Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-13 / 188. szám

2 KÖZÉLET 2020. augusztus 13.1 www.ujszo.com Orosz kémbotrány: vizsgálatot indítottak Szlovákia oroszországi külképviseletein Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a három diplomata kiutasítása kapcsán arról beszélt, szerinte Pozsony az Egye­sült Államok befolyása alatt hozta megdöntését (TASR/AP-felvétel) CZlMER GÁBOR Pozsony. Szlovákia diplomáciai fedésben dolgozó orosz ügynököket utasított ki, mert az orosz titkosszolgálat a szlovák vízummal küldött gyilkost Berlinbe. „Az orosz nemzet szláv testvér­népünk, hosszú távon jelentős ke­reskedelmi partnerünk. Ugyanak­kor a Szlovák Köztársaság szuve­rén állam, a diplomáciai szabályo­kat a világ minden részén, így Szlo­vákiában is be kell tartani” - mond­ta a tegnap délelőtti kormányülés előtt Igor Matovic (OLaNO) mi­niszterelnök azzal kapcsolatban, hogy Pozsony három orosz diplo­matát utasított ki. „Arról értesítet­tek, hogy az orosz nagykövetség három tagja Szlovákiában jelentős mértékben megsértette a diplomá­ciai szokásokat” — indokolta a lé­pést a kormányfő. A kiutasítás re­akció volt arra, hogy tavaly augusz­tusban egy berlini gyilkosság orosz társtettese, aki feltételezhetően az orosz titkosszolgálat tagja, szlová­kiai vízummal jutott a schengeni övezetbe. „Arról is tájékoztattak, hogy a szentpétervári diplomáciai szolgálatunkat arra használták fel, hogy hamis iratokat szerezzenek egy személynek, aki aztán társtet­tese volt egy Németország területén elkövetett gyilkosságnak” - mond­ta Matovic. Ivan Korcok (SaS-jelölt) külügy­miniszter az üggyel kapcsolatban arról beszélt, bízik benne, hogy a po­zsonyi kormány lépése egy jelzés lesz Oroszországnak arra, hogy a diplomatáik a kétoldalú kapcsolatok javításának szellemében járjanak el. Hangsúlyozta, a szlovák diplomáci­ai szolgálat visszaélés áldozata lett. A külügyi tárca vezetője ezért vizs­gálatot rendelt el a szentpétervári és a moszkvai külképviseleten is. Arra az újságírói kérdésre nem válaszolt, hogy a most kiutasított három orosz diplomatának volt-e köze a gyilkos­sághoz. Davydov, aki nem létezik Jaroslav Nad’ (OLaNO) védelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy a feltételezett elkövető rendkívül jó minőségű, hamis orosz dokumentu­mok alapján kérelmezte a szlovákiai vízumot. „Ezt pedig az ember nem tudja a térdén megcsinálni” - fogal­mazott. A gyilkosság társelkövető­jének ugyanis valódi, az orosz ható­ságok által kiállított, de fiktív névre szóló útlevele volt. Az úti okmányt Roman Davydov névre állították ki, a férfi ezen a né­ven kérelmezett egyéves szlovák ví­zumot. Mindössze négy nap alatt meg is kapta a schengeni övezetbe való belépésre feljogosító doku­mentumot. Ez rendkívül rövid idő­nek számít, a folyamat általában egy­két hétig tart. A Bellingcat oknyo­mozó portál szerint Davydov sze­mélyazonossága csak nagyjából tíz nappal a vízumkérelem előtt jött lét­re. Előtte semmilyen digitális nyom nem utal ilyen nevű személy létezé­sére. A Denník N információi szerint a szlovák külképviselet már megsza­kította a kapcsolatot azzal az orosz ügynökséggel, amely a vízumkérel­mek kezelésében működött közre. Egy Szlovákiába kiállított vízum a schengeni övezettel együtt összesen 45 országba, köztük latin-amerikai államokba is belépést biztosít. FSZB-s kivégzőosztag Davydov néven utazó férfi tavaly nyáron Fehéroroszországon és Len­gyelországon keresztül autóval érke­zett Berlinbe. Itt egy Vagyim Andre­­jevics Szokolov névre kiállított orosz iratokkal rendelkező férfival együtt gyilkolták meg Zelimhan Hangosvili grúziai állampolgárságú csecsen emigránst, egykori lázadó harctéri parancsnokot. A férfit, aki éppen a mecsetbe tartott imádkozni, Szoko­lov fényes nappal egy forgalmas parkban többször fejbe lőtte. A gyil­kost a rendőrség elfogta, de való­színűsíthetően Szokolov személy­­azonossága is fiktív. A másik férfi pe­dig visszatért Oroszországba. A Da­vydov és Szokolov névre szóló do­kumentumokkal rendelkező két férfi valószínűleg az orosz titkosszolgálat, az FSZB megbízásából járt el. Reakciók a kiutasításra Az Interfax hírügynökség szerint Szergej Lavrov orosz külügymi­niszter a három diplomata kiutasí­tása kapcsán arról beszélt, szerinte Pozsony az Egyesült Államok befo­lyása alatt hozta meg döntését. Moszkva már most jelezte, hasonló lépést tervez Szlovákiával szemben. Lavrov szerint Szlovákia egy baráti ország, amellyel Oroszországnak sosem volt politikai gondja. Az Egyesült Államok üdvözölte Po­zsonynak az orosz diplomaták ki­utasításáról szóló döntését. Ondrejcsák Róbert, az előző kor­mány Híd által jelölt védelmi állam­titkára lapunknak elmondta, Moszkva ideális esetben nem fog többé olyan lépéseket tenni, ami ha­sonló döntéseket eredményez Szlo­vákia részéről. A közösségi oldalán azt írta, a kiutasított diplomaták va­lójában ügynökök voltak. Hozzáte­szi, elfogadhatatlan, hogy a szlovák intézményeket egy a szövetsége­sünk területén elkövetett bűn­­cselekményhez használják fel. On­drejcsák szerint kár, hogy 2018-ban a Szkripal-ügy kapcsán nem léptünk ilyen gyorsan. „Altkor az orosz ügy­nökök kiutasítását az SNS akadá­lyozta, szerencsére ma már a kor­mányban és a parlamentben sincse­nek, nem befolyásolnak semmit” - írja a bejegyzésben. A szakember szerint Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő, lapunk kommentátora sze­rint az orosz fél válaszlépéseként szlovák diplomaták kiutasítása vár­ható. Az, hogy a szlovák külügyi szolgálat kiadta a Davydov névre szóló vízumot, a szakember szerint nem meglepő. A felmutatott útlevelet ugyanis tényleg az orosz hatóságok adták ki, a vízumkiadás folyamatá­nak pedig vélhetően nem része, hogy a személyazonosság valódiságát ezen túlmenően vizsgálják. „Valószínűleg tényleg átverték a szlovák hatóságo­kat” - fogalmazott Feledy, és hozzá­tette az alacsonyabb beosztású hiva­talnokok korrupciója sem zárható ki. Arról, hogy a mostani eset milyen ha­tással lehet Szlovákia és Oroszország gazdasági és egyéb kapcsolataira, a szakértő elmondta, az ügy miatt az orosz kormány biztosan nagyobb fi­gyelemmel követi majd az új szlovák kormány lépéseit. Jól elszállt a gyümölcsök ára RÖVIDEN Kyselica már nem államtitkár Pozsony. Jóváhagyta tegnap a kormány Lukás Kyselica le­váltását a belügyminisztérium államtitkári posztjáról. Kyseli­ca azután döntött úgy, hogy tá­vozik a tisztségből, miután ki­derült, a parlamenti választást megelőző kampány során a ka­tonai hírszerzésben dolgozott. A minisztériumból való távo­zása után parlamenti képvise­lőként folytatja a munkáját. Igor