Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-10 / 185. szám

www.ujszo.com I 2020. augusztus 10. RÉGIÓ 3 Nem akarnak plazmaíves hulladékfeldolgozót a Vág mentén SZÁZ ILDIKÓ Élénk, többórás vita folyt a plazmaíves technológiával működő szemótfeldolgozót képviselők és a Vág menti községekben élők között a vágsellyei városházán. Most sem közeledtek az álláspon­tok, és a résztvevők joggal érezhették úgy, hogy számos konkrét kérdésük továbbra is megválaszolatlan maradt. Sókszelőce kataszterében építené meg a pozsonyi SPV Dálovce tár­saság a plazmaíves technológiával működő hulladékfeldolgozót, a mintegy 130 milliós beruházást il­letően hat környékbeli település érintett, és Vágsellye önkormány­zata is megfogalmazta az aggályait. Napi 33 teherautó JanaNitrayová, a városi hivatal ve­zetője köszöntötte a régióbeli önkor­mányzatok képviselőit és lakosait, a beruházó nevében Mariana Drácha­­lovát üdvözölte, valamint Marcela Morvovát, a Comenius Egyetem Matematika-Fizika Karának tanárát és Juraj Musilt, a beruházással kap­csolatos tanulmány kidolgozóját. „A beruházó 2019 júniusában nyújtotta be vállalkozói elképzelését, március 25-én kapott értesítést a város veze­tése, hogy fejtse ki véleményét, ám a koronavírus-válság miatt nem volt lehetőség arra, hogy harminc napon belül nyilvánosan megvitassuk a problémát. Erre csak most nyílt le­hetőség” - hangsúlyozta Edita Halá­­diková, a városi hivatal környezetvé­delmi osztályának referense. „Vág­sellye útjai már most rendkívüli mó­don leterheltek, ezért olyan tanul­mány kidolgozására van szükség, amelyből kiderül, hány tehergépko­csi haladna át a város útjain. A vál­lalkozói tervben az áll, hogy Nyitra megyéből és Nagyszombat megyé­ből szállítanák a feldolgozásra szánt hulladékot” - áll a vágsellyei állás­­foglalásban. A beruházó képviselői elmondták, naponta mintegy harminchárom húsztonnás teherautó haladna át a vá­roson oda és vissza, amit a jelenlegi forgalmi dugók és az utak terheltsége mellett sem tartanak soknak. A je­lenlévők azzal érveltek, hogy az érin­tett utak már most annyira meg van­nak rongálva, hogy az újabb súlyos terhelést már nem bírnák el. Több település ellenzi Részletes, sokak által nem igazán érthető műszaki leírásokkal szem­léltették a plazmaives hulladékfel­dolgozás előnyeit, hangsúlyozva az eljárás korszerű, környezetkímélő mivoltát. Marcela Morvová és Juraj Musil egyaránt hangsúlyozták, hogy a köz­ségekben elindított hulladék­osztályozás ellenére egyre nagyobb gondot és többletkiadást jelent majd ebben a térségben is az osztályozat­­lan szemét tárolása. A felszólalók szerint sokan keverik a szemét osz­tályozásával és feldolgozásával kap­csolatos fogalmakat. Állítólag az ön­­kormányzatok sincsenek még tisztá­ban azzal, hogy a szemétgyűjtő ud­varok megnyitásával, a szeparálás beindításával még korántsem oldó­dott meg minden, és további befek­tetésekre lesz szükség. A térségbeli, érintett községek képviselői, Restár János, Farkasd, Selmeczi Henrietta, Negyed, Bara­­nyay Alajos, Zsigárd, Körösi Agócs Ildikó, Pered, Jakócs Krisztina, Deá­­ki és Bób János, Szímő polgármes­tere nem ért egyet a beruházással, a községükben élők egészsége, az in­gatlanok értéke, a termőföldjeik tisz­tasága, a Vág menti környezet meg­óvása továbbra is prioritást élvez. A fórumon mintegy félszázan vettek részt, a vágsellyei lakosokat alig kép­viselte valaki a városi hivatal alkal­mazottain kívül, jóval többen érkez­tek a térségbeli községekből, hogy