Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-15 / 190. szám
www.ujszo.com SZALON ■ 2020. AUGUSZTUS 15. 37] Egy antihős az igazság bajnoka A HBO csatorna i\ új, saját gyárrW tású sorozata, /% M a Perry Ma--X. m. A J Son, amellett, hogy remek korrajz a 30-as évek gazdasági válságában szenvedő Amerikájáról még egy hangulatos krimi-noir is csavaros történettel. Nem utolsósorban pedig végleg A-listás színészek közé emeli Matthew Rhyst. Az Erle Stanley Gardner író által megteremtett Perry Mason karaktere ugyan nálunk nem különösebben népszerű, de az Egyesült Államokban hihetedenül kedvelt figura, kultstátusza megkérdőjelezhetetlen. Gardner 80 regényt írt a kisemmizettek és az elesettek ügyeivel foglalkozó ügyvédről, számos film, rádiójáték és 270 részes sorozat főszereplője is volt már a tengerentúlon Perry Mason. Nem csoda, hogy az HBO csatornája ebben a figurában látta az új, aranytojást tojó tyúkot. Ám pont a nagy népszerűsége miatt veszélyes ilyen figurához nyúlni, ha nem talál rajta fogást az ember, vagy túlságosan is saját ízlésére formálja, akkor máris többmillió dühös rajongóval találja magát szemben. Gardner regényeiben szinte semmi nem derül ki az ügyvéd hátteréről, családjáról, de még arról sem, milyen a testalkata vagy a haja színe. Ennek tudatában az HBO nagyon is okosan döntött azzal, hogy kvázi saját eredettörténetet kreált Perry Masonnak, így adva a készítőknek nagyobb teret a kibontakozásra. Rolin Jones és Ron Fitzgerald pedig élt ezzel a lehetőséggel, és egy, néhol ugyan kissé túlírt, ám még így is élvezhető, remek krimi-noirt készített. Jones és Fitzgerald sikeres receptjének két legmeghatározóbb összetevője a nagyszerű hangulat és a fantasztikus színészek. A történet 1932-ben játszódik Los Angeles-A rasszizmus csápjai / ^ ä szerinti szörl ___ ' nyetegek és r f szélsőjobbos .ill] rasszista szörnyék szállnak szembe egy fekete családdal az ötvenes évek Amerikájában a Lovecraít Country című nem mindennapi sorozatban. Az HBO új sorozatának, a Lovecraít Countrynak az időzítése jobb nem is lehetne. A Black Lives Matter mozgalom előretörése és a rendszerszintű rasszizmus kérdésköre fájdalmas aktualitást kölcsönöz J. J. Abrams, Jordan Peek és Misha Green vadonatúj sorozatának, ami a címe ellenére meglepően keveset kölcsönöz a híres horroríró, H.P. Lovecraít világából. A széria valójában Matt Ruff azonos című könyvének adaptációja, Ruíf pedig csupán inspirálódon Lovecrafttól, akiről köztudott, hogy ugyan zseniális horrorszerző volt, és nála jobban senki sem tudta körbeírni az emberiség félelmét az ismeredentől, ám emellett nyíltan rasszista nézeteket vallott, és ezért is izgalmas, hogy pont fekete alkotók karolták most fel azt a világot, amit még ő épített. A Lovecraít Country főhőse egy koreai háborúból hazatérő fiatal katona, Atticus Freeman (több szempontból beszélő név), aki Chicagóba visszatérve azzal szembesül, hogy az édesapja eltűnt, mégpedig egy rejtélyes vidéken, a Lovecraít műveiben előforduló Arkhamra emlékeztető Ardhamban. Egy kis csapattal odautaznak, át a Jim Crow-féle szegregációs törvényekkel fűtött államokon, hogy ott aztán csúnya, természetfölötti ügyekbe botoljanak. Ez legalábbis a sorozat hivatalos tartalma, de a Lovecraít Country egyik különlegessége éppen az, hogy igazából ez a sztori már az első két részben lemegy, és utána részről részre újabb kalandokat élnek át a főszereplők, sokszor egy-egy új műfajba is belekóstolva. SOROZATDARALÓ A harmadik epizód például egy kísértetházas horror, míg a negyedik egy labirintusos kalandfilm, szóval a spektrum egészen széles. A gond ezzel csak az, hogy a sorozat addig működik igazán, míg azt mutatja be, ahogy a fekete hőseink