Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-13 / 188. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Minszk sorsáról Moszkvában döntenek Mindenki elkerülné, hogy hatalmi vákuum alakuljon ki FELEDY BOTOND okkal izgalmasabb lett a belarusz választás előre borítékolható eredményénél annak utóélete. Az világos volt, hogy Lukasenka elnök keze nem fog megremegni, és a szükséges mértékben úgyis elcsalja a választást, de az már nem volt egyértelmű, hogy mekkora társadalmi elégedetlenséggel kell számolnia utána. A közösségi médiában teijedő történeteken és fotókon keresztül nézve határozott, még ha nem is tömeges és országos ellenállás bontakozott ki az elcsalt választás miatt. Az ellenzéki jelölt időközben eltűnt az újságírók és a közvetlen környezete elől is, hogy aztán egy szomszédos uniós országban bukkanjon fel. Meglehetősen hagyományos szovjet módszertannak tűnik az elnöki reakció. Az „elcsalt” jelzővel az európai országok külügyi szóvivői sem nagyon fukarkodtak, a diplomáciai zsargon legsúlyosabb nyelvén szóltak a választás „tisztaságának” teljes hiányáról. Szankciókon gondolkozna már az egész Európai Unió és külön a tagállamok külügyminiszterei is, ha a magyar miniszterelnök korábban nem lengeti be, hogy egy ilyen kezdeményezést úgyis megvétózna. Márpedig egyhangúság kell - egyelőre - az ilyen esetekben. Kérdés tehát, hogy a szigorú szólamokon kívül lesz-e érdemi következmény. Az arab tavasz során eltávolított diktátorok helyén hatalmi vákuum keletkezett. Ez Fehéroroszország esetében megengedhetetlen, a NATO és Moszkva szempontjából is. Ebből pedig az következik, hogy inkább újraszámlálást és új, tisztább választást fognak Nyugatról követelni, mintsem beavatkozzanak az orosz érdekek szempontjából meghatározó utolsó nagy pufferállamban. Az eddigi helyzet a külvilágnak kényelmes volt: Lukasenka kicsit mindkét oldalra játszott, de sose adta el teljesen Minszket az oroszoknak, ahogy a NATO-tábomak sem. Ez megfelelt a nagyhatalmi érdekeknek is, hiszen az oroszok se látnának szívesen NATO-katonákat arrafelé, ahogy a lengyelek se örülnének, ha Belarusz nyugati határáig masíroznának az orosz katonák. Mégis, egy érdekes narratíva arra utal, hogy akár elmozdulhatott ez az álláspont. Lukasenka ugyanis közvetlenül a választás előtt éppen az oroszokat vádolta - a zsoldosokat foglalkoztató Wagner csoportot -, hogy bevetést terveznek a szavazás befolyásolására. Nyilvánosan felvállalni egy ilyen vádat komoly diplomáciai döntés és egyben üzenet volt Lukasenka részéről. Persze ez még nem jelenti azt, hogy szóról szóra igaz is. Lehet, hogy így volt; lehet, hogy ez egy üzenet, vagy éppen csak belpolitikai felhasználásra szánta. A kérdés inkább az, hogy vajon Moszkva kész-e nagyságrendekkel nagyobb konfrontáció árán valamivel több befolyást szerezni Belaruszban? Ha ez így lenne, onnantól kezdve érdekes, hogy Varsó és a NATO erre mit léphet. Kollár bebetonozta magát SZILVÁSSY JÓZSEF ■ Idén márciusban á fontos posztok elosztásakor senki sem vitathatta, hogy a parlamenti választáson 8,24 százalékos támogatottságot elérő, második legerősebb kormánypárttá avanzsáló Sme rodina jelölhet házelnököt. A leendő koalíciós partnerek közül néhányan viszont úgy vélték, nem lenne etikus megoldás, ha Boris Kollár kerülne ebbe a tisztségbe, hiszen köztudott volt róla, hogy a meciari sötét korszakban a pozsonyi alvilággal szűrte össze a levet. Állítólag amolyan lóti-futi legényként sertepertélt közöttük, de azért a védelmi pénzekből, az illegális drogkereskedelemből és más, törvénytelenül szerzett pénzekből neld is csurrant-cseppent, nem is kevés. Valahogy úgy lehetett vele, műit az a bankár, aki egy őszinteségi rohamában azzal kérkedett, hogy a második millióját már tisztességesen szerezte. Kollár mindössze ifjúkori tévelygésnek nevezte életének ezt a korszakát, sikeres és becsületes vállalkozónak állítva be önmagát. A politikai partnerek közül nem mindenki fogadta el a mentegetőzését, de fogcsikorgatva beleegyeztek, hogy ő legyen a parlament elnöke. O ugyanis kerek perec kijelentette: vagy megkapja a posztot, vagy a Sme rodina 17 képviselője nem lép be a kormánykoalícióba. És akkor lőttek a minősített parlamenti többségnek. Nélkülük mindössze 78 kormánypárti képviselő maradna. Ezt Igor Matovic is tudatosítja, mert azóta többször is kénytelen volt meghátrálni az ismétlődő zsarolás miatt. A kormányfő azzal érvelt, hogy a választópolgárok szavaztak bizalmat a Sme rodina elnökének, és az istenadta nép akarata ellen nincs apelláta. Csakhogy azóta ugyebár terítékre került Kollár titulusa és plágiumügye, újabban pedig néhány egyéb mesterkedése. Évek óta a harmadik leghallgatottabb adó, a Fun Rádió tulajdonosa, és mivel házelnök lett, ezjogi és etikai szempontból legalábbis aggályos. Bírálóinak erre azt válaszolja, eladná a rádiót, de keveset fizetnének érte, így hát jobb ajánlatra vár. Megéri. A hónap elején ugyanis a rádióval 240 ezer eurós reklámszerződést kötött a Tipos állami részvénytársaság erre az évre, és ennek felét máris kifizette. Robert Fico és Tomás Drucker szerint a parlament elnöke így közpénzeket áramoltat saját cégeinek számláira. Ä Sme rodina például nem kevés bérleti díjat fizet a pozsonyi székházáért, holott az épület szintén Kollár egyik érdekeltségének tulajdona. így a választási eredmény alapján a párt működésére adott állami támogatás a zsebébe vándorol. Emellett pártja vezetői a márkás szolgálati gépkocsijaikat a házelnök Goimpex nevű társaságától bérlik, ugyancsak nem kis pénzért. Akadnak, akik kajánkodva megjegyzik, hogy Kollárnak nagyon sok pénz kell, hiszen néhány napja született meg immár tizenegyedik gyereke, az anya pedig tizedik ideiglenes élettársa. Vele, miként kilenc elődjével is, gálánsán viselkedett: luxuslakással, márkás autóval ajándékozta meg őket, és rendszeresen nagy összeget folyósít nekik, gyerektartásként. Mindez magánügynek minősíthető, bár a morális szempont azért nem lényegtelen. Az viszont közügy, ha a pártelnök az adófizetők pénzéből nagyvonalúskodik. Fico bejelentette, hogy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi és a házelnök menesztését követeli. Előre borítékolható, hogy a kormánykoalíciós képviselők nem fogják megbuktatni Kollárt. Most is igyekeznek majd jó képet vágni az ellenzéki támadáshoz. A házelnök bebetonozta magát a tisztségébe. Ez a kormány azt ígérte, különb lesz az előző, leváltott garnitúránál. Egyre több a csalódott polgár, akik szerint egyelőre szinte semmi sem vált valóra a fogadkozásokból. FIGYELŐ Trump esete a spanyolnóthával Az amerikai elnök szerint a spanyolnátha vetett véget a második világháborúnak. „1917-ben óriási járvány tört ki, a spanyolnátha áldozatainak száma 50 és 100 millió között volt, alighanem ez vetett véget a második világháborúnak” - jelentette ki Trump a sajtótájékoztatóján. A spanyoínáthajárvány 1918-ban kezdődött. Trump egyébként már nagyon veszélyesnek tartja a koronavírust, mert így folytatta: „Szörnyű volt, az összes katona megbetegedett. És a koronavírus most ugyanilyen, nagyon nagyon veszélyes és fertőző.” (tasr) Kételkedik a tudományos világ az orosz vakcinában Meggondolatlan ostobaság és lényegiben tömeges emberkísórlet, az utolsó fázis kimaradt - a világ vezető egészségügyi szakértői kétségeiket fejezték ki a Covid-19 elleni orosz vakcinával kapcsolatban. A kevesebb mint két hónapos, emberekkel végzett klinikai tesztek után a világon elsőként jegyezték be a vakcinát Oroszországban. Az oltóanyagot fejlesztő orosz intézet viszont nem tett közzé részletes tudományos eredményt egyetlen klinikai vizsgálatról sem. A vakcinafejlesztésben folyó globális verseny első helyéért Oroszországnak még nagy létszámú, emberekkel végzett klinikai teszteket kell lefolytatnia, amelyek eredményei megmutathatnák, hogy működik-e az oltóanyag. „Lényegében nagyszabású, lakossági szintű kísérletet folytatnak” -jelentette ki Ayfer Ali, a brit Warwicki Egyetem gyógyszerkutatója, aki szerint a szupergyors bejegyzés azt jelentheti, hogy a vakcina lehetséges mellékhatásait talán még nem lehetett észrevenni. „Noha valószínűleg ritkák, ezek komolyak is lehetnek” - figyelmeztetett a gyógyszerkutató. Vlagyimir Putyin orosz államfő szerint a vakcina hatékony és tartós immunitást alakít ki a szervezetben, „és minden szükséges ellenőrzésen átment”. Francois Balloux, a University College London Genetikai Intézetének tudósa a döntést meggondolatlannak és ostobának nevezte. „Egy nem megfelelően tesztelt vakcinával végzett tömeges oltás etikátlan. Az orosz oltási kampányban jelentkező bármilyen probléma katasztrofális lenne a beoltottak egészségére, továbbá a védőoltások lakossági elfogadásának és hitelének további rontása miatt is” - fejtette ki. Jelenleg több mint féltucat gyógyszerfejlesztő cég végez nagy létszámú teszteket emberi részvétellel Covid-19 elleni vakcinára. Az élvonalbeli gyógyszerfejlesztők - köztük a Modema, a Pfizer és az AstraZeneca - azt remélik, év végéig megbizonyosodnak, hogy vakcinájuk biztonságos-e. Mindegyiküktől elvárják, hogy tesztjeik eredményeit és az oltóanyag biztonságosságáról szóló adatokat nyilvánosságra hozzák és átadják ellenőrzésre az amerikai, európai és más hatóságoknak, mielőtt jóváhagynák a vakcinákat. Az orosz oltóanyagot azelőtt jegyezték be, hogy a tesztek harmadik fázisát, vagyis a többezres létszámmal végzett próbákat elvégezték volna. Szakértők szerint az orosz vakcina előállításának módjáról, biztonságosságáról és az immunválaszról sincsenek adatok. „Anélkül, hogy a tudományos munkákat elemzésnek vetették volna alá, nem lehet tudni, hogy az orosz vakcina hatékonynak bizonyult-e” - mondta Keith Neal, a brit Nottinghami Egyetem járványtani kutatója. (MTI)