feltegyék a kérdéseiket, kifejtsék ko­moly aggályaikat a beruházónak. Több alkalommal is elégedetlen mo­rajlás szakította félbe a vitát, mert a jelenlévők úgy érezték, sosem a kér­déseikre kapnak választ, ehelyett külföldi példákkal érvelnek a projek­tet bemutató felek. Amikor az egyik régióbeli lakos rákérdezett arra, miért nem tervez a beruházó ismeretter­jesztő utat valamelyik hasonló, plaz­maíves alapon működő szemétfel­dolgozóba, azt a választ kapta, hogy a cégük nem utazási iroda. A beruházó, többször elismételte, nagy különbség van a szemétégetők és a plazmaíves hulladékfeldolgozás között, ebben az esetben nem kelet­kezik sem pernye, sem salak, miköz­ben a vita hevében kiderült, hogy pont salakot és pernyét venne át a cég más beruházóktól, hogy azzal sűrítse be a folyékony hulladékot. Megválaszolatlan kérdések Az egyik központi téma volt a Vág folyó, mert a tanulmányban az is ben­ne van, hogy az égetőnek óránként. 1500 köbméter vízre lenne szüksége. A beruházó kútfúrást emlegetett, ám a helyiek élénken érdeklődtek az iránt, hogy miért esett a választásuk éppen a Vág partjára az építkezési te­lek kiválasztásakor. Azt sem tudták meg a fórum részt­vevői, hogy kinek a magántulajdo­nában vannak a kiszemelt telkek. Mint ahogy arra sem érkezett válasz - mondván, hogy üzleti titok -, hogy mennyibe kerülne a hulladék feldol­gozása egy-egy község számára. Az önkormányzati képviselők azzal ér­veltek, hogy közbeszerzés útján vá­lasztják ki azt, aki elraktározza, fel­dolgozza a szemetet. Honnan tudhat­nák, hogy éppen ezzel a feldolgozó­val tudnak majd együttműködni. Ha nem működnek vele együtt, akkor meg honnan szállítja a feldolgozandó hulladékot? Mi történik akkor, ha olyannyira környezettudatosak a la­kók, hogy egyre többen vesznek részt a hulladék osztályozásában, és nem lesz annyi kommunális hulladék, mint amilyen mennyiséggel a feldolgozó megépítői számolnak? Környezetvédelem A vágfarkasdi Fazekas Annamária elmondta, a Vág folyó partján, a kö­zeli erdőkben az utóbbi időben meg­élénkült a növény- és az állatvilág, rég nem látott védett fajokkal büszkél­kedhetnek, nem szeretnék, ha mindez elpusztulna, hozzáadott értékként tartják számon a Vág mentét, annak varázslatos szépségét az itt élők. A beruházó ismételten azzal érvelt, hogy a hulladékproblémát oldani kell, és hogy az utóbbi években esély sincs arra, hogy egy ilyen projektet vala­melyik város közelében valósítsanak meg, mert az emberek azonnal fellá­zadnak. A leendő befektetőtől azt a választ kapták, hogy valamennyien nagy állatbarátok, még az sem kizárt, hogy kutyamenhelyet létesítenek a közelben. Arra a kérdésre, hogyan gazdálkodik majd, kinek kínálja fel á kitermelt hőenergiát a befektető, az volt a válasz, hogy szóba jöhetnek az önkormányzatok, cégek, de felhasz­nálható mezőgazdasági termelés so­rán vagy valamilyen relaxációs komplexum fűtésére, üzemeltetésére. Jana Nitrayová végül véget vetett a vitának azzal, hogy a fórum szerve­zőit egyetlen dolog érdekelte volna, hogy milyen hozadéka lesz a város számára ennek a beruházásnak. Ha üzleti titok, hogy mennyibe kerül a hulladék feldolgozása, akkor még erre a kérdésre sem kaptak választ. Az érintett községekben élők augusztus 20-ig véleményezhetik a beruházás­sal kapcsolatos környezeti hatásta­nulmányt, és küldhetik el észrevéte­leiket a környezetvédelmi miniszté­riumnak. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Kizuhant az ablakon egy kétéves gyerek Szered. A galántai nyomozó vizsgálatot indított annak a bal­esetnek a tisztázása érdekében, mely során egy kétéves kislány kizuhant egy panellakás ablakán. A kicsi mintegy kétméteres ma­gasságból esett ki. Valószínűleg kinyomhatta az ablakon a szú­nyoghálót. Részleteket a szülők kihallgatása után közölnek. (le) Baleset az autóstalálkozón Tőketerebes. Súlyos baleset tör­tént szombaton a tőketerebesi re­pülőtéren, ahol tuningolt autók ta­lálkozója volt. Eddig ismeretlen okból egy rendszám nélküli Skoda 30 éves sofőije lehajtott az útról, és két fának is nekiütközött, majd fel­borult. A fiatal sofort mentőheli­kopterrel szállították kórházba, számos sérülést szerzett. (ie) Vasárnap délelőtt kapott lángra a tarló a Dunaszerdahelyi járásbeli Ekecs kö­zelében. A helyszínen nagymegyeri, dunaszerdahelyi és gútai tűzoltók küz­döttek a lángokkal, az ekecsi és ekeli önkéntesekkel együtt. (Fotó HaZZ) RÖVIDEN Népszerű a megyei családi jegy Nagyszombat. JozefViskupic, Nagyszombat megye elnöke szerint bevált a turizmus támo­gatására júliusban bevezetett családi jegy. Egy hónap alatt 383 család utazott autóbusszal 1 eurós jeggyel, összesen 1400 személy. A családi jegyet az Arriva Tmava, a dunaszerda­helyi S AD és a SKAND Skalica vezette be. „A statisztikák azt mutatják, hogy az emberek máris megkedvelték ezt a ked­vezményt, aminek nagyon örü­lünk, és reméljük, tovább fog fejlődni a környezetbarát me­gyei turizmus” — mondta Viskupic. A kedvezmény hét­végén, államünnepeken és munkaszüneti napokon vehető igénybe a megye területén. Családi jeggyel összesen öten utazhatnak, legalább egy és legfeljebb két felnőtt, és ennek megfelelően három vagy négy gyerek. Az autóbusszal könnyen megközelíthető tu­risztikai látványosságokról a Nyár Nagyszombat megyében (Leto v tmavskej zupe) kiad­vány tájékoztat, amely a megye krajzazitkov.sk oldalán is elér­hető. (TASR) Dokumentálták a templom felújítását Fülok. Augusztus 15-én nyílik meg a füleki Városi Honismereti Múzeumban a helyi római kato­likus templom belső terének tel­jes körű felújítását dokumentáló fotókiállítás. A tárlat október 23- ig látogatható. ,,A kiállított fényképek a barokk stílusú Szűz Mária mennybemenetele­­templom restaurálásának folya­matát követik nyomon. A fejiíjí­­tá§t három szakaszban végezték, 2015 és 2019 között. Az első években a szentélyt, a kórust és a templomhajó hátsó részét reno­válták. A munkálatokat a hívek adományaiból, valamint a szponzorok és a városi önkor­mányzat által nyújtott támoga­tásból finanszírozták”-közölte Titton Viktória, a Füleki Vár­múzeum igazgatónője. Hozzá­tette: az Interreg nemzetközi projekt keretében szerzett támo­gatásnak köszönhetően sikerült befejezni a templomhajó másik két részének, a főoltárnak, vala­mint a Koháry-kápolnának a felújítását. „1912-ben a rozsnyói születésű festőművész, Ádám Gyula és csapata az egész belső teret és annak berendezéseit új­rafestették. A jelenlegi renoválás során ez a réteg került felszínre” -zárta Titton Viktória. (TASR) Felújítják a Bányászok terét Rozsnyó. A tér keleti és déli ol­dalát érinti a felújítás, a kivitelező a Városi Közterület-fenntartó Vállalat (TSM). A munka au­gusztus elején kezdődik. A tér felújítása 250 ezer euróba kerül, még-a két évvel ezelőtti kihelye­zett kormányülésen kapott rá tá­mogatást a* áros. Azzal, hogy a munkálatokat a TSM végzi, 60 ezer eurót spórol a város. A pénzt járdák felújítására költik. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents