Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-07 / 183. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2020. augusztus 7. I 7 A kulcs az ügyészség függetlensége Úgy járhat a megválasztott főügyész, mint néhány éve Centés MARTIN VANŐO ügyészségről szóló új törvény módosítása a kormány egyik alapvető célkitűzése volt. A parla­mentben megszavazott módosítás azonban erős ellenállásba ütközött az elnök asszonynál és meglehet, hogy ez a még komolyabb konflik­tus előszele Caputová és a kormány között. Zuzana Caputovának elejétől fogva kifogásai voltak a módosítás egyes részeivel szemben, ezt nem is titkolta, a kérdés csak az volt, hogy megmarad-e a homlokráncolásnál. Nem maradt, hanem megvétózta a törvénytervezetet. Érvelése, kifo­gásai egyetlen irányba mutatnak­­meg akarja akadályozni, hogy az ügyészség még inkább politikai be­folyás alá kerülhessen. Szerinte a változások ezt eredményeznék, a főügyész és a speciális ügyész még jobban függene a hatalomtól, és nincs egyedül ezzel a véleményével, így vélekedik az Ügyészi Tanács, az igazságügy-miniszter és néhány el­ismertjogi szaktekintély is. Paradox módon Caputová nem a módosítás legvitatottabb részét kri­tizálta - konkrétan azt, hogy olyan jogász is lehetne főügyész, aki még ügyész sem volt soha. Mint például Dániel Lipsic, akit egyre-másra a poszt várományosaként emlegetnek. Hogy ezt nem bírálta, még nem je­lenti azt, hogy Caputovának ezzel kapcsolatban ne lennének kifogásai. Ellenkezőleg. Azt is kijelentette, hogy a kinevezéskor figyelembe fogja venni a megválasztott fő­ügyészjelölt politikai függetlenségét is. De ezt a frontot nem nyitotta meg, feltehetően megvárja, hogy valóban Lipsicet választja-e meg a kor­mánypárti többség a parlamentben. De egyáltalán nem holmi csip­­csup ellentétről van szó. Az elnök asszony választási kampányának is egyik fő témája volt az ügyészség működése, és komoly érvei vannak. És a jogkörei ugyanilyen erősek, hi­szen a megválasztott jelöltet senki más nem nevezheti ki, csak ő. Caputovának három lehetősége van, az elsővel már élt is, megvé­tózta a tervezetet, és azt is jelezte, hogy a másodikkal is élni fog: az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament megtöri az elnöki vétót, vagyis nem módosítja az észrevéte­lei alapján a tervezetet. Az utolsó lehetősége pedig az, hogy nem nevezi ki a megválasztott jelöltet, mint tette azt néhány évvel ezelőtt Ivan Gaáparovic akkori ál­lamfő Jozef Centéssel. Ha valóban eddig fajulnának a dolgok, az alaposan megtépázná Caputová és a kormánykoalíció ha idillinek nem is nevezhető, de két­ségtelenül átlagon felüli eddigi vi­szonyát. Ennek pedig hosszú távú politikai következményei lehetnek. Most úgy tűnik, ha a parlament nem adja be a derekát és nem hátrál meg az elnök asszony előtt, akkor egyhamar nem lesz új főügyésze az országnak. A szerző a Trend kommentátora Biden nem megy állapotfelmérésre Donald Trump azzal vádolja demokrata ellenfalát, hogy alkalmatlan az elnöki poszt betöltésére, egyébként la csak „Álmos Joe-nak" hívja a 77 éves Bident. Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje a CBS televízióban visszautasította a felvetést, hogy kognitív tesztet csináltasson. „Nem csinálok tesztet, mi az ördögért is kel­lene csinálnom?” - mondta Biden, azzal replikázva, hogy az inteijút ké­szítő újságírónak sem kell a munkába állása előtt tesztet csináltatnia arról, hogy fogyaszt-e kokaint, vagy sem. „Mégis, mit gondol?” - mondta a lát­hatóan bosszankodó Biden. A demokraták várható elnökje­löltje hozzáfűzte: az amerikai köz­véleményre bízza fizikai és szellemi képességeinek megítélését. A kognitív tesztet a mentális és in­tellektuális képességek felmérésére használják az orvosok. A választási kampányban a republikánusok gyakran kétségbe vonják a 77 éves Joe Biden mentális képességeit, s maga Donald Trump amerikai elnök is többször felvetette ezt. Trump jú­lius végén jelentette be a Fox tele­víziónak adott egyik interjúban, hogy ő elvégzett egy ilyen tesztet, amely nem az intelligencia felmé­rését, hanem az orvosok által az Alzheimer-kór korai diagnosztizá­lását szolgálja . Mint fogalmazott: „közelebbről is megnézte” és sze­rinte könnyű volt, bár az utolsó öt kérdést nehezebbnek minősítette. „Garantálom, hogy ezekre a kérdé­sekre Joe Biden nem tudna válaszol­ni” - mondta akkor Trump a Fox ri­porterének. (MTI) Pacalpörkölt Fantával SÁNTA SZILÁRD szlovákiai magyar pártok a parlamenti választás után, vala­mint a pártokban lefolyt tisztújítást követően elkezdtek egy­más felé gravitálni. A pártok képviselői a gravitációs erő eredőjét egyöntetűen a választói akaratban jelölik meg, ho­lott a közeledést a bukás és a kudarc indította el - ezt nem árt észben tar­tani. Ha valamelyik formáció sikeres lett volna a parlamenti választáson (bejut a parlamentbe), akkor ma nincs pártvonzás, folyik tovább az, ami eddig volt. Egy hete a Gombaszögi Pikniken hallhattuk, szándék van az együttműködésre. A kedélyes pártelnöki tereferén Öllös László mode­rátor többszöri nekiveselkedésre sem tudott sok konkrétumot, komoly megállapítást kicsikarni a beszélgetőpartnerekből. A látottak alapján azért nem, mert a sokéves bizalmatlanság után még mindig nagy a ta­nácstalanság és az óvatosság. Nem hiszem, hogy azt az elvet kellene követni, hogy ha sikerül meg­állapodni az együttműködésről, akkor a forma tulajdonképpen mellékes. Ha a pártok valóban kooperálni fognak, akkor a a tét jelenleg a célokhoz vezető legjobb eszközök kiválasztása. Ha rossz kompromisszumok szü­letnek, az előrevetítheti a későbbi feszültséget vagy krachot. . Az említett beszélgetés nagy részét még a korábbi tárgyalások - sok­szor üres - retorikája uralta, az egók háttérbe szorításától a kabát újra­­gombolásáig, illetve a szimbolikus beszéd kanyarjai a kétszer is meg­idézett, föntről figyelő István király tekintete előtt. Az izgalmasabb pe­riódusok kétségkívül azok voltak, amelyek konkrét kérdések körül fo­rogtak, például a „szlovákiai magyar minimum” célkitűzéseinek eléré­sére, vagy az ehhez a szlovák partnerek meggyőzésére vonatkozó felve­tések. A méltányosság jegyében ki kell emelni, hogy létezik párbeszéd, márpedig ez minden megegyezés alapja. Ez a párbeszéd ma az MKP po­zsonyi székházában folytatódik. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a kisebbségek jogállása és jóléte, illetve a kisebbségekkel való bá­násmód összefügg egy-egy ország politikai rendszerével - csekély ki­vételtől eltekintve a fejlettebb demokratikus országok bánnak a legjob­ban a kisebbségekkel. Ezért is érthetetlenek és veszélyesek az újonnan folbukkant demokrácia- és nyugatellenes szólamok. Számunkra, de­mokraták számára, legalább olyan fontos lenne, hogy a szlovákiai ma­gyar pártok megállapodása során szülessen egy demokratikus minimum - demokraták márpedig minden oldalon vannak -, amely hangsúlyozza a demokratikus alapelvek fontosságát, az uniós értékek tiszteletét és na­gyobb nyitottságot, megértést, támogatást mutat más kisebbségek (sze­xuális, etnikai, vallási stb.) jogai iránt stb. Megnyugtató lenne, ha ezek már az augusztus 20-i komáromi nyilatkozatba is bekerülnének. FIGYELŐ Athén követeli az Akiopolisz szobrait Az athéni Parthenon szobrait sze­remé véglegesen visszakapni jö­vőre Görögország a British Muse­­umtól a görög szabadságharc 200. évfordulójára, ezért nemzetközi bizottságot hozott létre. A szob­rokról évtizedek óta folyik a vita Görögország és az Egyesült Ki­rályság között. A 19. század elején, amikor Görögország még az osz­mán birodalom fennhatósága alatt állt, Lord Elgin angol diplomata eltávolíttatta a 2500 éve épített Parthenon templom szobrainak fe­lét, melyek a londoni British Museumba kerültek. A görög sza­badságharc kirobbanása után né­hány évvel megalakult a görög ál­lam, és ezután számos alkalommal kérte a márványffizek visszaadá­sát. A British Museumban kiállított alkotások a fennmaradt szobrok akár 60 százalékát is kitehetik Di­­mitrosz Pandermalisz, az Akropo­­lisz Múzeum igazgatója szerint. „Fontos egyesíteni az Athénban és Londonban, egymástól elválasztva őrzött szobrokat, ez kulturális pa­rancs” - hangsúlyozta a professzor. Pandermalisz az Athénban felállí­tott 17 tagú nemzetközi tanácsadó bizottság tagja. A testület a Parthe­non frízeinek újraegyesítésére jött létre, tagjai között brazil, brit, orosz és új-zélandi szakértők is vannak. Hamarosan nemzetközi konferen­ciát rendeznek Görögországban, hogy elindítsák a frízek visszaadá­sát követelő új kampányt. (MTI) Kommunistának lenni menő Vagy mégsem? Egy fiatal nő ké­pével hirdette a Cseh és Morva Kommunista Párt (KSÜM), hogy kommunistának lenni menő és trendi, mígnem közbeszólt a kép szerzője. Egy holland fotós figyel­meztette a pártot, hogy ne használja a fényképet, mert nem akar sem magának, sem a modellnek kelle­metlenségeket. Egyébként is sér­tőnek tartják a kommunista propa­gandát. A KSÜM eleget tett a ké­résnek, így a modell nem szerez if­jú kommunistákat a pártnak, amely egy internetes fotóbankból vette a képet. „Ha idősek vannak a plaká­ton, az senkit se zavar” - reagált a Novinky.cz-nek Helena Grofová, a KSÜM szóvivője. (tasr) JSME NA VASÍ STRANÉ, HAJÍME VASE ZAJMY. BYT KOMUNISTOU JE IN. (Facebook)

Next

/
Thumbnails
Contents