Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-10 / 185. szám
KÖZÉLET 2 2020. augusztus 10. I www.ujszo.com RÖVIDEN Csökken a vírus miatti félelemérzet Hetvenhárom új beteg a hétvégén Pozsony. Pénteken 43, szombaton pedig 30 új esetben diagnosztizáltak koronavírusfertőzést Szlovákiában, huszonegy férfit és kilenc nőt. Öt fertőzött a Dunaszerdahelyi, négy a Galántai és a Nagyszombati, három a Miavai, kettő a Kassai, a Zsolnai és az Iglói, egy pedig a Pozsonyi, a Csacai, a Losonci, a Nagymihályi, a Poprádi, az Eperjesi, a Puhói és a Rimaszombati járásban él. Közülük a legfiatalabb beteg 19, a legidősebb pedig 85 éves. Jelenleg 43 páciens van kórházban, hárman vannak intenzív osztályon, öten pedig lélegeztetőgépre szorulnak. Újabb haláleset nem történt. Eddig összesen 2596 pozitív eset volt az országban, 1864-en pedig már felépültek a betegségből. A járványügyi bizottság holnap ül össze az egészségügyi minisztériumban, hogy a további járványügyi intézkedésekről döntsön. (szh.TASR) NAGYROLAND Pozsony. A Szlovák Tudományos Akadémia járvánnyal kapcsolatos felméréséből az is látszik, hogy a helyzet javulásával az emberek jobban ragaszkodnak az egyéni szabadságjogaikhoz. Az SAV elemzői azt a kérdést tették fel, hogy a kormánynak joga vane korlátozni az emberek szabad mozgását a járvány visszaszorítása érdekében. Míg erre a kérdésre áprilisban (vagyis a járvány csúcspontján) az emberek 60,3 százaléka válaszolt igennel, addig májusban már csak 51,1 százalékuk. Azok aránya is csökkent, akik úgy gondolják, hogy a kormánynak joga van ellenőrizni az állampolgárokat a vészhelyzet alatt: áprilisban még a válaszadók 51,7 százaléka értett ezzel egyet, májusban csak 43,5 százalékuk. Talán nem meglepő, hogy a korlátozó intézkedésekkel foként azok értenek egyet, akik elégedettek a kormány eddigi teljesítményével. BarMintha vízparton nem is terjedne a vírus bara Lásticová szerint az adatok ingadozása jól mutatja, hogy a hatóságokba vetett bizalom nagyban függ a vezetők teljesítményétől., ,A járvány visszahúzódásával csökkent azok száma, akik hajlandók betartani a szabadságukat korlátozó intézkedéseket. Áprilisban és májusban is attól függött az emberek fegyelmezettsége, hogy mennyire voltak elégedettek a kormánnyal. Ebből is látszik, hogy a hatalomba vetett hit folyamatosan változik annak függvényében, hogy a vezetők mennyiben járulnak hozzá a közös célok eléréséhez” -jelentette ki a szakember. Mindezek ellenére a megkérdezettek 53,3 százaléka továbbra is azt vallja, hogy minden körülmények között betartaná a kormány és a válságstáb által hozott intézkedéseket. Kiska végleg kivonult a politikából Andrej Kiska volt köztársasági elnök a szombati pártkongresszuson elmondta, egászségiigyi problémái miatt távozik a politikából. Pozsony. „Körülbelül két héttel ezelőtt a többi egészségügyi problémám mellett felmerült, hogy daganatom van” - nyilatkozta Andrej Kiska a Za l’udí kongresszusán. A volt államfőt a Nemzeti Onkológiai Intézetben vizsgálták ki. Beszédében hangsúlyozta, nem bánta meg az elmúlt nyolc évet és azt, hogy belépett a politikába, annak ellenére sem, hogy nem sikerült mindent elérni, és néha hibázott. „De az elmúlt időszakban sikerült előrelépnie az országnak, és remélem, hogy legalább egy kicsivel ehhez én is hozzájárultam“ - mondta. Kiska a Za l’udí Köszöni, ennyi volt (TASR-felvétel) legközelebbi partnereinek a Progresszív Szlovákiát, a Spolut, a KDH- t, valamint az SaS-t nevezte. Kiemelte, hogy szükség van a fiatal politikusokra, saját jövőjével kapcsolatban annyit mondott, továbbra is rendelkezésre áll, ha igény lesz a segítségére. (szh, TASR) Egy gyorsan elfelejtett választási ígéret Pozsony. Az OEaNO nem foglalkozik tovább azzal a választási ígéretével, hogy csökkenti a népszavazás érvényességéhez szükséges részvételi arányt. Az ötlet már a kormányprogramba sem került be. A Za Íüdí és az SaS ugyanis megfelelőnek tartja a jelenlegi szabályozást: egy népszavazás akkor érvényes, ha az összes szavazásra jogosult 50 százaléka elmegy szavazni. Igor Matoviö, az OEaNO elnöke a kampányban azt ígérte, 25 százalékra csökkenti az érvényességi küszöböt. „Ebben a kérdésben nincs egyetértés a koalícióban, ezért semmi értelme ilyen javaslatot előteijeszteni” — tette közzé az OEaNO. Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár szerint ha ilyen változást fontolgatnak, azt előbb helyi, regionális népszavazásnál kellene kipróbálni. Akkor megértenék az emberek, milyen veszélyes, ha nem mennek el szavazni, és egy elszánt csoport az alacsony érvényességi küszöb miatt véghezviheti az akaratát a többség meggyőződésével szemben is. Jelenleg két népszavazási kezdeményezés van az országban, Alojz Hlina, a KDH volt elnöke a csalással szerzett diplomák visszavételéről, az SNS pedig előrehozott parlamenti választás kiírásáról szeretne referendumot. 350 ezer aláírást kellene összegyüjteniük ahhoz, hogy az államfő kihirdethesse a népszavazást. (tasr) Szigorúbb büntetések állatkínzásért SZALAY HAJNALKA Háromévi börtönbüntetésre is ítélhetik ez állatkínzókat, ha a parlament elfogadja a kormánypárti képviselők szigorító javaslatát. Pozsony. Az állatkínzókkal és az állattartási kötelezettségeiket elhanyagolókkal szemben lépne fel szigorúbban a törvény, aki kínzással az állat halálát okozza, nyolc évet is kaphat. Alexandra Pivková (Za l’udí), a javaslat egyik beterjesztője rámutatott, az elmúlt hét évben állatkínzásért csupán hat embert ítéltek börtönbüntetésre, az állattartási kötelezettségek elhanyagolásáért pedig senkit sem ültettek le. Az ítélet legtöbbször pénzbírság, esetleg feltételes szabadságvesztés volt, de ennek nincs megelőző ereje. Az enyhe büntetést példázza az a néhány héttel korábbi eset, amikor a Nagyszombati Kerületi Bíróság helybenhagyta két rendőr kétévi felfüggesztett szabadságvesztését, amiért 2016-ban emésztőgödörbe fojtottak egy kutyakölyköt. Zuzana Stanová állatjogi ombudsman megjegyezte, ebben az esetben jogkörrel való visszaélés is történt, mivel a rendőrök egy idős hajléktalantól vették el a kutyát. Ridegtartás Ha az állat elpusztul az elhanyagolása miatt, a módosítás szerint két év is kiszabható lenne, több állat veszélyeztetése miatt pedig akár öt év - ez a kitétel főként a tenyészállatokra, tehenekre, lovakra stb. vonatkozna. A javaslat még mindig nem olyan szigorú, mint Csehországban, ahol nemrég hat évre emelték az állatkínzásért kiszabható börtönbüntetést. Azok a tenyésztők, akik nem biztosítják a megfelelő körülményeket állataik számára, akár tízévi eltiltásra is számíthatnak. Stanová hasonlóan szigorú büntetést szorgalmazott, mert mint mondja, sok eset arról tanúskodik, hogy aki az állatokat bántja, az emberre nézve is potenciális veszélyt jelenthet. A hazai módosítás egyik következménye, hogy az állatkínzással kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálása a kerületi rendőrkapitányságok helyett a járási kapitányságok feladata lesz, ahol jelenleg is kevesebb rendőr dolgozik a szükségesnél, az állatkínzással kapcsolatos esetek nagy része pedig jelenleg is megoldatlan marad. 2019-ben hatvanöt állatkínzásról szerzett tudomást a rendőrség, az esetek 34%-át tárta fel. Egy évvel korábban 33%-os felderítettséggel zárták az évet, 43-ból 14 megoldottesettel. Állatviadalok A törvénymódosítás az illegális állatviadalokra is kitér, a szervezés mellett a betanítás vagy az e célból történő állattartás is büntethető lesz. Ezek a személyek kétévi szabadságvesztéssel számolhatnak, viszont ha tettüket kiskorúak előtt követik el, vagy törvény által védett állatokkal, akár öt évet is kaphatnak. A módosítások novembertől léphetnek életbe, a javaslat beteijesztői azonban leszögezik, nem állnak meg, és azon fognak dolgozni, hogy még szigorúbban léphessenek fel az illegális kutyatenyésztés ellen. Ez azért is fontos, mert a Sloboda zvierat állatvédő szervezet szerint az uniós országok közül nálunk születik a legtöbb állat illegális tenyészetben. Á közeljövőben szintén sor kerülhet az állatok láncon való tartásának tiltására, amely már több európai országban is bevett gyakorlat.
