Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-13 / 188. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. augusztus 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Mike Pompeo Csehországban Prága. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Andrej Babis cseh kormányfő tegnap egyetértettek abban, hogy Oroszország igyekszik megsemmisíteni a demokráciát, és szétverni a nyugati szövetségi rendszert. „Moszkva nem fog sikerrel járni, a szabadság győzni fog” - mondta az amerikai tárcavezető. Babis a munkaebéd keretében ismertette Pompeóval a visegrádi négyes csoport működését is. „Európa nem csak Németország vagy Franciaország, sokkal szélesebb. Beletartoznak a V4-ek is” - mondta a cseh kormányfő. Csehország az amerikai külügyminiszter többnapos középeurópai kőrútjának első állomása. Pompeo Prágából ma Szlovéniába utazik, majd Ausztriába és Lengyelországba látogat. (MTI) Kiengedték a módiamogult Hongkong. Óvadék megfizetése fejében kiengedték a rendőrségi őrizetből Hongkongban Jimmy Lai médiamágnást. A hongkongi demokráciáért küzdők mozgalmának több tucat tagja üdvözölte a vállalkozót, amikor kijött a rendőrőrsről. A 71 éves üzletemberrel együtt több más aktivistát is szabadon bocsátottak a hatóságok, szintén óvadék fejében. Jimmy Lait, aki a Next Digital cégen keresztül a demokráciamozgalom egyik lapjának, az Apple Dailynek a tulajdonosa, hétfőn vették őrizetbe látványos rendőrségi akció keretében. Egyebek között csalással és azzal gyanúsítják, hogy titkos tárgyalásokat folytatott meg nem nevezett külföldi hatalmakkal. Kedden a hongkongiak tiltakozásul tömegesen vásároltak a lapból, amely sok helyen elfogyott, és sok újságosbódéknál hosszú sorok kígyóztak. A médiamágnás tavaly többször is arra buzdította a hongkongiakat, hogy vegyenek részt a Pekinggel szembeni tiltakozó felvonulásokon. A megmozdulásokon több százezer ember jelent meg. (MTI) Az izraeli légierő a Hamászt bombázta Jeruzsálem. Az izraeli légierő a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista szervezet, a Hamász állásaira mért csapást tegnap válaszul arra, hogy onnan robbanóanyaggal megrakott léggömböket bocsátottak fel izraeli területek felé. A Hamász katonai bázisát, földalatti létesítményét, valamint egyik megfigyelőpontját érte támadás. Korábban, kedden Izrael határozatlan időre lezárta a gázai áruforgalmi átkelőhelyet Kerem Salomnál. Ennek oka is a gyújtóléggömbök megjelenése volt. A gyújtószerkezetek felbocsátása a múlt héten kezdődött. Az ilyen léggömbök becsapódása következtében számos tűz keletkezett, halálos áldozatokról azonban nem érkeztek jelentések. Ebben a hónapban Izrael már kétszer is csapást mért a Hamász állásaira Gázában. (MTI) Durva összecsapások Minszkben ÖSSZEFOGLALÓ Minszk. Több mint ezer embert vettek őrizetbe a fehérorosz hatóságok a kedd éjjeli tüntetések során. A rendőrség a tömegbe lőtt, a tüntetőkre és az újságírókra is gumilövedékkel vadásznak, az összecsapásoknak számos sebesültje van. Ugyan hivatalosan nem jelentették be, de gyakorlatilag kijárási tilalmat rendeltekéi Minszkben. Kedd éjjel már harmadik napja került sor összecsapásokra a biztonsági erők és a tüntetők között. A hatóságok gumilövedékeket és villanógránátokat vetettek be, a tiltakozók kövekkel, üvegekkel és barikádok emelésével védekeztek. A fehérorosz rendőrség közölte: a rendfenntartók a tüntető tömegbe lőttek Bresztben. Az ország nyugati részén található iparvárosban tüntetők fémrudakkal támadtak rá a rendőrökre szerdára virradó éjjel. A rendfenntartók éles lőszerrel a tömegbe lőttek. Egy ember megsebesült - állítja a rendőrség. A hatóságok az elnökválasztásból kizárt Viktar Babarika bankár kampánystábját vádolják az országszerte zajló tüntetések szervezésével. Brutálisaké rendőrök Vasárnap óta több mint hatezer embert vettek őrizetbe. Hivatalos adatok szerint egy ember meghalt és 250-en megsérültek. Az OMAN rohamrendőrei mellett továbbra is feltűntek a KGB biztonsági szolgálat Alfa különleges alakulatának emberei is, akik sokszor az autókból rángattak ki embereket, sőt, több lakóépületbe is bementek, miután a tüntetők egy része ott próbálta meghúzni magát. Már a lakóépületek ablakait és Szvjatlana Cihanouszkaja elnökjelöltet lelkileg, az ellenzéki tüntetőket testileg kínozzák meg a hatóságok (TASR/AP) az erkélyről bámészkodókat is gumilövedékkel sorozzák, de van, hogy villanógránátot vagy füstbombát dobnak fel az erkélyre. Megjelentek a Molotov-koktélok, miközben a rendőrséget állítólag felhatalmazták arra, hogy ha rendőrautókat támadnak a demonstrálok, akár éles lőfegyverrel is rájuk lőhetnek - emelte ki az azonnali.hu. A magyar köztelevízió (Ml) egyórás keddi híradója viszont csak pár mondatban foglalkozott a fehérorosz elnökválasztással és az azt követő tüntetésekkel. Az utóbbit egy olyan vágóképpel illusztrálva, amin tüntetők esnek neki a rendőröknek. Az intemetszolgáltatás egész Belaruszban akadozik, az emberek csak a Szabad Európa Rádió rendkívüli adásaiból értesülhetnek arról, mi is történik valójában az ország utcáin. Josep Borrell, az Európai Unió leülés biztonságpolitikai főképviselője tegnap bejelentette: pénteken videokonferencia keretében rendkívüli ülést tartanak az EU-tagországok külügyminiszterei. Az országban a vasárnapi elnökválasztás eredményeinek közzététele után kezdődtek megmozdulások. A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban 6. mandátumát nyerte el. Nyugati szakértők szerint az idei választás a korábbiakhoz hasonlóan nem volt sem szabad, sem tisztességes. A kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. Zsarolhatták a jelöltet A hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka államfő 80,08%ot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 10,9%-ot szerzett. Cihanouszkaja választási csalásra hivatkozott, és leszögezte: nem fogadja el az eredményeket, saját magát tartja a választás győztesének, majd nem sokkal később elhagyta az országot. Sok a kérdőjel akörül, önszántából ment-e Litvániába Szvjatlana Cihanouszkaja. Kampány stábjának egyik tagja, Olga Kovalkova szerint valójában „nem volt más választása”, miután a belarusz hatóságok a korábban őrizetbe vett kabinetfőnökével, Marija Morozzal együtt kirakták az országból. Linas Linkevicius litván külügyminiszter arról beszélt, hogy Cihanouszkaja 7 órát töltött a választási bizottság épületében, ahol nem sok lehetőséget hagytak neki: vagy elhagyja az országot, vagy más következményekre kell számítania. Kiderült az is, Cihanouszkaja gyerekei már korábban Litvániába érkeztek a fenyegetések miatt. Az ellenzéki elnökjelölt két videóüzenettel is jelentkezett, amelyekben úgy tűnt, visszalép a politikai vezető szereptől, de az ellenzék gyanúja szerint a videókat nem önszántából készítette. A videó megrendezettségére utal, hogy Cihanouszkaja felolvassa a szöveget, és egyszer sem néz fel a papírból, ráadásul végig monoton hangsúllyal beszél. Más, korábbi felvételeken sokkal több érzelem volt a hangjában. (MTI, 444, Nszava) Harris, az USA első színes bőrű alelnökjelőlije Kamala Harris kaliforniai szenátor lesz Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltjének alelnökjelöltje - jelentette Biden kampánycsapata. Az 