Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-31 / 202. szám

10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2020. AUGUSZTUS 31. www.ujszo.com Észrevétlenül és gyorsan támad a meningokokkusz Az egészségi állapot is fontos az elhízottság megállapításánál Az új kanadai irányelvek szerint nemcsak a testsúlyt, hanem az egészségi állapotot is figyelembe kell vennie az orvosnak, mielőtt a pácienst elhízottnak ítéli - számolt be róla a BBC hírportálja. A kanadai orvosok társaságának lap­jában (Canadian Medical Association Jour­nal) frissen megjelent irányel­vekben azt is tanácsolják, hogy a diétán és a testmozgáson túl összpontosítsanak a hízás oka­ira, és válasszanak holisztikus megközelítést, vagyis az emberi egészség teljességéből induljanak ki. Felhívták a figyelmet arra, hogy súlyuk miatt nem lenne szabad megbélyegezni az egész­ségügyi ellátórendszerhez fordu­lókat. „Az elhízásról uralkodó közvélekedés feltételezi a szemé­lyes felelőtlenséget és az akarat­erő hiányát, az elhízással élőket vádolja állapotukért, és meg­szégyeníti őket” - olvasható az irányelvekben, amelyeket első­sorban a háziorvosoknak készí­tettek. Ximena Ramos-Salas, a dokumentum egyik szerzője, az Obesity Canada kutatási igazga­tója elmondta, eredményeik azt mutatják, hogy sok orvos diszk­riminálja az elhízottakat, ami súlyuktól fuggedenül rosszabb egészségi kilátásokkal járhat. Noha a friss irányelvek továbbra is ajánlják a testtömegindex és a derékkörfogat használatát a diag­nózis felállításánál, elismerik ezek korlátáit, és arra szólítják fel az orvosokat, nagyobb figyelmet szenteljenek annak, hogy a túl­súly milyen hatással van a páci­ens egészségére. Kicsi, nagyjából 3-5 százalékos fogyás már az egészségi állapot javulásához ve­zethet, és az elhízott ember „leg­jobb súlya” nem feltédenül a BMI szerinti ideális súly - áll az irányelvekben, amelyekben azt is hangsúlyozzák, hogy az elhízás összetett probléma, amely élet­hosszig tartó kezelést és figyelmet igényel. Az egyszerű, „egyen ke­vesebbet, mozogjon többet” ta­nács helyett pszichoterápiát, gyógyszert és sebészeti megoldást is ajánlaniuk kell a kezelőorvo­soknak. „A fogyókúrák nem mű­ködnek” - hangsúlyozta, hivat­kozva számos tanulmányra, ame­lyek szerint a legtöbben, akik di­étát követve lefogytak, újra meghíztak. (patikamagazin) JÉ agyhártyagyulla­l\ ___ dás (meningitis), / I r M régies szóval agy­­/ 1 / láz, az agyhár-JL tyának vagy agy­burkoknak, azaz a központi ideg­­rendszert körülvevő hártyáknak a gyulladásos megbetegedése, ami súlyos, életveszélyes állapot, és sür­gős orvosi beavatkozást igényel. Gyógyulás után is nagyon gyakran visszamaradó idegrendszeri káro­sodást okozhat az agyhártyák ösz­­szenövése, hegesedése. Az agyhártyagyulladást és vérmér­gezést okozó Neisseria menin= gitidis baktérium emberről ember­re cseppfertőzéssel, a baktérium­hordozó emberrel való érintéssel terjed. Átmenetileg a felső léguta­­kon telepszik meg, rendszerint né­hány hónapig tartózkodik ott, majd spontán elpusztul. Becslések szerint az európai népesség 10 szá­zaléka baktériumhordozó, miköz­ben neki semmilyen betegséget nem okoz. Ez azzal magyarázható, hogy a szervezet a baktérium jelen­létére ellenanyag termelésével rea­gál. Vagyis a baktéri­umhordozó Nem túl gyakran fordul elő az agyhártya­gyulladás, vagyis a meningitisz, de akárcsak a vérmérgezés, ez is az életet veszélyezteti. Nemegyszer halállal végződik, mégpedig az első tünetek megjelenését követő 24 órán belül. Körülbelül minden ötödik, az agyhártyagyulladást túlélt betegnek tartós károsodása van, tíz közül egy a leghatásosabb kezelés ellenére is meghal. Legnagyobb veszélyben a csecsemők, a serdülők és a fiatal felnőttek vannak. ugyan nem betegszik meg, de a környezetében lévőket könnyen megfertőzheti, és súlyos betegsé­get okozhat nekik. Ebből a szem­pontból a legnagyobb veszélyben a hordozóval közös háztartásban élők vannak. A fiatalok által any­­nyira kedvelt közössé­gekben is nagy a fertőzésveszély. Az influenzára emlékeztető súlyos betegség na­gyon gyorsan halad előre. Lap­­pangási ideje 3-4 nap. Tünetei közé tartozik a rendkívül erős fej­fájás, a nyakmerevség, a hirtelen magas láz és a megváltozott elme­állapot. Egy elemzés szerint min­den tünet egyszerre a fertőzés okozta agyhártyagyulladás esetei­nek csak körülbelül 44%-ában jelenik meg. A kezdeti tünetek nem jellegzetesek, akár az influenzával is összetéveszthetők. Egyéb jelek is utalhatnak agyhár­tyagyulladásra, mint például a fényiszony, a hángiszony, az ide­gesség, a delirium, kisgyermek esetében görcs, hat hónaposnál fi­atalabb csecsemőnél a kutacs megduzzadása. A baktérium által okozott beteg­ségre jellemzően gyorsan terjedő, kék és lila színű pontokból álló bőrvérzéses kiütés előzi meg a töb­bi tünetet. Ez rendszertelenül ter­jed a csípőn, a lábszárakon, a kötő­hártyán és olykor a beteg talpán és tenyerén. Ilyenkor azonnal orvos­hoz kell vinni a beteget, mert min­den perc számít. További figyel­meztető jel lehet az arc megduzza­dása, majd a belső vérzés. Mivel nehéz eldönteni, hogy influenzáról vagy meningokokkusz-fertőzésről van-e szó, a beteg rendszerint ké­sőn kerül orvoshoz. Ilyenkor a leg­jobb gyógyszerek ellenére is már csak korlátozottak a lehetőségek arra, hogy megmentsék a beteg életét. E súlyos fertőzés elkerülésé­nek leghatékonyabb módja a vé­dőoltás. (kovács) egyre többen máj rákban? Miért halnak meg Egyre több meglepő eredmény születik abból, hogy a számítástech­nika és a nagy internetes adatbázisok elemzése (lásd: big data) el­foglalta méltó helyét az orvostudományban. Tulajdonképpen ennek köszönhető az a fontos kérdés is, amelyről a legutóbbi rákkutató kongresszuson vitáztak. Hogy lehet az, hogy 1997-től 2016-ig meg­háromszorozódott a májrákban elhunytak száma Nagy-Britanniá­­ban? Pedig a tudomány fejlődése alapján éppen ennek az ellenkező­jét várták. Az Egyesült Királyságban 2017-ben kb. 5700 májrákos haláleset történt, ami az eddigi legmagasabb érték. E gyre több az előreha­ladott állapotú máj­­zsugorban szenve­dő betegek száma - szögezte le Dr. Anya Burton, a Public Health Eng­land rákkutatója. Az orvoscsoport Skóciában, Walesben és Eszak­­írországban másokkal is együtt­működött, hogy az Egyesült Ki­rályság egészére kiterjedő adato­kat kapjon. Az adott időszakban 62 125 elsődleges májrákot di­agnosztizáltak. Ezek közül 48% volt HCC, 38% intrahepatikus cholangiocarcinoma (iCCA) és 14% volt meghatározatlan vagy egyéb ritka rák-altípus. A HCC a hepatocelluláris carcinoma rövidí­tése. Ez a férfiak daganatos halálo­zásának második, a női daganatos halálozások hatodik leggyakoribb oka a világon, és előfordulása fo­lyamatosan és drámaian növekszik. Az ötéves túlélés bárhol és nemtől függően mindössze 6% és 37% kö­zött van. A HCC-k jelentős hánya­da krónikus májbetegség talaján alakul ki, amelyet viralis hepatitis (vírusos májgyulladás), mértékte­len alkoholfogyasztás vagy nem alkoholos eredetű steatohepatitis (zsírmáj) okoz. Az intrahepatikus cholangiocarcinoma (iCCA) a leg­gyakoribb primer májrák, amely rosszindulatú daganat, korláto­zott kezelési lehetőségekkel. Gyó­gyítani csak sebészi úton, esedeg májtranszplantációval lehet, de ak­kor is csak a korai stádiumú iCCA betegeknél alkalmazható. Mind a HCC, mind az iCCA esetszámai nőttek 1997 óta. A HCC-esetek 25%-a a lakosság leginkább rá­szoruló ötöd részéből származik. Dr. Burton elmondta: „Köztudott, hogy a HCC gyakrabban fordul elő a férfiaknál, mint a nőknél, de ennek okai még nem tisztázottak teljesen. A HCC esetében a máj­rák diagnózisakor az átlagéletkor 68,4 év volt, az esetek 77,2% -a pedig férfi. A közös HCC kocká­zati tényezők, mint például a ma­gas alkoholfogyasztás, az intravé­nás kábítószer-használat és az el­hízás gyakoribbak a szegényebb embereknél, de ezt a jelen elemzés­ben nem vizsgáltuk. A partnerség keretében tervezett további mun­ka célja éppen a kockázati ténye­zők megoszlása a HCC populáció­ban.” A kezelés igen nehéz, mert a májrák agresszív rák, amelyet korai szakaszában nem könnyű felfedez­ni. Ez azt jelenti, hogy sok embert már csak előrehaladott állapotban diagnosztizálnak, és már műtéttel sem lehet kezelni, mert a rák el­kezdett átterjedni a test más része­ire. Ha a májrákot korai stádium­ban észlelik, műtét, rádiófrekven­ciás abláció vagy májátültetés út­ján kezelhető. A liverpooli Aintree Egyetemi Kórház sebésze, Hassan Malik hozzátette, hogy mindezek miatt sürgősen szükség van jobb megelőzési stratégiákra. Szerinte a brutálisan növekvő adatok arra kell hogy ösztönözzék a kormányt, hogy kiegészítő támogatásokat ad­jon a májrák okainak széles körű ismertetésére, és annak még kezde­ti stádiumban való felismerésére és kezelésére. (webbeteg)

Next

/
Thumbnails
Contents