Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-27 / 200. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. augusztus 27. I www.ujszo.com RÖVIDEN Nagy hadgyakorlat a konfliktuszónában Athén. Közös hadgyakorlat kez­dődött Görögország, Ciprus, Franciaország és Olaszország részvételével a Földközi-tenger keleti medencéjében, ahol a fe­szültség és instabilitás miatt megsokszorozódtak a tengeijogi viták - emlékeztetett a görög vé­delmi minisztérium. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök közölte, hamarosan olyan tör­vénytervezet kerül a parlament elé, amely hatról 12 tengeri mér­földre teijesztené ki Görögország felségvizeinek határát partjaitól a Jón-tengeren nyugati irányban. Az utóbbi időben hatalmas föld­gázmezőkre bukkantak a tenger keleti medencéjében, amely a tengeri határok körüli vitákkal párosulva a feszültség kiélező­déséhez vezetett Görögország és Ciprus, illetve Törökország kö­zött. Törökország augusztus 10- én jelent meg Oruc Reis nevű kutatóhajójával és az azt kísérő hadihajókkal a térségben. Recep Tayyip Erdogan török elnök teg­nap arra figyelmeztette Athént, hogy ne tegye próbára Ankara türelmét és bátorságát. (MTI) Iráni atomprogram: van egyezség Teherán/Bécs. Megállapodásra jutott Irán és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a NAÜ által gyanúsnak tartott két iráni nukleáris létesítmény ellen­őrzésének ügyében. Irán folytatja együttműködését az ENSZ - az atomsorompó-egyezmény be­tartásán őrködő - szakosított szervezetével - jelentette ki Ha­­szan Róháni iráni elnök a teherá­­ni látogatáson lévő Rafael Gros­­sinak, a NAÜ vezérigazgatójá­nak. A szervezet ellenőreit janu­árban kitiltották a Karadzs és Iszfahán városok térségében ta­lálható létesítményekből. (MTI) Romló magyar gazdasági mutatók Budapest. A magyar állam­­adósságot kezelő központ meg­duplázta a költségvetés hiányára vonatkozó előrejelzését. A ko­rábban becsült 1890 milliárdnál 1710 milliárd forinttal több, 3600 milliárd forint lesz az év végén az államháztartás hiánya. Idén 7-9% között lehet a GDP-arányos ál­lamháztartási hiány, jövőre már elindulhat a konszolidáció - mondta Banai Péter Benő, a pénzügyminisztérium államtit­kára, aki szerint a vírusválság okozta recesszió miatt további gazdaságvédelmi kiadásokra lesz szükség. Egyelőre bizonytalan, hogy hozzá kell-e nyúlni a 2021 - es költségvetéshez. Tegnap az euró árfolyama 353 forintra emelkedett, ami egyhavi mély­pontot jelent a magyar fizetőesz­köz esetében. Dávid Ferenc, a DK gazdasági szakértője szerint valójában 7-8%-os lehet a mun­kanélküliség, miközben a hiva­talos adat 4,6%-ról szól. Dávid példaként felhozta, hogy a 214 ezer munkanélküli mellett 380 ezer álláskereső van, vagyis több mint 100 ezer ember nem jelenik meg az adatokban. (atv, NapiG.) A faji zavargás halálos áldozatai Fehér rendőr újabb fekete áldozata. Minneapolis után most a Michigan partján fekvő Kenosha borult lángokba. iTASR/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Kenosha. Már halálos áldozatai is vannak a Wisconsin állam­beli Kenoshában tüntetők között kitört lövöldözésnek. Kenoshában folytatódtak az erőszakos tüntetések és a gyújtogatások, amelyek vasárnap kezdődtek, miután rendőrök hátba lőttek egy afroamerikai férfit. A történteket rögzítő felvételeken látható, amint a lövöldözés után az emberek rárontanak egy puskával hadonászó férfira, míg a háttérben to­vábbi fegyverropogás hallható. A za­vargások vasárnap este kezdődtek, miután a városban két rendőr egye­lőre tisztázatlan körülmények között többször hátba lőtte a 29 éves afro­amerikai Jacob Blake-et. A férfit va­sárnap