Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-13 / 188. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 13. KÖZÉLET I 3 A kormány az iskolakezdésről tárgyalt, Krajéi már a második hullámot emlegeti A diákok csak akkor térhetnek vissza az iskolába, ha szüleik becsületbeli nyilatkozatban igazolják, hogy a gyermekeiken nem észlelnek koronavírusra utaló tünetet (Somogyi Tibor felvétele) NAGY ROLAND Pozsony. A kormány tegnapi ülésén az iskolakezdéssel kapcsolatos részletekről döntöttek, Marek Krajöí (OLaNO) egészségügyi miniszter javaslata végül nem ment át. A tárcavezető mindeközben a koronavírusjárvány második hullámának megérkezéséről beszélt, amit a keddi vírusadatok is alátámasztanak. A szakértők azonban állítják, pánikra még így sincs ok. A járványbizottság keddi tanácskozása egészen estig húzódott. A szakértők végül elfogadták Szlovákia járványtervét, amelyről tegnap részletesen is beszámoltunk. Krajcíék azonban nem csak erről a pontról tárgyaltak. Szóba kerültek a védőoltásokról szóló intézkedések, valamint az iskolakezdés körülményei is. Utóbbival kapcsolatban az egészségügyi miniszter hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy szeptember 2-án egészséges gyerekek üljenek vissza az iskolapadokba. Becsületbeli nyilatkozat A tárcavezető ezért beterjesztett egy javaslatot a kormány elé, melynek értelmében a szülőknek egy becsületbeli nyilatkozatot kellett volna kitölteniük arról, hogy az iskolakezdés előtt 14 nappal nem jártak külföldön, valamint arról, hogy a gyermekük az utóbbi két hétben nem vett részt 100 főnél nagyobb rendezvényeken és nemzetközi gyerektáborokban. Ez az intézkedés az óvodákra is vonatkozott volna. Ami a külföldi utazást illeti, a becsületbeli nyilatkozatban nem tettek volna különbséget a kevésbé veszélyesnek titulált (zöld) és a veszélyesként számon tartott (vörös) országok között, minden egyes államra vonatkozott volna az intézkedés. A gyermekek akkor térhettek volna vissza az iskolába, ha a hazaérkezés után 5 nappal átesnek a tesztelésen, és kiderül, hogy nem fertőződtek meg. A tesztet viszont a szülőknek kellett volna kifizetniük. Krajcí-ezzel kapcsolatban elmondta: egyáltalán nem tartja jó ötletnek az utazást, pláne nem az iskolakezdés előtt. Krajőít leszavazták Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter azonban nem értett egyet a javaslattal. Elmondása szerint nem lenne igazságos, ha azokat a diákokat is tesztelni kellene, akik zöld kategóriába tartozó országból térnek haza, hiszen ezeket eddig biztonságosnak tartottuk. Ehelyett azt javasolta, hogy a becsületbeli nyilatkozatban a szülők azt írják alá, hogy a gyermekükön nem észlelnek semmilyen, koronavírusra utaló tünetet. A kormány tegnap végül elutasította Krajcí ötletét, de még nem tudni biztosan, hogy Gröhling javaslata megállja-e a helyét, hiszen a becsületbeli nyilatkozat szövegét egyelőre nem tették közzé. Külföldi diákok A Szlovákiában tanuló külföldi diákokat azonban mindenképpen le szeretnék tesztelni. Gröhling szerint nagyjából 20 ezer diákról lehet szó, akiket a teszteredményekig karanténba helyeznének. Az intézkedés a középiskolásokra és az egyetemistákra egyaránt vonatkozik. A miniszter hozzátette: mindenképpen el szeretnék kerülni az országos iskolabezárást, ezért ha valamelyik intézményben megjelenik a vírus, csak az adott iskolát fogják bezárni, és csak bizonyos időre. Az oktatási minisztérium augusztus 18-án ismerteti az iskolakezdéssel kapcsolatos további részleteket. Második hullám Az iskolakezdést különösen feszülten váija a kormány, hiszen ezekben az intézményekben nagyon könnyen terjedhet a vírus, a jelenlegi adatok pedig nem túl biztatók. Olyannyira nem, hogy Krajcí bejelentette: Szlovákia már a koronavírus-járvány második hullámát éli meg. Ezt támasztják alá a legújabb vírusadatok is: kedden 3131 tesztet végeztek, és 75 új fertőzöttet találtak. Utoljára április 22-én regisztráltak ennyi beteget egy nap leforgása alatt. Haláleset szerencsére nem történt, 10 személy pedig felépült, így jelenleg 775 aktív fertőzöttről tudunk. 58 személyt kezelnek kórházban, közülük 40-nél már kimutatták a vírust, a többiek a teszteredményre várnak. Két személy van intenzív osztályon, ketten pedig lélegeztetőgépre szorulnak. Galántán új gócpont van A legtöbb fertőzöttet kedden Nagyszombat megyében azonosították, itt 30 személynek lett pozitív a koronavírustesztje. Közülük 21-en a Galántai járásban élnek, 4- en a Nagyszombatiban, 3-an a Dunaszerdahelyiben, 2-en pedig a Szakolcaiban. A tvnoviny.sk információi szerint a Galántai járásban a diószegi Fekollini cég alkalmazottai fertőződtek meg, a cég szendvicsek és bagettek forgalmazásával foglalkozik. A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZSR) úgy tájékoztatott, hogy a Dunaszerdahelyi járásban talált 3 fertőzött közül ketten szintén a galántai betegekkel kerültek kapcsolatba, egy személy pedig egy már korábban azonosított fertőzöttel találkozott. A Nagyszombati járásban regisztrált betegek közül ketten szintén a galántai gócpontból kapták el a vírust, a másik két személy pedig külföldről hozta haza, de ők szigorúan betartották a hivatal előírásait, így nem valószínű, hogy továbbadták a betegséget. A Szakolcai járásban talált 2 fertőzöttről egyelőre nem tudni, hol betegedtek meg. A második legtöbb beteget Pozsony megyében találták (23), ezután következik Trencsén (7), majd Kassa (5) megye. Zsolna megyében 4, Eperjes megyében 3, Besztercebánya megyében 2, Nyitra megyében pedig 1 új fertőzöttet találtak. Felesleges a pánik Bár az egészségügyi miniszter a második hullámról beszél, mégis kiemelte: nem kell pánikba esni, hiszen a Közegészségügyi Hivatal irányítása alátt tartja a helyzetet. Ján Mikas országos tiszti főorvos elmondta, hogy a vírusadatok ugyan lassacskán megközelítik az áprilisi számokat, de fontos különbség, hogy nem beszélhetünk tömeges megfertőződésről, hiszen a járványügyi szakemberek szinte minden egyes fertőzöttnél vissza tudják keresni a vírus forrását. Ezt követően felkeresik a betegekkel kapcsolatba lépett személyeket, izolálják őket, majd 5 napon belül ingyenes teszten esnek át. Lesz elág teszt Korábban felmerült, hogy Szlovákiában vészesen fogynak a koronavírustesztek. Marek Krajcí ezzel kapcsolatban elmondta: az állami laboratóriumokban még körülbelül 37 ezer teszt áll rendelkezésükre. A magánlaboratóriumokra ez nem vonatkozik, ők ugyanis elegendő tesztet tudnak bebiztosítani. A tárcavezető szerint azonban az állami laboratóriumokban sem lesz különösebb probléma, hiszen nemsokára újabb adag teszt érkezik. „Az Állami Tartalékalap elnöke jelezte nekem, hogy augusztus 25-én ér véget egy nagyszabású közbeszerzés, aminek eredményeként több tízezer teszt érkezik az intézmény raktárába” - jelentette ki az egészségügyi miniszter. Mikas hozzátette: Szlovákiában jelenleg annyi tesztet végeznek naponta, amennyire szükség van. Szeptemberben viszont, az influenzajárvány érkeztével várhatóan több tesztre lesz szükség, mint az utóbbi hetekben. Mi lesz az oltással? Ajárványbizottságtárgyalta védőoltásokról is. Marek Krajöí egészségügyi miniszter szerint a koronavírus elleni oltás nem lesz kötelező, akik viszont beoltatják magukat, azok jelentős előnyben részesülnek, hiszen a hatásos vakcina a lehető legjobb módszer a vírus terjedésének megállítására. „Tegyük fel, hogy valaki egy tervezett műtétre készül. Ebben az esetben be kell majd bizonyítania, hogy nem terjeszti a vírust, hiszen csak ekkor műthetik meg. Két választása lesz: vagy beoltatja magát, vagy pedig felmutat egy negatív koronavírustesztet, amit magának kell megfizetnie. Ugyanígy lehet a külföldi utazásokkal is" - mondta az egészségügyi miniszter. Uniós pénzből is segítenének a megkínzott állatokon SZALAY HAJNALKA Az állatjogi ombudsman az Európai Unió Szlovákia számára magítólt több mint negyvenmilliárd euró egy részéből segítené visszaszorítani az állatkínzást. Pozsony. Zuzana Stanová állatjogi ombudsman arra kérte Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnököt, hogy a Szlovákiának jóváhagyott több uniós támogatásból fordítsanak az állatok védelmére is. Ebben a kérdésben ugyanis az ország jócskán elmarad az unió más államaitól, és évről évre több az állatkínzás. „Egy szenvedő állatot kizárólag az állam kobozhat el tulajdonosától. De az állam vagy a megyék igazgatása alá tartozó menhelyek kapacitása minimális” - hangsúlyozza Stanová, aki három pontba foglalta össze, hogy mire kellene szerinte fordítani a hazánkba érkező uniós támogatás egy részét. Értelemszerűen először a községek állatmenhelyeinek kapacitását növelné. Mint mondja, ennek köszönhetően egyre kisebb lenne az állatok szaporulata. Ez hosszú távon azt eredményezné, hogy egyre kevesebb állat kerülne menhelyekre, hiszen csökkenne például a kóbor kutyák száma, amelyek így kisebb mértékben veszélyeztetnék az embereket vagy akár a közúti forgalmat. „Fontos tudatosítanunk, hogy sem mi, sem a civil szervezetek nem helyettesíthetjük az államot, amelynek feladata, hogy ellenőrizze és szükség esetén elkobozza az állatokat. Ezt kizárólag a Regionális Állatorvosi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet teheti meg” - magyarázza az ombudsman. Nekik azonban nemcsak a technikai felszereltségük hiányos, hanem szakemberekben sem bővelkednek. „A Regionális Állatorvosi és Élelmiszer-biztonsági Felügyeletnek jelenleg nincs kapacitása foglalkozni az állatkínzásokkal” - mondja az állatjogi ombudsman, aki példaként a hiányzó jogászokat említi, akiknek az lenne a feladatuk, hogy megállapítsák, mely esetekben lehet elkobozni az állatot, és melyekben nem. Ezzel szorosan összefügg az úgynevezett karanténállomások helyzete, ahová kifejezetten a korábban bántalmazott, elhanyagolt állatokat kellene elhelyezni. Stanová ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy az állam jelenleg két ilyen intézményt működtet, amelyben bármilyen háziállatot elhelyezhetnek. Ezenkívül azonban több mint 70 magánmenhely és karanténállomás működik az országban. Az ombudsman szerint ezeket az állam akár bérbe is vehetné. Stanová végezetül fontosnak tartja a tulajdonosok fokozatos ellenőrzését, amely során ha kiderül, hogy a gazdák kínozzák állataikat, eltilthatják őket az állattartástól. Szintén járható útnak tekinti, hogy a kutyatulajdonosokat anyagilag, például csökkentett kutyaadóval is motiválják abban, hogy kasztráltassák kedvencüket. Az ombudsman szerint ezen intézkedések, előzetes számításai szerint, évente egymillió euróba kerülnének, ezért is fordult nyílt levélben a miniszterelnökhöz. A levelét elektronikus formában 24 óra alatt több mint hétezer ember írta alá.
