, 81 milligramm C-vita­­mint, folátot, magnéziumot, foszfort, béta-karotint, luteint és zeaxantint tartalmaz. A két utolsó anyag megakadá­lyozza a korral járó makuladegeneráció kialakulá­sát. Nyersen és főtten is fo­gyasztható. Ha sokáig főzzük, C-vitamin-tartalmának a fele megsemmisül. Legjobb elké­szítési módja a párolás. (vys-k) Szlovákiában a csirkehús a kedvelt húsok közé tartozik. Nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen ízletes, gyorsan és sokféleképpen elkészíthető. Kitűnő tápanyag-összetételének köszönhetően a táplálkozási szakember azoknak is ajánlják, akik diétáznak. Sokan viszont azért nem fogyasztják, mert elhiszik azokat a hamis információkat, amelyek róla keringenek. Az alábbi összeállítás a Pravda alapján készült. Mit tartalmaz 100 g csirkemell? Energia 120 kcal Fehérje 22.5 g Zsír 2.6 g Telített zsírsavak 0.6 g Egyszeresen telítetlen zsírsavak 0.7 g Többszörösen telítetlen zsírsavak 0.4 g Szénhidrát 0 g Cukor 0 g Rost 0 g Nátrium 45 mg Koleszterin 73 mg Glikémiás Index 0 www.ujszo.com Egészség ■ 2020. augusztus 31. GYÓGYHÍREK 11

Next

/
Thumbnails
Contents