a raszben a nagy gazdasági világválság és a szesztilalom idején. A készítők remekül idézik meg ezt a korszakot, az emberek öltözködése, Los Angeles utcái hitelesek, olyan apróságokra is figyeltek, mint a Coca-Cola üvegének akkori dizájnja. A sorozat az emberek korabeli gondolkodásmódját is hűen tükrözi a rasszizmusról, a feminizmusról és a homoszexualitásról is. Fontos szerepük van a különböző vallási gyülekezeteknek, amelyek gazdasági vállalkozásként működnek, és szippantják magukba a válságba és kilátástalanságba belefáradt polgárokat, hogy anyagilag még jobban kizsigereljék őket. Egy balul sikerült gyerekrablásból, amelyben bár a szülők kifizették a kért 100 ezer dolláros váltságdíjat, a kisfiúk Charles Dodson holtan kerül elő. Előbb az apát, majd az anyát gyanúsítják a gyilkossággal. Az ügy E. B. Jonathan (John Lithgow) ügyvédhez kerül, szista amerikai vidéken próbálnak boldogulni és nyomozni, ahol még egy étterembe se térhetnek be háborítatlanul étkezni, és ahol egy rendőrségi igazoltatás is könynyen halálos veszedelmet jelenthet. Ahogy a Lovecraít Country fokozatosan elszakad a kiindulópontjától (az első négy részt láthattam eddig), úgy lesz egyre kevesebb az izgalom, és inkább egy mérsékelten izgalmas zsánerjáték kerekedik ki belőle. A cselekmény a vidékről áttevődik Chicagóba, ami sokkal kevésbé egyedi és érdekes háttér, és Lovecraít univerzumának akinek szolgálatában egy bizonyos Perry Mason nevű (Matthew Rhys) magándetektív áll. Ahogy halad előre a nyomozás, úgy szaporodnak a kérdések és a hullák. A szálak pedig a fent említett vallási közösségek egyikéhez vezetnek, amelynek prédikátora Alice nővér (Tatiana Maslany) azt ígéri, feltámasztja a kis Charlie-t. A címszereplőt az a Matthew Rhys alakítja, akit a sorozatrajongók a Foglalkozásuk: Amerikai című szériából ismerhetnek. Rhys élettel tölti meg az egyébként is kellően kidolgozott karaktert. Perry Mason olyan, mint egy pénzérme, maga a kétarcúság. Veterán, aki az első világháborúban végletekig kiábrándult az emberekből, és ez a helyzet Los Angeles legrosszabb környékeit járva sem változott. Apaként és férjként megbukott, a legjobb ruhája egy foltos ing és folyton másnapos. Ugyanakkor gyors észjárású; találékony, minden apró részletre képes figyelni. Ezt a kettősséget domborítja ki remekül Rhys, magánkopóként a testbeszédével is rájátszik a lecsúszott alkoholista (előreejtetett váll, hanyag testtartás) figurájára. A sorozat második felében, amikor jogászként kell bizonyítania a bíróságon, fokozatosan válik egyre magabiztosabbá a jólfésült, az igazságért küzdő ügyvéd szerepében. Meg kell jegyezni, hogy ez az átmenet, amikor a sorozat krimi-noirból egy tárgyalótermi drámára vált, a sorozat legdöcögősebb része, több üresjárat is akad a részekben. Maga a tárgyalás viszont izgalmas és feszes. Rhys pedig brillíroz, több csúcsjelenete is van, pl. amikor először pillantja meg a halott kisbabát (az HBO bizony nem finomkodott a naturalisztikus jelenetekkel), a yédőbeszéde a tárgyalás végén, az utolsó jelenet - a színészet magasiskolája. A sorozat vége pedig következetes, nem akarja olcsó happy enddel kiszúrni a néző szemét. Egy olyan világban, ahol maga a főszereplő is egyfajta antihős, aki különbséget tesz helyes és törvényes között, ott nincs boldog befejezés, vagy ha van is, csak ideig-óriág ad megnyugvást. Mészáros György hatása is egyre csökken, a sztori pedig egyre kevésbé találja fókuszát. A minden részben egy új kaland felépítés, valamint egy részről részre átívelő fő cselekményszál között egyre zavarosabbá és érdektelenebbé válik, és az egyeden szerencséje, hogy a szuper főszereplők (a Ragadozó madarakból ismert Jurnee Smollett igazi sztáralkat, öröm őt nézni) azért képesek élvezhetővé tenni a látottakat. A Lovecraít Country óriási kihagyott ziccer, izgalmas lehetőség eltékozlása, ami az első rész után irányt téveszt, és vajmi kevés esélyt látok rá, hogy később újra magára találjon. Tóth Csaba Kalandos sorsú, titkokat rejtő koronánk N incs meg egy olyan hányatott sorsú koronázási jelvény a világon, mint a magyar Szent Korona. Volt török kézben és amerikai emigrációban, ásták a föld alá és rejtették benzineshordóba, szerezte meg erdélyi fejedelem, és rabolta el özvegy királyné. Az évszázadok során nemcsak a magyar királyokat legitimálta, a nemzetet is összetartotta, napjainkig a magyar államiság legfőbb jelképe. Története azonban még mindig számos titkot rejt - ezek feltárásán dolgozik a Szent Korona Kutatócsoport. Vezetőjével, Pálfly Gézával beszélgettünk. Szent István koronájaként is szokták emlegetni. Viselte első királyunk? Ez a korona jelen formájában biztosan nem lehetett a fején, legfeljebb egy része kötődhet hozzá, hiszen Szent István koronája feltehetően elveszett. A tudomány mai állása szerint ennek pódására készíttették a Szent Koronát, amelyet az alsó, görög és a felső, latin koronából illesztettek össze Magyarországon. A két rész eredetéről és arról, hogyan kerültek hazánkba, sajnos keveset tudunk, ám az bizonyos, hogy a görög bizánci eredetű, és a nagyobb mérete alapján eredetileg női korona lehetett - ugyanis a hajkoronát takaró fejfedőre helyezték. A Hartvik-legenda szerint Szilveszter pápa ajándékozta Istvánnak. Ennek van valóságalapja? A legendákat úgy kell olvasni, hogy abban a korban, amelyben születtek, aktuálpolitikai vetületűk is volt. István király be akart lépni a keresztény Európa uralkodóinak sorába, aminek érdekében tárgyalásokat kezdett Rómában II. Szilveszter pápával és Ottó német császárral is. Szinte biztosan kijelenthető, hogy a pápa valóban küldött koronát Istvánnak. Nemcsak hatalmi jelkép, az államiság szimbóluma is. Ez hogy alakult ki? A Szent Korona jelentőségét mutatja az az általánosan elfogadott szokásjog, mely szerint csak az lehetett Magyarország törvényes uralkodója, akit három feltétel teljesítésével avattak királlyá: a Szent Koronával a székesfehérvári Nagyboldogaszszony-bazilikában az esztergomi érsek koronázta meg. Ez később módosult, mert miután Székesfehérvárt az oszmán-törökök elfoglalták, a magyar rendek úgy döntöttek, a koronázás helyszínét áthelyezik Pozsonyba. Változás történt a korona felhelyezését illetően is, mert elsőként 1527-től, majd véglegesen 1687- től az esztergomi érsek, vagy annak híján a rangidős főpap a mindenkori magyar nádorral együtt tette fel a király fejére. A magyar világi rendek ezzel is kifejezték hatalmi törekvéseiket egy elsődlegesen egyházi szertartáson, sőt a 17. századtól már a rendi nemzetet is azonosították vele. A Szent Korona pótolhatatlan maradt, akié volt, azé volt a trón és a hatalom. Vrabec Mária A folytatásban olyan kérdésekre is választ találnak például, hogy hány koronázást tartottak összesen Pozsonyban. Az egyházi után hol, hogy zajlott á világi rész? A koronázódombot keresték, vagy emelték? Hová került a korona az ünnepségek után? A ládában őrzött jogar, az országalma és a kard egykorúak-e a koronával? Különféle helyeken őrizték, vagy éppen menekítették, ki döntött arról, hogy nincs biztonságban? Milyen okból menekítették leggyakrabban? Hogyhogy a koronaőrök segédletével több alkalommal is elvitték? Hányszor került a föld alá? Mennyire értékes ötvösműtárgyként? Melyik a legsúlyosabb sérülése? Sok titkot őriz még, vagy a legtöbbet sikerült feltárni? Az egész terjedelmes interjút elolvashatják a Vasárnap keddtől, augusztus 18-ától kapható számában.
