Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-04 / 154. szám
www.ujszo.com I 2020. július4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Génekbe kódolva Az emberek veszedelmesen nagy hányada manipulálható Nemrég emlékezett meg az ország egy szomorú évfordulóról, az első nagy kommunista kirakatperről. 70 évvel ezelőtt végezték ki Milada Horákovát és társait. 1950. június 27-én volt a kivégzés - történelmi léptékkel mérve nem is olyan rég, ma is sokan vannak még köztük olyanok, akik megélték azokat a vészterhes éveket. De ami a legrosszabb: amit a génekbe kódolt a totalitárius rendszer, az még ma is tovább él, amikor már harminc éve szabadságban élhetünk. „Ez volt az első nagy kirakatper, amelynek megrendezésében a szovjet állambiztonságiak is részt vettek. Az első koncepciós per, amikor az állambiztonság, az ügyészség és a bíróság előre megírt forgatókönyv szerint járt el”, mondta el Branislav Kincok, a Nemzeti Emlékezet Intézetének történésze. Összesen tizenhárom embert ítéltek el, négyüket kivégezték. A rezsim példát akart statuálni, elrettenteni a társadalmat és megmutatni, hogy vaskézzel irányít. A vádlottakat háborús uszítóként tüntették fel, akik veszélyeztetik a szocialista békét. Éppen ezért lehetett sikeres ez a propaganda, hiszen akkor alig öt éve ért véget a világháború és mindenki félt egy újabbtól. A félelem pedig gyorsan változik át gyűlöletté. Az emberek, még a kisiskolások is petíciókat írtak alá, melyben a vádlottak megbüntetését követelték. És éppen ez az első számú tanulság: mi mindet lehet elérni az emberek manipulálásával. A félelem ma is közöttünk van, legyen szó a menekültekről, a melegekről, a koronavírusról, bármiről. A másik tanulság, hogy mennyire törékeny a demokratikus társadalmi berendezkedés. A demokrácia egymás kölcsönös tiszteletén és a szabályok betartásán áll vagy bukik. És akik fütyülnek a szabályokra, azoknak mindig könnyebb. Ha ebből a szempontból tekintünk végig a társadalmon, nincs túl sok ok az optimizmusra. Az emberek veszedelmesen nagy hányada manipulálható és hajlamos a leghajmeresztőbb összeesküvés-elméletekben hinni. Még mindig vannak, akik szerint a Föld lapos, a koronavírus kitaláció, hogy rabszolgákat csináljanak az emberekből, az 5G-rendszer bármit teijeszthet, az emberekbe pedig csipeket tesznek. És az összes média hazudik (kivéve az, amelyiknek hiszek). Az észérvek mit sem érnek. Mindez a totalitárius rendszereknek ágyaz meg, a demokrácia hiánycikké válhat. Putyin éppen most betonozta be magát Oroszországban. Magyarországon Orbán a saját játékszabályai szerint kormányoz. Lengyelország viszont válaszúihoz érkezett, az elnökválasztás második fordulója vár rá. Mindezek miatt is fontos, hogy megemlékezzünk a koncepciós perekről, de még fontosabb, hogy olyan társadalmi és politikai közeget alakítsunk ki, ahol a totalitarizmus genetikai kódjának nincs esélye. A szerző a TASR munkatársa Szavazathamisítási rekord Máris életbe lép az orosz alkotmánymódosítás, mától órvónyos az a változás, amellyel Vlagyimir Putyin elnök 2036-ig bebetonozza magát a hatalomba. Putyin elnökként vagy kormányfőként már 20 éve vezeti Oroszországot, most kijelentette: a nép akaratának megfelelően jár el. A résztvevők közel 78 százaléka mondott igent az alkotmánymódosításra, ám az ellenzék törvénytelennek és illegitimnek nevezte a szavazást. Egy független megfigyelő csoport szerint számos szabálysértés történt, ám a Központi Választási Bizottság szerint nem volt eredményt befolyásoló esemény. Az orosz elnöknek ezentúl automatikus mentelmi joga van bűnvádi eljárások ellen. A szavazást a járványra hivatkozva egy egész hétre elnyújtották. Az orosz ellenzék szerint a 67 éves Putyin pirruszi győzelmet, vagyis vereséggel felérő győzelmet aratott a szerdán zárult voksoláson, és az eredményt meghamisították, mivel már egyáltalán nem övezi ekkora rajongás. „Új szavazathamisítási rekord született” - írta Alekszej Navalnij ellenzéki politikus. A független Levada Központ felmérése szerint májusban húszéves mélyponton, 59 százalékon állt Putyin elfogadottsága, népszerűsége az elmúlt öt évben folyamatosan csökken a csalódottság és a romló életkörülmények miatt. Az ellenzék rámutatott, a szavazáson sok szabálytalanság történt, a hatalom képviselői nyomást gyakoroltak a szavazókra, és a voksolást nem felügyelte független szereplő. Masa Lipman politikai elemző szerint Putyin meggyengült helyzetét jelzi, hogy milyen sok törvénytelen erőfeszítést tettek azért, hogy megtartsák a népszavazást. Dmitrij Gudkov volt képviselő szerint a népszavazással Putyin bolondot csinált magából. Az ellenzéki politikus a választóhelyiségekből kilépők megkérdezése alapján készült független felmérések, exit-pollok eredményét idézte, melyek szerint Moszkvában 54 százalék, Szentpéterváron 63 százalék elutasította az alkotmánymódosító csomagot. (MTI) Kólademokrácia SZOM BATHY PÁL antirasszista szobordöntés nyomásgyakorlása mellé itt egy másik módszer a demokrácia kisebbségi befolyásolására: az óriásvállalatok hirdetési bojkottja. Az antirasszista mozgalom hamar a túlbuzgóság történelmileg ismerős jeleit mutatja, amikor a forradalom felfal minden útjába eső gyermeket, a sajátjait és másokét egyaránt, amikor az abszurditások tragikomédiába fordulnak, s a napi antirasszizmusigény idővel a fehérrépa és a szerecsendió átkereszteléséhez vezet a nagybetűkkel meghirdetett, ám egyre megfoghatatlanabb politikai kifejezés, a „kisebbségi érzékenység” nevében. Bécsben például tulajdonosa szelíd ellenkezés után derekát beadva átnevezi a patinás, 680 éves Szerecsen Gyógyszertárat, mert neve kirekesztőként értelmezhető, bár a valóságban az észak-afrikai arab orvoslás egykor magas fejlettsége miatt bíztak az emberek a „szerecsen” szó pozitív védjegyében. De hagyjuk, ha egy lavina elindul, felesleges az útjába állni észérvekkel. Felkészül Budapest, annak népszerű belvárosi bisztrója, a gyarmatárubolt nevét megörökítő Két Szerecsen - a forradalmi logika szerint a magyarok dupla erősen rasszisták. Lehet készülni a könyvtárak átfésülésére, az újbeszéd szerint helytelen és sértő irodalmi kifejezések, címek átírására, törlésére, aztán jöhetne a betiltás, végül a szobordöntés mintájára a könyvégetés, kezdjük Huckleberry Finn kalandjaival Mark Twaintől. Kristályéjszaka után Szivárványesték, egy kifordított liberalizmus jelszavával. A végén elérkezik a kijózanodás ideje is, amikor a lázadókat támogató lelkes értelmiség lehorgasztott fejjel suttogja: de hát mi nem ezt akartuk, céljaink szépek voltak, csak valahogy félresiklott az egész — akár egy Gulágra tartó szerelvény a tajgában. Közben az antirasszizmus utcáról induló vonatára felszállva óriáscégek a politikai nyilvánosság korlátozására tesznek kísérletet: multivállalatok lépnek be a politika terébe és pénzükért cserébe a demokráciajátékszabályainak alakításába fognak, a klasszikus liberális véleményszabadság súlyos kárára. „ A Face book szabad utat enged afehérfelsőbbrendűség, az antiszemitizmus, az oltásellenes álhírek, klímaváltozás-tagadók és hasonló összeesküvés-elméletek hirdetőinek. A Facebooksok esetben a gyűlöletetfelerősítő szerepet tölt be, és ebből profitál. " (a Coca-Cola, a Pepsi, a Lego, a Ford, a Microsoft, az Unilever és további világmárkák felhívása a Facebook elleni hirdetési bojkottra) Erre a harcra mondhatnánk első látásra kajánul, minden pofon jó helyre megy, de második pillantásra világos, hogy mégsem: szellemiverbális erőszakhullám mögé bújva a trendet szimatoló nagyvállalatok a nyilvánosság demokratikus működésébe akarnak beleszólást úgy, hogy erre nem választók hatalmazzák fel őket, hanem fogyasztók indulatait szolgálják ki pozícióik erősítésére. „Nehéz meghatározni, mi számít gyűlöletbeszédnek, ez egyébként is szubjektív, mi viszont a szólásszabadságot értéknek tartjuk, ezért nem erősítjük a tartalomszűrést. Hárommilliárdfelhasználónk számtalan üzenete közül egy apró hányad nevezhető gyűlöletbeszédnek, vagyis a cég nem a gyűlöletből szerzi bevételét. ” (Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és vezetője) Ajátszma kimenetelének esélyeiről annyit, hogy a közösségimédiaóriás alapítójának helyes elvi kiállása és ellenállása körülbelül addig tartott ki, ameddig a csendes bécsi gyógyszertáros tiltakozása: órákig. Aztán jött a lavina, és a Facebook már engedett is a hirdetők nyomásának, legalábbis sasszézásba kezdett az amerikai civil szervezetek által kezdeményezett „Stop Hate for Profit” kampánynak: külső vizsgálatot rendel saját ellenőrző gyakorlatáról. A módszer egyelőre működik, kulcsszavai: civilek, érzékenység, felháborodás, tiltakozás, bojkott, megváltoztatás, betiltás. Csakhogy a világ legnagyobb online közösségi terének megregulázása a múlt átfestésénél is nagyobb veszéllyel fenyeget: demokratikus törvények helyett üzleti döntés a nem megfelelő vélemények kirekesztése és cenzúrázása, vagyis a politikai vitatér kijelölése. Kólademokrácia. FIGYELŐ Sokatmondó rajtaütés Egyre közelebb került a rendőrség a Smer legszűkebb vezetéséhez, az ebből a szempontból szimbolikus Bonulnál, Norbert Bödör cégénél tartott razziát. Kocner, Kozuch, Kvietik, Kicura és Bödör után egyre kevésbé érezhetik magukat biztonságban az előző rezsim emberei, rájöhettek, hogy már rég nem elég az „oltalmazásukhoz” egy telefonhívás, azzal, hogy „ő a mi embe• rünk”. Bödör el is szaladt, egészen Duhajig. Robert Fico bizonyára nehezen fog szavakat találni, ha még egyszer nyitóbeszédet mond Bödörék karácsonyi partiján - úja a Sme kommentárja. A Smer sajtóosztálya is óvatosabb lehetne és nem kellene olyan állásfoglalásokat kiadni Bödör meggyanúsítása kapcsán, hogy tart a rendőri hatalommal való visszaéléstől és politikai célokra való felhasználásától az állampolgárokkal szemben. Igen, Bödörre is vonatkozik az ártatlanság vélelme, ennek ellenére szimbolikus a cégénél tartott razzia, a NAKA pedig egyre közelít-zátja a lap. (úsz)