55 éves szenátor, aki korábban ügyész volt Kaliforniában, az első színes bőrű női alelnökjelölt az USA történetében. Washington. „Végtelen megtiszteltetéssel jelentem be, hogy Kamala Harrist, a dolgozó rétegek védelmének bátor harcosát és az állam egyik legnagyszerűbb szolgálóját választottam alelnökjelöltemnek” - fogalmazott a Joe Biden által aláírt közlemény. Biden kitért arra is, hogy Harris, még kaliforniai ügyészként, dolgozott Beau Bidennel, a várható demokrata elnökjelölt azóta elhunyt fiával. „Figyeltem, ahogyan szembeszálltak a nagy bankokkal, segítették a dolgozókat, és védelmezték a nőket, a gyerekeket a rossz bánásmódtól” - írta Biden. Kamala Harris, aki 2017 óta szenátor a kongresszusban, jamaicai és indiai bevándorlók gyermeke. Politikusként a Demokrata Párt balszámyához sorolják. Demokrata párti politikusok egész sora dicsérte, és történelminek minősítette a döntést. Barack Obama volt elnök szerint Biden nagyon jól döntött. Harris „ideális partner lesz ahhoz, hogy segítsen (Bidennek) megküzdeni az Amerikát jelenleg és a következő években érő, igazi kihívásokkal” - fogalmazott közleményében Obama. Joe Biden az Obama: adminisztráció alelnöke volt. Susan ; Rice, Obama affoamerikai volt nemzetbiztonsági tanácsadója „kitartó és úttörő politikusnak” nevezte a kaliforniai szenátort, Karen Bass képviselő pedig Harris igazságért folytatott küzdelmét dicsérte. Trump máris sérteget Donald Trump amerikai elnök azonnal reagált a bejelentésre. Rövid videót tett közzé, amelyben Harrist a többi között radikális baloldalinak nevezi, felidézve, hogy az elnökjelöltségért is harcba szálló politikusnő a kampányban a társadalombiztosítás államosítását és új adókat ígért. Az elnök hozzátette, az előválasztások során Harris többször is rasszistának nevezte Bident, és „tiszteletlen volt vele”. „A lassú Joe és a hamis Kamala együtt tökéletes pár, Amerikának rossz” - hirdette a Trump által közzétett videó. Az elnök szerint sértve érezhetik magukat a férfiak, amiért Biden női elnökjelöltet jelöl maga mellé. Biden bírálója volt Kamala Harrist máris úgy méltatják, mint az Egyesült Államok történetének első affoamerikai női alelnökjelöltjét. Többen ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy pontosabb, ha a politikusnőt színes bőrűnek nevezik: Harris közgazdász édesapja ugyanis jamaicai, kutatóorvos édesanyja pedig indiai bevándorló volt az USA-ban. Harris a harmadik női alelnökjelölt az amerikai történelemben. Korábban, az 1984-es elnökválasztáson a szintén demokrata párti Walter Mondale Geraldine Ferraro képviselőt, a 2008-ban tartott elnökválasztáson pedig a republikánus John McCain az alaszkai kormányzót, Sarah Palint választotta alelnökjelöltjének. Mindkét esetben a jelöltek, illetve a pártjaik alulmaradtak vetélytársaikkal - a republikánus Ronald Reagannel és a demokrata párti Barack Obamával - szemben. Az életrajzok szerint Harrisnek nem volt könnyű a fiatalkora. A kaliforniai Oaklandben született, szülei válása után rákkutató édesanyja egyedül nevelte fel őt és a húgát, s bár egyetemet végzett és ügyész lett San Franciscóban, gyermekként megtapasztalta az Egyesült Államokban akkor széles körben és naponta érzékelhető faji megkülönböztetést. A mostani demokrata párti előválasztások során az elnökjelöltségért versenybe szálló politikusok egyik országos vitájában fel is idézett az életéből egy ilyen esetet, annak alátámasztására, hogy akkor még vetélytársa, Joe Biden régebben rasszista volt. Ostorozta Bident, mert baráti viszonyt ápolt a kongresszusban egyes fajgyűlölő politikusokkal. (MTI, 444)