megoperálták, a kórház sze­rint állapota stabil, azonban nem tud­ni, hogy képes lesz-e járni. Blake-et hétszer lőtte hátba egy rendőr, miután a férfi állítólag két veszekedő nőt próbált szétválasztani, de utána a rendőrök parancsa ellenére az autó­jához sétált és megpróbált beszállni. A család ügyvédje szerint legalább egy lövedék érte Blake csontvelőjét, ami annak a szakadásához vezetett, az orvosok szerint a férfi lebénult. A rendőröket felfüggesztették, kény­szerszabadságra küldték, és megkez­dődött az ügy kivizsgálása is. A Michigan-tó délnyugati részé­nél fekvő városban az affoamerikai­­ak üzleti negyedét csaknem teljesen lángba borították, boltokat fosztot­tak ki és járókelőket támadtak meg. Egy tüntető szerint a városon kívül­ről érkező fehérek tették ezt. A tün­tetők ugyanazt skandálták, amit a Minneapolisban május végén rend­őri intézkedés közben meghalt Ge­orge Floyd halála utáni tüntetéseken „nincs igazság, nincs béke!” Kenoshában vasárnaptól éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el, Tony Evers, Wisconsin állam demokrata párti kormányzója a városba vezé­nyelte a Nemzeti Gárdát is. A Black Lives Matter (A fekete életek is szá­mítanak) mozgalom helyi vezetője, Clyde McLemore azt mondta: a de­monstrációt addig folytatják, amíg a rendőröket bíróság elé nem állítják. Blake édesanyja arra kérte a tüntető­ket, hogy tartózkodjanak az erőszak­tól. Kedden ismét tüntettek a portlan­­di polgármesteri hivatal épülete előtt, a helyi rendőrség zavargásnak minő­sítette a demonstrációkat, és nem zár­ta ki a könnygáz bevetését sem. Az Oregonian című újság szerint mint­egy 200 ember gyűlt össze a téren, néhányan közülük ablakokat zúztak be. A hatóságok több tüntetőt letar­tóztattak. Donald Trump amerikai el­nök júliusban szövetségi rendfenn­tartó erőket vezényelt Portlandbe, hogy véget vessenek a gyakran erő­szakba torkolló demonstrációknak. A rendőri erőszak és a rasszizmus elleni tüntetések azt követően indul­tak el az USA-ban, hogy májusban Minneapolisban rendőri erőszak ál­dozata lett George Floyd afroameri­kai férfi. Floydot négy rendőr igazol­tatás közben a földre teperte, és egyi­kük percekig térdelt a nyakán annak ellenére, hogy a férfi többször jelez­te: nem kap levegőt. Floyd életét már nem tudták megmenteni. (MTI, 444.hu) Trump együttérzését hirdetik a republikánusok Az amerikai republikánusok egy körének együttérző konzervativizmusa, továbbá optimizmus jellemezte az amerikai republikánusok konvenciójának újabb napját. Washington. A konvenció keddi napját a first lady, Melania Trump zárta, aki a Fehér Ház megújított Ró­zsakertjében mondta el beszédét ven­dégek előtt. Melania Trump felidéz­te, hogy kommunista országban, Szlovéniában született és 26 évesen érkezett az Egyesült Államokba, „a lehetőségek országába”. Az elnököt együttérző emberként írta le, és arra biztatott, hogy rá szavazzanak az ősszel. „Március óta az életünk drá­maian megváltozott” - mondta a first lady, utalva a vírusjárványra, és együttérzéséről biztosította a járvány áldozatainak családtagjait. A járvány elleni küzdelemről szólva és férjére utalva leszögezte: „Donald fáradha­tatlan lesz”. Visszautalt a demokra­ták múlt heti konvencióján elhang­zott beszédekre is, mondván, „csak a megosztottságot mélyítették el”. Együttérzésről, egymás megsegí­téséről, egyéni példaadásról szólt a beszédek jó része. Levetítettek egy videót, amelyen Donald Trump el­nök a Fehér Házban - a konvenció kezdete előtt - teljes körű kegye­lemben részesítette Jón Pondert, akit bankrablásért ítéltek el, a börtönben megtért, és miután a nevadai ható­ságok az idei év elején szabadlábra