Matovic kormányfő tegnap közölte, nincsenek olyan infor­mációi, amelyek igazolnák, hogy Kyselica azt tette, amit a titkosszolgálat vezetése akart tőle. „De várjuk ki a vizsgálat végét” - közölte a kormányfő, megjegyezve: rendkívül ag­gasztó lenne, ha kiderülne, hogy a titkosszolgálat vezetése Peter Pellegrini kormányzása alatt Kyselicán keresztül pró­bálta tönkretenni politikai el­lenfeleit. (TASR, dp) ÖSSZEFOGLALÓ Idén folyamatosan drágul a gyümölcs, és az a kedvezőtlen irányzat a nyári hónapokban sem tört meg. Az okok a rossz tavaszi időjárásban, a szintén drága importban és a külföldi idénymunkások hiányában keresendők. Pozsony/Budapest. Jégeső és erős tavaszi fagyok - az áldatlan időjárás miatt rendkívül megdrágult a körte, a cseresznye, a sárga- és az őszibarack. E kategóriában már ta­valy is 20 százalék körüli árugrást mértek, ami az idei év első 6 hónap­jában csupán annyiban módosult, hogy újabb 8 százalékos drágulást mutatott ki a statisztikai hivatal. „Idén mintegy 30 éjszakát töltöttünk a gyümölcsösben, hogy megvédjük a hidegtől termést” - mondta Milan Broskovic, az udvardi (Ersekújvári járás) gyümölcsültetvény értékesí­tési menedzsere. A szlovák agrárka­mara (SPPK) szerint idén rendkívül sokat költöttek a termesztők a fagy elleni védekezésre, döntően hiába, az erre fordított pénzösszegek a kiadá­sok 10 százalékát is felemésztették. Bár Dél-Szlovákiában a sárgaba­rack idénye már lecsengett, mégis említésre méltó, hogy a kilogram­monkénti ára 1,7 és 2,5 euró között mozgott, ami módfelett magasnak számít. Marián Varga, a hazai gyü­mölcsunió elnöke szerint ez nem csoda, mivel a tavalyihoz viszonyít­va idén mintegy 60 százalékkal ke­vesebb termett belőle. Napjainkban az őszibarack vette át a helyét, de itt sincs ok az elégedettségre, mivel a hazai termesztők 30-40 százalékos terméskiesést jelentettek. Ebből adódóan a kilogrammonként 1,5 eu­ró körüli ár egyáltalán nem számít kiugrónak. Tény, hogy aki közvet­lenül a gyümölcsültetvények tulaj­donosainál vásárol, az 1 euró alatt is megússza kilóját - ez is jelzi, mek­kora hiány van az idénymunkások­ból, a külföldiek a koronavírus jár­ványa miatt nyáron nem jöttek Szlo­A rossz idő miatt is drágult a gyü­mölcs (TASR-felvétel) vákiába. Egyedül az alma lett ol­csóbb, az árszintje mintegy 20 szá­zalékkal alacsonyabb a tavalyinál, ami a korábban külföldről behozott és most kiárusított komoly raktár­­készletekkel magyarázható. Magyarországon sem jobb a hely­zet. A szakemberek szerint az 1000 forintos sárgabarack és a 800 forintos alma kilónkénti árát az idei gyenge termés, az olcsó helyettesítő-import kiesése, illetve a munkabérek növe­kedése okozza. A következő 5-10 év­ben is drágulással kell számolni. A gyümölcsök ára összességében el­szállt - mindez a statisztikai hivatal (KSH) legfrissebb inflációs jelenté­séből is látszik. Az alma 89 száza­lékkal, a citrom 45, a narancs 43, a banán pedig 12 százalékkal került többe, mint tavaly. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakma­közi Szervezet és Terméktanács al­­elnöke úgy fogalmazott, az egész Eu­rópát érintő tavaszi fagyok miatt né­hol csak a termés harmadát tudták le­szüretelni, márpedig a csökkenő kí­nálat áremelkedést okozott, (shz, atv, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents