Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-25 / 198. szám

6 I RÉGIÓ 2020. augusztus 25. I www.ujszo.com Már új köntösben pompázik a borsi Rákóczi-kastély A kastély két év leforgása alatt szinte teljesen átalakult (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT A tőketerebesi járásbeli tele­pülés egyik legismertebb és leglátogatottabb látványos­sága, a szlovák-magyar határ közvetlen közelében elterülő Rákóczi-kastély teljesen megújult. A felújítási mun­kálatok hamarosan befe­jeződnek, a következő hóna­pokban az udvar- és a környe­zetrendezés veszi kezdetét. A 2018 éta tartó rekonstrukció befejezését, a kastélykomp­lexum átadását, megnyitását 2021 márciusára tervezik. Ha valaki eddig még nem járt vol­na a településen, annak mindenképp ajánlatos ellátogatnia Borsiba, de an­nak is, aki utoljára évekkel korábban fordult meg errefelé. Ezt azért is fon­tos megjegyezni, mert a kastély­komplexum már új köntösében pom­pázik. Korábbi állapotához képest a felismerhetetlenségig átalakult. A re­konstruált épület hófehér homlokzata és a szürke ablakkeretek csak egyike azoknak az építészeti stílusoknak és elemeknek, amelyek megegyeznek és hűen idézik a kastély 16. századbeli arculatát. Az alapvetően két részből álló épület a megnyitás után külön­féle célokat fog szolgálni. Az 1560-tól 1650-ig épült műemléki szárnyban az eredeti tervek szerint műemlék­­védelmi és múzeumi részleg működik majd, az 1940-es években felépített részben pedig egyebek mellett egy szálloda és egy étterem lesz. Diósze­gi László, a rekonstrukciót irányító magyarországi Teleki László Alapít­vány igazgatója szerint a 15 szobából álló, magas színvonalat képviselő szállodai részlegben összességében 45 embert tudnak majd elszállásolni, éppen ezért olyan látnivalókat hoz­nak létre a kastélyon belül és kívül, amelyek elegendő vonzerőt kínálnak a látogatók idecsalogatására. fi­zunk benne, hogy nemsokára Borsi is felkerül a közép-európai turizmus­térképre”-mondta az igazgató. Mint kiderült, a munka következő sza­kaszában egy tematikus Rákóczi­­játszóteret alakítanak ki, a kastély udvarától megközelíthető, egészen a Bodrog folyó partjáig vezető er­dős részt revitalizálják, a folyó partján pedig egy hajókikötőt is építenek, melynek segítségével a közeljövőben a Borsi és Sárospatak közti hajójáratokat is beindíthatják. A mintegy 2,5 millió euróból (805 millió forint) megvalósuló re­konstrukciót követő ünnepélyes megnyitót a fejedelem születésé­nek évfordulójára, 2021. március 27-ére tervezik. Horgászmaraton rekordokkal Rendezett környezetben pecáztak a horgászat szerelmesei Pereden (A szerző felvételei) MAROSI BIANKA Péntek (augusztus 21.) 18 órától vasárnap (augusztus 23.) 10 óráig tartott a 40 órás horgászmaraton a peredi Tóglások-tónál. A kát- vagy háromtagú csapatok kát kategóriában versenyeztek: a legnagyobb ás a legtöbb fogást értékelték. A Telektó Polgári Társulás nyol­cadik alkalommal szervezett hor­­gászmaratont a Téglások partján. A szervezet 11 vezetőségi tagja és to­vábbi, nagyjából 20 tag vagy ön­kéntes gondoskodik a verseny jól szervezettségéről, a látogatók ké­nyelméről, ételről-italról, valamit arról, hogy tiszta és rendezett le­gyen a terület a verseny ideje alatt is, ezért külön ügyeltek a hulladék sze­lektálására, ami a társulás számára alapkövetelmény. Idén megdőlt minden eddigi rekord: a legnagyobb kifogott ponty 19,4 kg-ot nyomott, ami nagyjából 2 kg-mal nehezebb a tavalyinál. A 251 kifogott halból 6 volt az amúr, a többi ponty. A kifo­gott halak összsúlya 1465,38 kg volt, ami a tavalyihoz képest mintegy 200 kg-mal j elent többet. Szakértelem és szerencse Szarka Attila, a társulás elnöke el­mondta, összesen 1500 euró értékben osztottak ki pénzjutalmat a verseny­zők között, továbbá serlegeket és ér­meket kaptak a legjobbak, valamint szponzori adományból csalikat és etetőanyagot. „Rendszeresen szerve­zünk horgászversenyt tavasszal és ősszel. Ezek 6-8 órás versenyek, amelyeken nincs alkalmuk olyan mértékben megmutatni a verseny­zőknek, mit tudnak, hiszen jórészt a szerencsén múlik, mit fognak. A negyvenórás versenyen azonban al­kalmuk van arra, hogy a saját kidol­gozott taktikájukat alkalmazva összeméijék tudásukat. Nem mind­egy ugyanis, hogy milyen etetőanya­got, csalit, horgot, botot használnak, hogy mennyire tudják odacsalogatni és megtartani az adott horgászhelyen a halakat. Az is változó, hogy az egyes napszakokban mennyire kapnak a halak, és hogy azt hogyan tudja ki­használni a horgász. Itt sokkal inkább a tudáson múlik a győzelem, nem a szerencsén. Elmondhatjuk, hogy vérre megy a verseny” - mondta el mosolyogva Szarka Attila. A verse­nyen 15 két- vagy háromtagú csapat vett részt, mivel a tó mérete és adott­ságai nem tesznek lehetővé többet. Kétszeres túljelentkezés volt a ver­senyre, ezért a szervezők a jelentke­zés sorrendje alapján határozták meg, ki vehet azon részt. A négy helyi csa­paton kívül a Vágsellyei és a Galántai járás több településéről érkeztek ver­senyzők, például Vágkirályfáról, Szeredből, Felsőszeliből, Nagyfödé­­mesről. Versenyezni 6s pihenni „Aki a hétvégén idelátogatott, kul­turált környezetben tölthette el az idejét, egy szépen kialakított tópar­ton, a különböző italok mellett sült kolbászt, pecsenyét és halat, valamint halászlevet lehetett fogyasztani, tehát úgy vélem, minden adott volt arra, hogy az emberek jól érezzék magu­kat. Sokan eljöttek a horgászokkal kí­sérőként, mások pedig azért, hogy megnézzék a kifogott halakat, hiszen nincs sok lehetőség arra, hogy ilyen nagy halakat lássanak az emberek. A versenyzőktől pedig komoly hor­gászstratégiákat is láthattak az érdek­lődők” - egészítette ki Szarka Zsu­zsanna, a társulás alapítótagja. Aggasztó a felmelegedés Körösi Nándor, a Telektó Polgári Társulás halászgazdája elmondta, több mint 10 fajta hal él a Téglások­ban: ponty, bodorka, vörösszámyú keszeg, compó, harcsa, sügér, süllő, csuka, amúr, busa, kárász, dévérke­­szeg. „A halakat telepítettük, a ter­mészetes szaporulat minimális, azért is, mert ahol ennyi a hal, ott a nagyok felfalják a kicsiket, főleg, hogy har­csa és más ragadozó hal is van a tó­ban. Azokat, amelyeket telepítettük, önerőből, állandó etetéssel neveltük fel nyolc év alatt 15-20 kg-os méretüekre. Idén megengedtük a he­lyi horgászoknak, hogy elvigyék a 70-100 cm közötti nagyságú amúro­­kat, így a mostani versenyen nem fogtak sok amúrt. Ez a halfajta bizo­nyos nagyság felett elkezd garázdál­kodni. Rengeteg növényi táplálékot - naponta akár a saj át testsúlyának meg­felelő mennyiséget - fogyaszt, ami a tó oxigénellátását korlátozza, ezért is tettük ezt az engedményt. Tavasztól őszig heti rendszerességgel etetjük a halakat. Hogy mennyi táplálékot kapnak, az függ például az évszaktól, a víz hőmérsékletétől, a hal mennyi­ségétől, a légnyomástól, de általában egy-két katlan kukorica és búza meg­főtt keverékét kapják. Figyelemmel kísérjük a víz minőségét, mérjük az oxigéntartalmát, a pH-értékét” - tud­tuk meg a halászgazdától, aki hang­súlyozta, nagyon komoly problémát jelent a víz pótlása, a vízkészlet fej­lesztése. „Ha ilyen mértékben foly­tatódik a felmelegedés, a vízoszlop magassága folyamatosan csökken, a napfény egyre jobban átjárja a vizet, egyszer csak elérhetjük azt a szintet, amikor az alga túlszaporodása és a vízhiány tönkreteheti a tavat. Létfon­tosságú lenne egy artézi kút készítése nemcsak a társulásunk, hanem a falu lakosai számára is. Ez azonban meg­lehetősen drága beruházás, önerőből nincs esélyünk megvalósítani. Való­színűleg az egyetlen lehetőségünk, ha uniós pályázaton szerzünk rá támo­gatást, jelenleg a társulásunk egyedül nem képes megbirkózni ezzel a fel­adattal” - zárta Körösi.

Next

/
Thumbnails
Contents