Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-25 / 198. szám

www.ujszo.com | 2020. augusztus 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Szimulálok a csarnokban Variációk egy koncertre, három „járványfelvonásban JUHÁSZ KATALIN Német tudósok a koncert­­ipar megmentésére ké­szülnek, ennek érdeké­ben egészen bizarr em­berkísérletet hajtottak végre a hétvé­gén. Egy lipcsei sportcsarnokba in­vitálták azokat az önkénteseket, akik hajlandóak voltak segíteni ebben. A várt négyezer helyett végül csak 1500 ember jelentkezett a „koncertszimulációra”, amely egy igazi popkoncert volt, ám szóra­koztatás helyett tudományos célból szervezték. A német nyelvterületen rendkívül népszerű Tim Bendzko egymás után háromszor lépett ugyanarra a színpadra zenekarával, és minden alkalommal más-más látvány fogadta a nézőtéren. A szakemberek először arra kérték a nézőket, hogy csináljanak mindent úgy, ahogyan általában szoktak egy ilyen rendezvényen. Ez vonatkozott a beengedésre, a tömeg sűrűségére, a benti viselkedésre, a büfék előtti sorban állásra, az illemhelyek hasz­nálatára - szóval visszaröpítették őket a régi világba, ahol zsúfolt ter­mekben csápoltak az emberek, összekapaszkodva együtt énekeltek, sőt az ásványvizes palackot is bátran körbeadták. A nosztalgiaestnek azonban hamar vége lett. A második „felvonásban” az ala­nyoknak azt a szabályrendszert kel­lett követniük, amelyet az utóbbi pár hónapban megszokott járványlassí­tó megoldások alapján dolgoztak ki. A harmadik minikoncerten pedig már szigorúan szétültették a nézőket másfél méteres távolságra, és hiába tudták az összes dal szövegét, nem énekelhettek együtt Tim Bendzkó­­val, mert állítólag ez is veszélyes. A kísérleti alanyok csak negatív koro­­navírusteszttel és lázmérés után léphettek a csarnokba, és mindenki kapott egy speciális jeladó készülé­ket, illetve fluoreszkáló kézfertőt­lenítőt kellett használniuk. A kuta­tók ezek segítségével figyelték a tö­meg mozgását, illetve azt, hogy mely felületeket érintik meg a leg­többen. Egy sor további dolgot is vizsgál­tak, például a csarnokban keletkező légáramlatokat. A tízórás szimulá­ció alatt állítólag mindenki fegyel­mezetten viselte a megpróbáltatá­sokat, sőt még a hangulat is jó volt. Szászország tartományi kormánya csaknem százezer euróval támogatta ezt a kutatást, az eredmények októ­berre várhatók. Akkor derül ki, ho­gyan zajlanak majd a zárt térben rendezett popkoncertek az elkövet­kező időszakban, amelynek hosszát egyelőre senki sem meri megjósol­ni. A koncertipar haldoklik, színpa­di háttérmunkások ezrei hagyták ott a szakmát kényszerből és beálltak ételfutámak vagy árufeltöltőnek. A zenészek bevétel nélkül marad­tak, a közönség élő zene nélkül, a klubok a tönk szélére kerültek. Ha két hónapon belül világossá válna, hogyan lehet biztonságosan tömeg­­rendezvényeket szervezni, talán még megakadályozható, hogy a ví­rus teljesen taccsra vágja a kultúrát. Végig a sarkában voltak Navalnijnak Navalnij minden lépésit figyelték a hatóságok, tudták, kikkel találkozott, még azt is, mit evett és ivott - írta a Kremlhez közel éllé Mosz­­kovszkij Komszomolec a feltehetően teával megmérge­­zett ellenzéki politikusról. A lap meg nem nevezett orosz bel­biztonsági forrásokra hivatkozva kö­zölte, hogy Navalnijt megfigyelték novoszibirszi és tomszki útja során, ahol más ellenzéki politikusokkal ta­lálkozott. A lap szerint ilyen szintű hatósági megfigyelés mellett nem mérgezhették meg a két városban vagy a repülőtéren. A moszkvai lap szerint Navalnij minden lépését figyelték, pontosan tudták, merre jár, tudták, hogy stábja hol, hány szobát vett ki, és azt is, hogy az ellenzéki politikus úgy döntött, nem abban a szobában fog aludni, amelyet az ő nevére foglaltak le. Az orosz titkosszolgálatok a Kreml­­barát lap szerint azt is tudták, hogy mikor rendelt szusit, és vizet vagy üdítőt ivott-e, de semmi gyanúsat nem tapasztaltak (teáról nem tesz említést a lap). „Egyáltalán nem lep meg még az ilyen szintű megfigyelés sem. Tud­tuk, hogy mindenhova követnek minket” - reagált a cikkre Kira Jar­­mis, Navalnij szóvivője. „Ami az el­képesztő, hogy ezzel most így kitá­lalnak” - tette hozzá. Ugyanakkor a cikk célja éppen az, hogy tisztára mossa az orosz titkos­­szolgálatot és elterelje róla a gyanút - mutatnak rá a nemzetközi hírügy­nökségek. A lap ugyanis azzal érvel, hogy ha Navalnij minden lépését fi­gyelték és semmi gyanúsat nem ta­pasztaltak a hatóságok, akkor csakis a repülőgépén mérgezhették meg a politikust, ez pedig azt sejteti, hogy valaki a saját csapatából. Továbbá még egy kérdést felvet a cikk tartalma: Ha ennyire figyelték Navalnijt, hogyhogy nem vették ész­re a titkosszolgálatok, hogy valaki meg akarja őt mérgezni? (tasr.ap) Nemzeti ünnepeink HEGEDŰS NORBERT Bármennyire is próbál rátelepedni a politika nemzeti ünne­peinkre, a mai potentátoknak nem sok esélyük van múltunk jeles személyiségeivel szemben. A hétvégi, államalapítás­hoz köthető ünnepsorozat kapcsán ismét összegyűlt, ko­szorúzott, himnuszt énekelt a szlovákiai magyarság. Más nemzetek sokszor nem is értik, mire fel ez a nagy ragaszkodás a múlthoz, de hát honnan tudhatnák, hogy a kisebbségi létben minden szimbólum felér­tékelődik. Az is igaz, hogy sokak számára ezek a megemlékezések legfeljebb iskolai emlékként maradtak meg, melyeket a toporgás, a hosszú beszédek és az unalom határoztak meg, de számosán vannak, akik ha tehetik, felnőttként is részt vesznek rajtuk. Többnyire ilyenkor jön rá az ember, hogy ezek az események másról is szól(hat)nak. Em­lékezés, összetartozás, tiszteletnyilvánítás - ezek a szavak juthatnak először eszünkbe. De sajnos ma már egyre gyakrabban csatlakozik hozzájuk a propaganda és a kirekesztés is. Egy-egy nemzeti ünnep jó alkalom az önreklámozásra is, ezért egyes politikusok minden lehetséges alkalmat megragadnak, hogy magukat propagálják ilyen eseményeken. Az elmúlt tíz évben számos szlováki­ai magyar településen, kisvárosban, faluban megfordultam, így meg­emlékezésből is láttam mindenfélét. Volt köztük szép, megható, de röhejes, kínos és kellemetlen is. A standard szett: beszédek, énekkar, koszorúzás. Innen indulunk, ezt lehet fejleszteni, a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően bemutatókkal, tűzijátékkal, koncertekkel stb. Minden ilyen ünnepnek megvan a maga romantikája, szépsége, bármennyire is próbálják a he­lyi potentátok szerencsétlenkedésükkel magukra vonni az ünneplő tö­meg figyelmét. Akárhogy is próbálják interpretálni, aktuálpolitikával besározni az évfordulókat, a múlt nagy személyiségeivel szemben egyszerűen nem állják ki az összehasonlítást. Ráadásul, ha csak egy kicsit is belegondolunk abba, hogy mit ünnepiünk tulajdonképpen au­gusztus 20-án, akkor óhatatlanul visszatetszést kelt bennünk a túlzásba vitt magyarkodás: pont Szent István volt az, aki a sokszínűség fontos­ságára és az ebben rejlő erőre intett. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne legyünk büszkék a magyarságunkra, és tudom azt is, hogy mennyire más kicsengésük volt ezeknek az ünnepeknek az elnyomás éveiben. Volt idő, nem is olyan rég, amikor tényleges kockázatot vál­lalt az, aki nyilvánosan emlékezett. Az nem változott, hogy ezek az ünnepek ma is a magyarság melletti kiállásnak számítanak, bár tény, hogy ma legfeljebb a szabadidőnk egy részéről kell lemondanunk, ha részt akarunk venni egy-egy koszorú­záson. Ezért nem tudok mit kezdeni azokkal a wannabe-mártírokkal, szónokokkal, akik eljátsszák a nemzethalált, kultúrharcról papolnak, magyarság elleni összeesküvéseket vizionálnak 2020-ban olyan nagyságok szobrainál, akiknek a cipőjét sem köthetnék meg. Szeren­csére az ostobaságaikkal csak ritkán tudnak tönkretenni bármilyen ünnepet. Minden maszlag ellenére még soha nem voltam olyan meg­emlékezésen, ahol ne éreztem volna valami sorsközösséget azokkal az emberekkel, akikkel a himnuszt hümmögtük, még ha csak arra a fél órára láttam is őket. Ez azért kell, hogy jelentsen valamit. Szóval mel­lőzzük az aktuálpolitikát az ünnepeken, senki nem nyer vele. A törté­nelmünkre emlékezni kell és tanulni belőle, nem pedig a saját száj­ízünk szerint ferdítgetni és ezzel hülyíteni a népet. Ez méltatlan. Ránk nézve és múltunkra nézve is. FIGYELŐ Kínában már júliustól oltanak Kiderült, hogy nem az oroszok kezdték el hiányosan tesztelt vak­cinával oltani az embereket a Covid-19-betegség ellen. Kínában a beismerés szerint „vészhelyzeti” jelleggel már július óta oltják a koronavírusnak legin­kább kitett személyeket, köztük az egészségügyi és határvédelmi dol­gozókat. Ezt a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság vezetője ismerte el a kí­nai állami CCTV-nek adott nyilat­kozatában. Azt mondta, a kormány „vészhelyzeti” jelleggel adott fel­hatalmazást egy koronavírus elleni vakcina használatára - számolt be róla a brit The Guardian. Hogy milyen vakcináról van szó, azt a kínai illetékes nem árulta el, és azt sem, hányán kapták meg az ol­tást, de az biztosnak tűnik, hogy a tesztelés előírt protokollján nem esett át a vakcina, mivel azt az év végére ígérték. Ami a klinikai tesztelés teljes fo­lyamatán áteső kínai vakcinát illeti, a SinoPharm állami gyógyszer­­gyártó vállalat várhatóan az év vé­géig kereskedelmi forgalomba hozható oltóanyagot állít elő az új típusú korona vírus ellen - nyilat­kozta a vállalat vezetője, Liu Csin­­cseng a Kínai Kommunista Párt lapjának a múlt héten, (portfolio hu) Tíznapos karantén is elóg a cseheknél Azoknak, akik Csehországban karanténba kell vonulniuk, szep­tembertől nem kell 14 napot be­zárva tölteniük, elég lesz 10 nap - közölte az idnes.cz Adam Vojtéch egészségügyi miniszter­re hivatkozva. Változások lépnek életbe a maszkviseléssel kapcsolatban is. Nem lesz kötelező a védőmaszk az iskolákban, az üzletekben, a vendéglőkben, viselni kell vi­szont a hivatalokban, az egész­ségügyi intézményekben, a szo­ciális intézetekben és a tömeg­­közlekedésben. (idnes)

Next

/
Thumbnails
Contents