helyezték, nonprofit szervezetet ho­zott létre a börtönbüntetésüket töl­tők lelki segítésére. Az afroamerikai férfi könnyezve vette át a teljes körű kegyelemről szóló elnöki dokumen­tumot, amely mentesíti őt minden priusztól. Mike Pence alelnök egy videóban Abraham Lincoln elnök Kentucky állambeli gyerekkori ott­hona előtt beszélgetett hitről és ér­tékrendről amerikai „hétköznapi” emberekkel, olyanokkal, akik életé­nek valamelyik eseménye kapcso­lódott a Trump-kormány egy-egy intézkedéséhez. Például egy édes­anya a beteg kislányával együtt arról beszélt, hogy Trump elnöki rende­leté tette lehetővé nála kísérleti stá­diumban lévő gyógyszer alkalma­zását. Rand Paul kentuckyi szená­tor, miután dicsérte az adócsökken­tést, Afganisztánra utalva kiemelte, hogy nemzedékek óta Donald Trump „az első amerikai elnök, aki lezár és nem elindít háborút”. (MTI) Új abb letartóztatások sora Fehéroroszországban Belarusz tanárok tüntetnek. Állóháború az elnök és az ellenzék között. (TASR/AP) Országszerte 51 embert vett őrizetbe a fehérorosz rendőr­ség a keddi kormányellenes tüntetések során - közölte a minszki belügyminisztérium. Minszk/Moszkva. A Vjaszna-96 (Tavasz-96) nevű jogvédő szervezet szerint 15 embert Minszkben állítot­tak elő a hatóságok. Szvetlána Alek­­szijevics Nobel-díjas írónő tegnap megtagadta a válaszadást a fehér­orosz nyomozóhatóságok kérdéseire, akik tanúként idézték őt be az ellen­zéki Koordinációs Tanács megalakí­tása miatt indított bűnvádi eljárás ke­retében. A fehérorosz fővárosban az eső ellenére ezrek gyűltek össze ked­den Aljakszandr Lukasenka elnök le­mondását követelve. Az augusztus 9- i elnökválasztás óta folyamatosak a tüntetések, a megmozdulásokban ed­dig legalább hárman életüket vesz­tették, és ezreket vettek őrizetbe. A voksoláson az országot 26 éve irá­nyító Lukasenka 6. államfői mandá­tumát szerezte meg, a hivatalos ada­tok alapján a szavazatok 80%-ával. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást, és az Európai Unió sem ismeri el a voksoláson szü­letett eredményt. Új történelmi mély­pontra szakadt a fehérorosz rubel a tömeges letartóztatások mellett. A keddi 1,7%-os esés után tegnap újabb hasonló mértékű esést szenvedett el a fehérorosz rubel az euróval szemben, így új történelmi mélypontra bukott. Ev eleje óta már 33%-os az esés az euróval szemben. A lakosság pánikszerűen elkezdte vásárolni a külföldi fizetőeszközöket, tömött so­rok állnak napok óta a pénzváltóknál. Az orosz ortodox egyház szinódu­­sa felmentette hivatalából a fehér­orosz ortodox egyház vezetőjét, Pa­vel (Ponomarjov) minszki és zasz­­lavi metropolitát. A Vesztyi orosz hírportál úgy tudja, Pavel korábban azzal a kéréssel fordult Lukasenka fehérorosz elnökhöz, hogy fékezze meg az újraválasztása miatt kibon­takozott tüntetések résztvevőivel szembeni alkalmazott hatósági erő­szakot. A pap egyben önmérsékletre és leleményességre intette az ország lakosságát. Lukasenka élesen bírálta a tüntetők egyházi támogatását és szankciókat helyezett kilátásba. Oroszország óva intette az USA-t és az uniót, hogy szankciókkal sújtsa Fehéroroszországot és beavatkozzon szövetségese belügyeibe - közölte az orosz külügyi tárca. A Kreml azt is kifogásolja, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus esetében Nyugaton a mérgezést tartják a tör­téntek egyetlen lehetséges magyará­zatának. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, „üres zsivaj­nak” tekintik a vádakat, miszerint az orosz vezetésnek köze lehet Navalnij megmérgezésékhez, ezek „semmi­képp sem lehetnek igazak”. (Portf, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents