Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-10 / 185. szám
4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. augusztus 10.1 www.ujszo.com Hatodszor indult a mandátumért Lukasenka RÖVIDEN Kormányópületeket ostromolnak Bajrút. Tömeges zavargássá fajult Bejrútban szombaton a kormányellenes tüntetés, a feldühödött tüntetők kormányépületeket ostromolnak, köztük a környezetvédelmi minisztériumot, a libanoni bankszövetség székházát és az energetikai minisztériumot. A parlament épülete előtt tűz ütött ki, lövöldözésről is érkeztek hírek, de a parlamenti őrség cáfolta. A tüntetők megostromolták a külügyminisztériumot, amelyet „a forradalom főhadiszállásának” nyilvánítottak. Bejrut belvárosában összecsapások zajlanak a tüntetők és a biztonsági erők között. Egy rendőr, aki az őt üldöző tüntetők elől menekült, belezuhant egy liftaknába és életét vesztette. (MTI) Felelősségre vonást követel Irán New York. Irán azt követelte az ENSZ-től, vonja felelősségre az USA-t, miután az amerikai légierő két vadászgépe megközelített egy iráni utasszállítót Szíria légtere fölött a múlt hónapban. Madzsíd Taht-Raváncsi, az iszlám köztársaság ENSZ-hez akkreditált nagykövete António Guterres főtitkárnak és a világszervezet Biztonsági Tanácsának küldött levelében azt írta: Irán határozottan tiltakozik a vonatkozó nemzetközi repülésbiztonsági egyezmények megsértése ellen, és jelezni fogja kifogásait az illetékes nemzetközi szerveknek. Raváncsi ellenségesnek és kockázatosnak nevezte az amerikai légierő műveletét, amelynek során két F—15-ös vadászgép vizuális ellenőrzés céljából megközelítette a Mahan Air magánkézben lévő iráni légitársaság Tehe'ránból Bejrútba tartó, Airbus A310-es utasszállítóját. Az utasszállítónak gyorsan süllyednie kellett, ami miatt sok utas megsérült. (MTI) Észszerűtlen intézkedések Washington/Hongkong. Hongkong vezetése felháborodással reagált arra, hogy az amerikai kormányzat szankciókkal sújtotta a kíriai különleges közigazgatási terület kormányzóját és egyes tisztségviselőit. Edward Jau hongkongi kereskedelmi miniszter vadnak, aránytalannak és észszerűtlennek minősítette az amerikai büntetőintézkedéseket, amelyek Carrie Lamot és tíz hongkongi, illetve kínai tisztségviselőt sújtanak a nemrég bevezetett nemzetbiztonsági törvény miatt. A tárcavezető figyelmeztetett, hogy az intézkedésnek negatív következményei lehetnek a távol-keleti pénzügyi központban tevékenykedő amerikai vállalatok számára. A Kína hongkongi összekötő irodáját vezető Lo Hui-ning, aki szintén a szankciókkal sújtott tisztségviselők között,van, közleményében barbárnak és durvának nevezte az amerikai intézkedéseket. (MTI) mti-h(rösszefoglaló A fehéroroszországi elnökválasztás előzetes szavazásának négy napja alatt a választásra jogosultak 32,24 százaléka adta le voksát. Minszk. Az elnökválasztást tegnap tartották, de minden választópolgár előzetesen is szavazhatott, ha szerepelt a választói névjegyzékben. 6,8 millió választópolgár regisztrált az elnökválasztásra a 9 és fél milliós országban. A választáson öt jelölt indult: a hivatalban lévő elnök, Aljakszandr Lukasenka mellett Andrej Dmitrijev, a Mondj Igazat társadalmi szervezet társelnöke, Anna Kanopackaja volt parlamenti képviselő, a háztartásbeli Szvjatlana Cihanouszkaja és Szjarhej Cserecseny, a Fehérorosz Szociáldemokrata Párt elnöke. Ellenzékiek őrizetben A Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet szombaton közölte, a ha-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nagaszaki. Az atomfegyverektől mentes világ megteremtéséért való kiállásra kérte a japán kormányt Nagaszaki polgármestere tegnap a várost sújtó amerikai atomtámadás 75. évfordulóján. Taue Tomihisza felszólította a kormányt, hogy úja alá és bocsássa ratifikálásra az atomfegyverkészletek betiltására vonatkozó, 2017-ben elfogadott ENSZ-egyezményt, amely még nem lépett hatályba. „Mint ahogyan addig nem féltünk az új koronavírustól, amíg el nem kezdett teijedni a közvetlen környezetünkben, az emberiség az atomfegyverek jelentette fenyegetésnek sincs a tudatában, mielőtt ismét bevetik őket, de akkor visszavonhatatlan bajban fogjuk találni magunkat”- jelentette ki a polgármester Nagaszaki Béke parkjában mondott beszédében. Abe S indzó kormányfő viszont az emlékezőkhöz - köztük ott voltak túlélők és az áldozatok családtagjai is- szólva nem említette az atomfegy-Washington. Az Egyesült Államok azt tervezi, november végéig ötezer fő alá csökkenti katonai kontingensét Afganisztánban - közölte Mark Esper amerikai védelmi miniszter, újabb adalékkal szolgálva Donald Trump amerikai elnök csapatkivonási terveihez. Elmondta, kisebb katonai kontingenssel is biztosítani tudják, hogy az USA-t ne fenyegesse terrorveszély Afganisztánból. Az afganisztáni békefolyamatról elismerte, hogy nem ideális, de történik előrehaladás. „Ez nehéz út, de minden héten sikerül előbbre lépniük” - utalt Esper a kabuli vezetésre és a radikális iszlamista tálib lázadókra. Az Afganisztánban állomásozó tóságok péntek este őrizetbe vették Minszkben egy hagyományos kerékpáros ellenzéki szolidaritási megmozdulás néhány résztvevőjét. Aljakszandr Konyuk föállamügyész figyelmeztette az állampolgárokat, tartózkodjanak minden engedély nélküli akciótól, mert adminisztratív és törvényes következményei lesznek. Közben a hatóságok szombaton ismét őrizetbe vették Marija Morozt, Cihanouszkaja kampány stábjának vezetőjét. Az indokot nem közölték, jegyzőkönyvet nem vettek fel. Rövid időre őrizetbe vették a Cihanouszkaja kampányához csatlakozott Marija Kalesznyikavát is, akit Minszkben fogtak el, amikor kocsijával kihajtott a kampány stáb parkolójából. Később elengedték. A választáson megfigyelőként az EBESZ nem vesz részt, de jelen vannak a szovjet utódállamok nagyobb részét tömörítő Független Államok Közössége parlamenti közgyűlésének megfigyelői. Tüntetők, emberjogi aktivisták és újságírók százait vették őrizetbe a választás előtti hetekben Fehéroroszországver-tilalmi szerződést. Kazuo Ishiguro brit regényíró, aki Nagaszakiban született kilenc évvel az atomtámadás után, üzenetében azt kérte, hogy „ne feledjük el, mennyire sérülékeny maradt a civilizációnk”, és kiemelte az „emberi élet mindenek feletti értékét”. NATO-haderő összlétszáma februárban 16 551 volt, nagyjából 8600-ra apadt. Trump az Axios portálon megjelent interjújában arról beszélt, négyezerre kívánja csökkenteni. Hangsúlyozta, hogy a november 3-ai amerikai elnökválasztás idején lehet, hogy csak 4-5000 amerikai katona lesz Afganisztánban. A szélsőséges iszlamista tálibok 1996 és 2001 között irányították Afganisztánt, amíg a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő amerikai beavatkozás el nem távolította őket a hatalomból. Azóta igyekeznek megdönteni a Nyugat támogatását élvező kabuli kormányt, melyet Washington bábjának tartanak. (MTI) ban. Két fiatal férfit azért ítéltek tíznapos elzárásra, mert egy gyűlésen a 80-as évek Kino nevű rockzenekarának Peremen (Változás) című dalát énekelték. Lukasenka erős ellenfele Az elnökválasztás fő esélyese a mandátumért hatodszor induló hivatalban lévő elnök, Aljakszandr Lukasenka, nem hivatalos közvélemény-kutatások szerint megszorongathatja őt egy politikusi tapasztalat nélküli ellenzéki női jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja. Ä választáson öt jelölt indul, de némi esélye Lukasenkával szemben csak Szvjatlana Cihanouszkajának, a fogva tartott ellenzéki Szjarhej Cihanouszki vlogger feleségének van. Félhivatalos kutatások szerint Lukasenka 'népszerűsége 25-35 százalék között mozog, Cihanouszkajáé a biztos választók körében valamivel több mint 35 százalékos. Elemzők szerint a koronavírus-járvány elhibázott kezelése ingatta meg Lukasenka hagyományos szavazóbázisát. Kézben fogja tartani a helyzetet -figyelmeztetett, hogy „veszélyben van a nukleáris leszerelésben elért történelmi előrehaladás, miután az* atomfegyverek jelentette veszélyt csökkentő, illetve ezen fegyverek felszámolására hivatott eszközök és egyezmények hálózata szétmállóban van”. Ezt az aggasztó tendenciát vissza kell fordítani - szögezte le. Jeruzsálem. Elmaradt az izraeli kormány szokásos vasárnapi ülése a koalíciót alkotó jobboldali Likud és a centrista Kék-Fehér párt növekvő ellentéte miatt - jelentette a helyi média. A felek már a kormányülés napirendjéről sem tudtak megállapodni: a Likud éjjeli bejelentésük szerint egy gazdasági segélyprogramról akart tárgyalni, a Kék-Fehér közleménye szerint viszont ez a segélyprogram még elő sincs készítve, és valójában azért nem ültek össze, mert a Likud nem hajlandó tárgyalni a koalíciós egyezményben rögzített, a kormány munkájának stabilitását garantáló szabályzatról. Ebben, a koalíciós egyeztetéseken elfogadott és a Likud által aláírt, de eddig meg nem szavazott szabályzatban egyeezt ígérte tegnap Minszkben Lukasenka. „Senki nem hagyja, hogy elveszítsük az ellenőrzést. Minden ellenőrzés alatt marad, garantálom önöknek (...), ne legyen semmi kétségük” - jelentette ki az elnök újságírók előtt, miután leadta a szavazatát. Karkötőben szavaztak Tegnap délig a közel 7 millió szavazásra jogosult több mint 54 százaléka adta le voksát, így a szavazás érvényes - közölte Lidzija Jarmosina, a központi választási bizottság elnöke. Cihanouszkaja, aki pénteken az AFP francia hírügynökségnek nem titkolta nap múlt nap érzett félelmét, szombaton biztonsági okokból elhagyta a lakását. Az ellenzék támogatói vasárnap fehér karkötőt viselve szavaztak, elfogadva Cihanouszkaja felkérését, hogy a független szavazatszámlálás végett küldjék el a szavazólapjukról készített fotót. Minszkben megerősített biztonsági intézkedések mellett folyt a szavazás, az internethez való hozzáférés is korlátozott volt. A hetven ország képviselői jelenlétében tartott megemlékezésen, amelyen Abe Sindzó szinte szó szerint a három nappal korábban, Hirosimában elmondott beszédét ismételte meg, kijelentette, hogy a kormány továbbra is elkötelezett az atomfegyvermentes világ mellett. Sajtóértekezletén azonban a kormányfő közölte, hogy Japán, mint az Egyesült Államok szövetségese, nem csatlakozik a 2017-es ENSZ- egyezményhez, bár „ugyanaz a célja”. 1945. augusztus 6-án Hirosimát, három nappal később Nagaszakit érte atomtámadás. A szörnyű pusztítás nyomán Japán megadta magát: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már közel állt a kapitulációhoz, és ez atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna. (MTI/Kyodo/AFP) bek mellett rendeznék a kormány napirendj éré kerülő kérdések ügyét, hogy minek alapján és hogyan döntenek erről, és rendeznék az egyenlőség elvét is. A Kék-Fehér bejelentette, készek telefonon szavazni a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos ügyekben. Az egységkormány felállításakor abban állapodott meg Benjámin Netanjahu, a Likud elnöke és Béni Ganz, a Kék-Fehér elnöke, hogy egyenlő számú minisztert delegálhatnak a kormányba. Netanjahu több minisztert nevezett ki, ezért bármilyen döntést megszavaztathat a kormányban, és ha kiírnák az új választást, az átmeneti kormányban is - emlékeztetett a Jediót Áhronót című újság hírportálja, az ynet. (MTI) Atomfegyvermentes világot Túlélők és az áldozatok utódai imádkoztak Nagaszaki Béke parkjában az atomtámadás 75. évfordulóján (TASR/AP-feivétei) António Guterres ENSZ-főtitkár Az USA csökkenti katonai kontingensét Elmaradt a kormányülés