Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-07 / 183. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. augusztus 7.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Biden nem lesz jelen a konvención Washington. Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje nem lesz jelen a párt augusztusban tartandó elnökjelölt-állító konvencióján Milwaukee-ban - jelentette be közleményében a Demokrata Párt szervezőbizottsága. A közlemény szerint Biden tanácskozott közegészségügyi és járványügyi szakemberekkel, és ezt követően döntött úgy, hogy „a köz egészsége védelmében” nem vesz részt a konvención. A jelöltséget elfogadó beszédet Biden lakásából mondja el, és videón közvetítik. (MTI) Mészárosnak nyomozócóge van Budapest. Újabb céggel gyarapodott a Mészáros Lőrinc magyar vállalkozó körüli cégbirodalom, írja az Mfor.hu. A felcsúti és felesége tulajdonából lévő Talentis Group alapított leányvállalatot T alentis Protect Zrt. néven. Tevékenységi körei közt szerepel a személybiztonsági tevékenység, az építményüzemeltetés és a nyomozás is. A cég operatív irányításában Mészáros és neje vállal szerepet, gyerekei igazgatósági tagok lettek. A Talentis Protect ügyvezetői posztjára pedig az a Hampó Norbert került, aki a Mátrai Erőmű biztonsági vezetője volt. (444 hu) Elvesztett higgadtság? Budapest. „Gyenge csapatnak is lehet szurkolni” - drukkol a magyar kormány a fővárosnak a Lánchíd-felújításához, mondta tegnap a miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely szerint Karácsony Gergely elvesztette a higgadtságát. A főpolgármester vezette hivatal nem olvasta el a jogszabályokat, és rosszul írta ki a közbeszerzést. Karácsony kijelentését, „attól, hogy nincs üldözési mániám, még nem következik az, hogy nem üldöznek” nem érti a miniszter. Szerinte semmi üldöztetés nincs, ugyanazokat a feltételeket biztosítják a főváros mostani vezetésének, mint elődjének. Gulyás kijelentette: „a kormány célja, hogy Lánchidat minél előbb felújítsák.” Karácsonynak bocsánatot kéne kérnie, tette hozzá, amiért azzal vádolta a kormányt, hogy egy bizonyos üzleti körnek akart segíteni a közbeszerzés módosításával. (444 hu) Tízmillió dollár jutalom Washington. Tízmillió dollárig teijedő jutalmat ajánl fel Washington az elnökválasztásba beavatkozó külföldi kormányról szóló információért - adta hírül az amerikai külügyminisztérium. Emlékezetes: Oroszországot sorozatban az a vád érte, hogy beavatkozott a legutóbbi amerikai elnökválasztásba Donald Trump jelenlegi elnököt támogatva. Maga Trump többször is elhessegette a vádakat, alaptalan hírlapi kacsának mondta azokat. (MTI) Bejrút a rendszer bukását akarja Az orosz segélyek és felszerelések már szerdán este megérkeztek Beirútba, ahol tegnap az orosz katasztrófavédelem tagjai felállítottak egy mobilkórházat. A Rosszija 24 hírtelevízió helyszíni jelentése szerint a kórház tegnap estétől már fogadta a sérülteket, akiken előzetesen Covid-19-szűrést hajtanak végre. (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bejrút/Párizs. Tegnapi adatok szerint legkevesebb 137 ember életét vesztette és nagyjából 5000 sérült meg a kedd esti bejrúti kettős robbanásban. A világ számos országa, köztük Szlovákia ás Magyarország is felajánlotta segítségét az élet- ás kármentésben, valamint az újjáépítésben. Nagy erőkkel folyt tegnap is az eltűntek utáni kutatás és a romok eltakarítása, a bejrúti lakosok maguk kezdtek hozzá a rendcsináláshoz, a szolidaritás legjobb példáját mutatják most, de egyben dühösek is, és az állami vezetőket hibáztatják. Marvan Abbud bejrúti kormányzó közölte a libanoni MTV televízióval, hogy 200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat. A hatóságok azon vannak, hogy élelemmel, ivóvízzel és hajlékkal lássák el őket. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították, és kéthetes szükségállapotot hirdettek. A katonai hatóságokat azonnali hatállyal különleges biztonsági jogkörökkel ruházzák fel. Emmanuel Macron francia államfő tegnap Bejrútba érkezett, és azt ígérte a feldühödött libanoni tömegnek, hogy a francia segítség nem kerül korrupt kezekbe. Hozzátette, hogy új politikai megállapodást szorgalmaz a libanoni vezetők között. „Valamennyi politikai erővel tárgyalni fogok, és új alkura fogom őket kérni. Azért vagyok itt, hogy új politikai alkut javasoljak nekik” - mondta a francia elnök. „Látom az indulatot az arcukon, a szomorúságot. Ezért vagyok itt” - mondta bejrútiak egy csoportjának, kezet fogva velük a törmelékek borította utcán. A francia elnök több egészségügyi és más segélyt ígért Libanonnak, miközben a tömeg „Forradalmat!” ,A nép a rendszer bukását akarja” jelszavakat skandált. A robbanás tovább növelte a libanoniak dühét, akik 2019 végén hetekig tüntettek az utcán annak kifejezésére, hogy elegük van az egész politikai osztályból. Az októberi tüntetések egyik fő ereje, a Nemzeti Tömörülés nyílt levelében arra kérte Macront, hogy az áldozatoknak szánt nemzetközi segélyt „az állami intézményekkel ellentétben az átláthatóságukról és hatékonyságukról tanúbizonyságot tett civil társadalom szervezetei oszthassák szét”. Párizs két repülőgéppel szakértőket, mintegy 15 tonnányi felszerelést és egy összeszerelhető tábori kórházat küldött Bejrútba. A robbanások okát még mindig nem tudni. A jelek szerint petárdaraktárban keletkezett tűz okozta az elsőt, a második pedig azért lett rendkívüli erejű, mert nagyon nagy mennyiségű, 2700 tonnányi ammónium-nitrát robbant be. Sok a nyitott kérdés, például az is, hogyan és miért tárolhattak évekig ennyi vegy iany ag-haj órakományt. Az ENSZ hágai székhelyű libanoni különleges bírósága közben bejelentette, hogy elhalasztja az ítélethirdetést Rafik Hariri volt libanoni kormányfő 2005-ös meggyilkolása ügyében. A törvényszék a robbanás miatt döntött így. A perben ma hirdettek volna ítéletet, az új dátum augusztus 18. Rafik Harírival és 22 másik emberrel egy robbanóanyaggal megrakott gépkocsival végrehajtott öngyilkos merénylet végzett 2005. február 14-én Bejrútban. A hatalmas erejű detonációban további több mint 220 ember sebesült meg. A volt kormányfőt vélhetően szíriai közreműködéssel gyilkolták meg. A merényletet követő tüntetések hatására Szíria kivonta 1976 óta Libanonban állomásozó csapatait. Az ENSZ égisze alatt működő libanoni különleges bíróság a Hezbollah radikális síita szervezet négy állítólagos tagja ellen indított pert a vádlottak távollétében tárgyalta, a szervezet ugyanis mindvégig tagadta, hogy köze volt a merénylethez, ezért a négy vádlott kiadását is megtagadta. (MTI, orf, ú) Japánban harangzúgással és egyperces néma csenddel emlékeztek tegnap arra, hogy 75 évvel ezelőtt az amerikai légierő először vetett be atombombát Hirosimában, a második világháborúban. A koronavírus-járvány miatt minimális létszámú megemlékezés résztvevői koszorút helyeztek el a város Béke emlékparkjában található bronz békeharangnál. A ceremónián tisztségviselők, politikusok, valamint a túlélők és hozzátartozóik vehettek részt, holott máskor ezrek töltik meg ilyenkor a parkot. Abe Sindzó japán miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Japánnak - egyetlen áldozatként - kötelessége kitartóan munkálkodni az atomfegyverek felszámolásán. (TASR/AP) A Facebook törölte Trump egyik posztját MTI-ÖSSZEFOGLALÓ New York. A Facebook közösségi portál törölte Donald Trump amerikai elnök egyik posztját, mert az téves információt tartalmazott - közölte tegnap az AP hírügynökség. A Facebook most először törölt egy teljes Trump-posztot, amely egy videó volt. Ebben ez amerikai elnök azt állította, hogy a gyerekek „szinte teljesen védettek” a koronavírustól. A Facebook a videó eltávolítását azzal ' indokolta, hogy dezinformál a kórokozóról, ami ellenkezik a cég -politikájával koronavírus-témában. Az AP megjegyezte, hogy több tanulmány feltételezése szerint a gyerekek valóban kevésbé hajlamosak elkapni a kórt, mint a felnőttek, és ha mégis megfertőződnek, nagyobb eséllyel vészelik át enyhe tünetekkel a betegséget. „Az elnök csupán bejelentett egy tényt: a gyerekek ritkábban kapj ák el a koronavírust, mint a felnőttek” - reagált Courtney Parella, Donald Trump egyik kampányszóvivője. Parella szerint a közösségi platformok negatív irányban elfogultak Trumppal. „A közösségi oldalak nem az igazság döntőbírói” - tette hozzá. Letette a hivatali esküt Varsó. Andrzej Duda Lengyelország újraválasztott elnöke tegnap Varsóban, a parlament két házának együttes ülésén letette a hivatali esküt. Dudát a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltjeként választották meg a júliusi elnökválasztáson. A második fordulóban a szavazatok 51,03 százalékával győzött a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) vezette szövetség, a Polgári Koalíció (KO) támogatásával induló varsói főpolgármester, Rafal Trzaskowskival szemben. Beiktatási beszédében Duda a kampány során megnyilvánuló politikai megosztottság áthidalására szólított fel, és hangsúlyozta: a nemzeti egység érdekében nyitott az együttműködésre más irányultságú társadalmi és politikai csoportokkal. (MTI) Andrzej Duda és felesége, Agata az eskütétel alatt (TASR/AP-felvétel)
