Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-10 / 185. szám

4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. augusztus 10.1 www.ujszo.com Hatodszor indult a mandátumért Lukasenka RÖVIDEN Kormányópületeket ostromolnak Bajrút. Tömeges zavargássá fa­jult Bejrútban szombaton a kor­mányellenes tüntetés, a feldü­hödött tüntetők kormányépüle­teket ostromolnak, köztük a környezetvédelmi minisztériu­mot, a libanoni bankszövetség székházát és az energetikai mi­nisztériumot. A parlament épü­lete előtt tűz ütött ki, lövöldö­zésről is érkeztek hírek, de a parlamenti őrség cáfolta. A tün­tetők megostromolták a külügy­minisztériumot, amelyet „a for­radalom főhadiszállásának” nyilvánítottak. Bejrut belváro­sában összecsapások zajlanak a tüntetők és a biztonsági erők kö­zött. Egy rendőr, aki az őt üldöző tüntetők elől menekült, belezu­hant egy liftaknába és életét vesztette. (MTI) Felelősségre vonást követel Irán New York. Irán azt követelte az ENSZ-től, vonja felelősségre az USA-t, miután az amerikai légi­erő két vadászgépe megközelített egy iráni utasszállítót Szíria lég­tere fölött a múlt hónapban. Ma­­dzsíd Taht-Raváncsi, az iszlám köztársaság ENSZ-hez akkredi­tált nagykövete António Guterres főtitkárnak és a világszervezet Biztonsági Tanácsának küldött levelében azt írta: Irán határo­zottan tiltakozik a vonatkozó nemzetközi repülésbiztonsági egyezmények megsértése ellen, és jelezni fogja kifogásait az ille­tékes nemzetközi szerveknek. Raváncsi ellenségesnek és koc­kázatosnak nevezte az amerikai légierő műveletét, amelynek so­rán két F—15-ös vadászgép vizu­ális ellenőrzés céljából megkö­zelítette a Mahan Air magánkéz­ben lévő iráni légitársaság Tehe'­­ránból Bejrútba tartó, Airbus A310-es utasszállítóját. Az utas­­szállítónak gyorsan süllyednie kellett, ami miatt sok utas meg­sérült. (MTI) Észszerűtlen intézkedések Washington/Hongkong. Hongkong vezetése felháboro­dással reagált arra, hogy az amerikai kormányzat szankci­ókkal sújtotta a kíriai különleges közigazgatási terület kormány­zóját és egyes tisztségviselőit. Edward Jau hongkongi keres­kedelmi miniszter vadnak, aránytalannak és észszerűtlen­­nek minősítette az amerikai büntetőintézkedéseket, ame­lyek Carrie Lamot és tíz hong­kongi, illetve kínai tisztségvi­selőt sújtanak a nemrég beve­zetett nemzetbiztonsági törvény miatt. A tárcavezető figyel­meztetett, hogy az intézkedés­nek negatív következményei lehetnek a távol-keleti pénzügyi központban tevékenykedő amerikai vállalatok számára. A Kína hongkongi összekötő iro­dáját vezető Lo Hui-ning, aki szintén a szankciókkal sújtott tisztségviselők között,van, köz­leményében barbárnak és dur­vának nevezte az amerikai in­tézkedéseket. (MTI) mti-h(rösszefoglaló A fehéroroszországi elnök­­választás előzetes szavazásá­nak négy napja alatt a válasz­tásra jogosultak 32,24 százaléka adta le voksát. Minszk. Az elnökválasztást teg­nap tartották, de minden választópol­gár előzetesen is szavazhatott, ha sze­repelt a választói névjegyzékben. 6,8 millió választópolgár regisztrált az elnökválasztásra a 9 és fél milliós or­szágban. A választáson öt jelölt indult: a hi­vatalban lévő elnök, Aljakszandr Lu­kasenka mellett Andrej Dmitrijev, a Mondj Igazat társadalmi szervezet társelnöke, Anna Kanopackaja volt parlamenti képviselő, a háztartásbeli Szvjatlana Cihanouszkaja és Szjarhej Cserecseny, a Fehérorosz Szociálde­mokrata Párt elnöke. Ellenzékiek őrizetben A Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet szombaton közölte, a ha-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nagaszaki. Az atomfegyve­rektől mentes világ megte­remtéséért való kiállásra kérte a japán kormányt Nagaszaki polgármestere tegnap a vá­rost sújtó amerikai atomtáma­dás 75. évfordulóján. Taue Tomihisza felszólította a kor­mányt, hogy úja alá és bocsássa rati­fikálásra az atomfegyverkészletek betiltására vonatkozó, 2017-ben el­fogadott ENSZ-egyezményt, amely még nem lépett hatályba. „Mint ahogyan addig nem féltünk az új koronavírustól, amíg el nem kezdett teijedni a közvetlen környe­zetünkben, az emberiség az atom­fegyverek jelentette fenyegetésnek sincs a tudatában, mielőtt ismét be­vetik őket, de akkor visszavonhatat­lan bajban fogjuk találni magunkat”- jelentette ki a polgármester Naga­szaki Béke parkjában mondott be­szédében. Abe S indzó kormányfő viszont az emlékezőkhöz - köztük ott voltak túlélők és az áldozatok családtagjai is- szólva nem említette az atomfegy-Washington. Az Egyesült Álla­mok azt tervezi, november végéig öt­ezer fő alá csökkenti katonai kontin­gensét Afganisztánban - közölte Mark Esper amerikai védelmi mi­niszter, újabb adalékkal szolgálva Donald Trump amerikai elnök csa­patkivonási terveihez. Elmondta, ki­sebb katonai kontingenssel is bizto­sítani tudják, hogy az USA-t ne fe­nyegesse terrorveszély Afganisztán­ból. Az afganisztáni békefolyamatról elismerte, hogy nem ideális, de tör­ténik előrehaladás. „Ez nehéz út, de minden héten sikerül előbbre lépni­ük” - utalt Esper a kabuli vezetésre és a radikális iszlamista tálib lázadókra. Az Afganisztánban állomásozó tóságok péntek este őrizetbe vették Minszkben egy hagyományos kerék­páros ellenzéki szolidaritási meg­mozdulás néhány résztvevőjét. Al­jakszandr Konyuk föállamügyész fi­gyelmeztette az állampolgárokat, tartózkodjanak minden engedély nélküli akciótól, mert adminisztratív és törvényes következményei lesz­nek. Közben a hatóságok szombaton ismét őrizetbe vették Marija Morozt, Cihanouszkaja kampány stábjának vezetőjét. Az indokot nem közölték, jegyzőkönyvet nem vettek fel. Rövid időre őrizetbe vették a Cihanouszka­ja kampányához csatlakozott Marija Kalesznyikavát is, akit Minszkben fogtak el, amikor kocsijával kihajtott a kampány stáb parkolójából. Később elengedték. A választáson megfigyelőként az EBESZ nem vesz részt, de jelen van­nak a szovjet utódállamok nagyobb részét tömörítő Független Államok Közössége parlamenti köz­gyűlésének megfigyelői. Tüntetők, emberjogi aktivisták és újságírók százait vették őrizetbe a választás előtti hetekben Fehéroroszország­ver-tilalmi szerződést. Kazuo Ishigu­­ro brit regényíró, aki Nagaszakiban született kilenc évvel az atomtáma­dás után, üzenetében azt kérte, hogy „ne feledjük el, mennyire sérülékeny maradt a civilizációnk”, és kiemelte az „emberi élet mindenek feletti ér­tékét”. NATO-haderő összlétszáma febru­árban 16 551 volt, nagyjából 8600-ra apadt. Trump az Axios portálon meg­jelent interjújában arról beszélt, négyezerre kívánja csökkenteni. Hangsúlyozta, hogy a november 3-ai amerikai elnökválasztás idején lehet, hogy csak 4-5000 amerikai katona lesz Afganisztánban. A szélsőséges iszlamista tálibok 1996 és 2001 kö­zött irányították Afganisztánt, amíg a 2001. szeptember 11-i terrortámadá­sokat követő amerikai beavatkozás el nem távolította őket a hatalomból. Azóta igyekeznek megdönteni a Nyugat támogatását élvező kabuli kormányt, melyet Washington báb­jának tartanak. (MTI) ban. Két fiatal férfit azért ítéltek tíz­napos elzárásra, mert egy gyűlésen a 80-as évek Kino nevű rockzenekará­nak Peremen (Változás) című dalát énekelték. Lukasenka erős ellenfele Az elnökválasztás fő esélyese a mandátumért hatodszor induló hiva­talban lévő elnök, Aljakszandr Lu­kasenka, nem hivatalos közvéle­mény-kutatások szerint megszoron­gathatja őt egy politikusi tapasztalat nélküli ellenzéki női jelölt, Szvjat­lana Cihanouszkaja. Ä választáson öt jelölt indul, de némi esélye Luka­­senkával szemben csak Szvjatlana Cihanouszkajának, a fogva tartott ellenzéki Szjarhej Cihanouszki vlogger feleségének van. Félhivata­los kutatások szerint Lukasenka 'népszerűsége 25-35 százalék között mozog, Cihanouszkajáé a biztos vá­lasztók körében valamivel több mint 35 százalékos. Elemzők szerint a koronavírus-járvány elhibázott ke­zelése ingatta meg Lukasenka ha­gyományos szavazóbázisát. Kézben fogja tartani a helyzetet -figyelmeztetett, hogy „veszélyben van a nukleáris leszerelésben elért történelmi előrehaladás, miután az* atomfegyverek jelentette veszélyt csökkentő, illetve ezen fegyverek felszámolására hivatott eszközök és egyezmények hálózata szétmállóban van”. Ezt az aggasztó tendenciát vissza kell fordítani - szögezte le. Jeruzsálem. Elmaradt az izraeli kormány szokásos vasárnapi ülése a koalíciót alkotó jobboldali Likud és a centrista Kék-Fehér párt nö­vekvő ellentéte miatt - jelentette a helyi média. A felek már a kor­mányülés napirendjéről sem tudtak megállapodni: a Likud éjjeli beje­lentésük szerint egy gazdasági se­gélyprogramról akart tárgyalni, a Kék-Fehér közleménye szerint vi­szont ez a segélyprogram még elő sincs készítve, és valójában azért nem ültek össze, mert a Likud nem hajlandó tárgyalni a koalíciós egyezményben rögzített, a kor­mány munkájának stabilitását ga­rantáló szabályzatról. Ebben, a ko­alíciós egyeztetéseken elfogadott és a Likud által aláírt, de eddig meg nem szavazott szabályzatban egye­ezt ígérte tegnap Minszkben Luka­senka. „Senki nem hagyja, hogy el­veszítsük az ellenőrzést. Minden el­lenőrzés alatt marad, garantálom önöknek (...), ne legyen semmi két­ségük” - jelentette ki az elnök új­ságírók előtt, miután leadta a szava­zatát. Karkötőben szavaztak Tegnap délig a közel 7 millió sza­vazásra jogosult több mint 54 száza­léka adta le voksát, így a szavazás ér­vényes - közölte Lidzija Jarmosina, a központi választási bizottság elnöke. Cihanouszkaja, aki pénteken az AFP francia hírügynökségnek nem titkolta nap múlt nap érzett félelmét, szombaton biztonsági okokból el­hagyta a lakását. Az ellenzék támo­gatói vasárnap fehér karkötőt viselve szavaztak, elfogadva Cihanouszkaja felkérését, hogy a független szava­zatszámlálás végett küldjék el a sza­vazólapjukról készített fotót. Minszkben megerősített biztonsá­gi intézkedések mellett folyt a sza­vazás, az internethez való hozzáférés is korlátozott volt. A hetven ország képviselői je­lenlétében tartott megemlékezésen, amelyen Abe Sindzó szinte szó szerint a három nappal korábban, Hirosimában elmondott beszédét ismételte meg, kijelentette, hogy a kormány továbbra is elkötelezett az atomfegyvermentes világ mellett. Sajtóértekezletén azonban a kor­mányfő közölte, hogy Japán, mint az Egyesült Államok szövetségese, nem csatlakozik a 2017-es ENSZ- egyezményhez, bár „ugyanaz a cél­ja”. 1945. augusztus 6-án Hirosimát, három nappal később Nagaszakit érte atomtámadás. A szörnyű pusz­títás nyomán Japán megadta magát: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már közel állt a kapitulációhoz, és ez atomtámadás nélkül is bekövetke­zett volna. (MTI/Kyodo/AFP) bek mellett rendeznék a kormány napirendj éré kerülő kérdések ügyét, hogy minek alapján és hogyan dön­tenek erről, és rendeznék az egyen­lőség elvét is. A Kék-Fehér beje­lentette, készek telefonon szavaz­ni a koronavírus-járvánnyal kap­csolatos ügyekben. Az egységkormány felállítása­kor abban állapodott meg Benjá­min Netanjahu, a Likud elnöke és Béni Ganz, a Kék-Fehér elnöke, hogy egyenlő számú minisztert delegálhatnak a kormányba. Ne­tanjahu több minisztert nevezett ki, ezért bármilyen döntést megsza­vaztathat a kormányban, és ha ki­írnák az új választást, az átmeneti kormányban is - emlékeztetett a Jediót Áhronót című újság hírpor­tálja, az ynet. (MTI) Atomfegyvermentes világot Túlélők és az áldozatok utódai imádkoztak Nagaszaki Béke parkjában az atomtámadás 75. évfordulóján (TASR/AP-feivétei) António Guterres ENSZ-főtitkár Az USA csökkenti katonai kontingensét Elmaradt a kormányülés

Next

/
Thumbnails
Contents