Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-20 / 194. szám
6 I RÉGIÓ 2020. augusztus 20.1 www.ujszo.com Több sebből vérzik a hazai szőlészeti ágazat Becse József, Farkas Iván és Bolya Szabolcs öt pontban vázolta a módosító javaslatokat (A szerző felvételei) BUCHLOVICS PÉTER A Párkány környéki borászok szerint a jelenlegi helyzetben fenntarthatatlan a szőlőművelés, a minőségi borok előállítása pedig veszteséges. Az MKP ezért törvényt módosítana. Szigorú eredetvizsgálat és -védelem, a külföldről behozott mustok és borok mennyiségének nyilvántartása és bejelentésének következetesebb ellenőrzése, a hazai, minőségi szőlőt termesztő borászok és a hazai szőlőből készült borok állami támogatása, valamint a borszaküzletekben a csapolt és folyó borok árusításának betiltása. Ezeket a fo pontokat tartalmazza a Magyar Közösség Pártjának készülő törvénymódosító javaslata, amelyet a párkányi régió neves borászainak, szőlészeinek jelenlétében ismertettek. Külföldit hazaiként A javasolt öt pontban semmi rendkívüli nincs, mert a Szlovákiától jóval fejlettebb bor- és szőlőkultúrájú nyugat-európai országokban évtizedek óta hasonlóan támogatják a szőlészeket és a borászokat az Európai Unióban. Itt az ideje, hogy a méltányosság elve alapján a hazai szőlőtermesztők és borászok is hasonló védelemben részesüljenek - fogalmazott Farkas Iván, az MKP szakpolitikusa. Farkas szerint azért van szükség sürgős törvénymódosításra, mert a helyzet a szőlészeti ágazatban tarthatatlan. A rendkívül alacsony szőlőfelvásárlási ár, a sokszor részben külföldről származó szőlőből és mustból készült, de belföldiként eladott borok, az országba behozott must és kétes minőségű nedűk dömpingje, és ezzel összefüggésben a minőségi hazai szőlő termesztésének egyre nagyobb előállítási költségei pont azokat a szőlészeket sújtják, akik rajtuk kívül álló okok miatt, kétszeres hátránnyal kénytelenek piacképesek maradni, pedig országosan is a legkiválóbb szőlőt termesztik az Ersekújvár-Zselíz-Párkány háromszögben. A huszonkettes csapdája Becse József, a muzslai régió egyik legtapasztaltabb szőlésze és borásza elmondta, hogy a számtalan piactorzító hatás miatt arra kényszerül, hogy egyre nagyobb mennyiségben termeljen minőségi szőlőt a talpon maradás érdekében. Csakhogy, ez a jelenlegi viszonyok között tarthatatlan, a szőlőnél alapszabály, hogy minél többet termel valaki, a minőség egyre silányabb lesz, ezért optimalizálnia és korlátoznia kell a terméshozam nagyságát. Fia pedig ragaszkodik a minőséghez, akkor a kötött terméshozamnál nemhogy a munkásait nem tudja megfizetni (plusz géppark, üzemanyag, agrotechnika, vegyszerek stb,), hanem még a saját költségeit sem fedezi, előbb-utóbb feladni kényszerül a szőlészkedést. Becse József, aki a Szlovákiai Szőlőtermesztők Érdekvédelmi Társulásának alapító tagja is, elmondta, az utóbbi húsz évben volt olyan esztendő, amikor a minőségi szőlőt kilónként 85-90 centért is el tudta adni, ma már a 70 centet sem adják meg érte. Sőt, már a hatvancentes árnál is kinevetik a felvásárlók, közben hatvan centnél is veszteséges a minőségi hazai szőlő termesztése. A helyzet azoknak kedvez, akik óriási mennyiségben hozzák-be a sokszor bevizsgálatlan, eredetigazolás nél-Több régióbeli borász jelen volt küli mustot, bort és a szőlőt, majd ezeket hazai szőlőfajtákhoz keverve, illetve hazai borokkal házasítva már hazai borokként adják el a piacon. Nem beszélve arról, amikor a termelő még a kiváló szőlője után járó pénznek is bottal ütheti a nyomát. Szigorúbb eredetvizsgálat Becse József szerint szigorítani kellene a hazai kereskedelemben piacra kerülő és Szlovákiában előállított borok eredetvizsgálatát is. Mert rengeteg az olyan úgymond hazai bor, ami valójában kisebb-nagyobb mértékben külföldi mustból, borból készül, minőségében pedig sokszor gyengébb, mint a valóban hazai bor. Ez így a borvásárlók megtévesztése is. A borász szerint létezik olyan műszer - amelyet Csehországban is alkalmaznak amely a bor víztartalma alapján ki tudja mutatni, hogy mennyi benne a bolgár, a moldáviai vagy a hazai yíz. „A szőlőnek ugyanis van víztartalma, még ha sokan tagadják is. A gép pontosan ki tudja ezt mutatni”- mondta Becse József. Csak termelőtől Bolya Szabolcs, az MKP érsekújvári járási elnöke szerint a párt azt is javasolni fogja a szaktárcának és a kormánynak, hogy a törvénymódosításban tiltsák be a folyó és csapolt borok borszaküzletekben történő árusítását, mert ez jelenleg szintén visszaélésekre ad lehetőséget. Folyó és csapolt bort csak termelőnél, pincészetekben lehessen venni. Farkas Iván hangsúlyozta, nem a szabad piac és kereskedelem ellen szólnak, és nem védővámot akarnak, de a külföldről dömpingszerűen behozott, alacsony belépő áron értékesített, tisztázatlan eredetű mustok, nedűk esetében következetesebb mennyiségi nyilvántartás és beléptetési ellenőrzés kell, mert ez így most drasztikusan rombolja a hazai, minőségi szőlőt előállító vállalkozások piaci esélyeit. Farkas szerint kétfajta állami támogatást tudnak elképzelni. Az egyik, hogy a minőségi szőlőt termesztő hazai borászok kilónként minimum 30 cent állami támogatásban részesüljenek, a másik, hogy az állam a valóban hazai, minőségi bort palackozó borászokat is támogassa. Ez utóbbinál vagy anyagilag, vagy erős marketingtámogatással és termékelhelyezéssel az üzletláncokban is. Tudatos vásárló Palik László peszektergenyei borász megállapította, hogy míg neki a bortörvény értelmében és a Minőségi Ellenőrzési Hivatal (ÚKSUP) előírásai szerint pontosan meg van szabva, és ellenőrzik is, hogy hány kiló minőségi szőlőfajtából hány liter minőségi bort állíthat elő, addig egyáltalán : nem tudni, hogy ez hogyan működik a külföldről behozott boroknál. „Több mint harminc évvel ezelőtt 475 szőlőtőkéről tudtam húszezer koronát produkálni. A munkabéremet nem számítva, majdnem a fele tiszta haszon volt. Tizenöt hektáron kezdtem szőlőt művelni, de mivel minőséget akartam, ezért hektáronként hatvan mázsáról harminc mázsára redukáltam a hozamot. Erről a területről 2008-ban szüreteltem szűztermést, de sajnos a belőle palackozott bor eladhatatlan, mert nem vagyok hajlandó minőségi bort 2 euró körüli áron ér- i tékesíteni. Egyáltalán, az a bor, amit i 1 euró 20 centért árusítanak, az szerintem csalás. Mára oda jutottunk, hogy a minőségi szőlőt termő tizenöt : hektárom veszteséges és egyre ráfizetésesebb. Kénytelen voltam a minőségből engedni, viszont a munka, a költség nem lett kevesebb” — taglalta Palik László. A borász hozzátette, hogy míg tapasztalatai szerint az osztrák vagy német vásárló nemhogy bort, de bioteméket sem vesz mást, csak hazait, és külföldit csak akkor, ha : már hazai nincs a választékban, nálunk ez pont fordítva működik. Nálunk a vásárló eleve a nyugatit, a külföldit veszi, mert azt hiszi, az jobb. ; Főleg, ha még olcsóbb is. Szerinte hiányzik a tudatos vásárlói hozzáállás is, ezt viszont nem lehet kierőszakolni. Drágább vegyszerek Zalaba József muzslai borász ehhez még annyit fűzött hozzá, nálunk Szlovákiában átlag kétszer drágábbak a szőlészetben használt vegyszerek és permetek is, mint például Ma; gyarországon vagy Ausztriában. Ugyanakkor a hazai szőlészek ehhez nehezen jutnak hozzá a két szomszédos államban, mert ez regisztrációhoz kötött. „Ezért is nagyobbak a mi termesztési költségeink. Mi ahhoz : tartjuk magunkat, hogy egytőkényi szőlőből 1 liter jó minőségű bor : készülhet” - mondta Zalaba József. Az MKP a szőlészek és borászok érdekeit védő törvénymódosításról a : mezőgazdasági miniszterrel és az OEaNO kormánypárttal is tárgyalni fog, céljuk, hogy már január elsejétől életbe lépjen a módosítás. JÁTSSZON VELÜNK, ES NYERJEN! 1 FER . í számában Vqsanuip ÚJ SZÓ Mit kell tennie? Küldjön SMS-t a 6663-as számra a következő módon: JATEK(szóköz)AVON(szóköz) a beküldő neve és címe. A visszaigazoló SMS ára 1 € áfával. Az SMS-eket augusztus; JÁTSSZON VELÜNK, NYERJEN! 6663 A DUEL-PRESS KFT. az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően dolgozza fel a személyes adatokat. Bővebb információért látogasson el a https://ujszo.com/gdpr weboldalra.
