Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-03 / 153. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. július 3.1 www.ujszo.com Putyin 2036-ig elnök maradhat Ezennel igazolom, én vagyok Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő példásan élt ál­lampolgári jogával és leadta voksát a róla (is) szóló népszavazáson. (TASR/AP) RÖVIDEN Hadművelet a húszi lázadók ellen Rijád. Hadműveletet indított a nemzetközileg elismert jemeni kormányt támogató szaúdi vezetésű arab szövetség az Irán támogatását élvező húszi láza­dók ellen, egy héttel azután, hogy a lázadók rakétatámadáso­kat intéztek a vahhábita király­ság ellen. A koalíció máris 57 légicsapást hajtott végre a láza­dók ellenőrzése alatt álló fővá­ros, Szanaa ellen. A szövetség, amely 2015 márciusa óta harcol a húszi lázadók ellen, közölte, a hadművelet célja a lázadók ka­tonai kapacitásainak elpusztítá­sa. Jemenben 2014 óta dúlnak a harcok a hatalomért, amióta a húszik elfoglalták Szanaát és több más várost. A rá következő hónapokban Szaúd-Arábia szö­vetséget hozott létre, hogy meg­állítsa a lázadók előrenyomulá­sát az ország ideiglenes főváro­sa, a dél-jemeni Aden ellen. (MTI) „Felszabadítják" Seattle övezetét Seattle. Elrendelte a közelmúlt tüntetései alatt „elfoglalt” seattle-i terület felszámolását a város polgármestere, Jenny Durkan. A demokrata párti poli­tikus rendeletet adott ki és tör­vénytelen gyülekezésnek ne­vezte az övezetet. Carmen Best rendőrfőnök bejelentette, hogy a rendőrség megkezdte a fegyve­res tüntetők által mintegy két héttel ezelőtt létrehozott övezet felszámolását. A fegyveresek által körülkerített és lezárt részen az elmúlt napokban elharapó­dzott az erőszak: több lövöldö­zés volt, két affoamerikai tiné­dzsert agyonlőttek, többeket kórházban ápolnak. Donald Trump elnök már korábban kérte a város polgármesterétől, hogy lépjen fel az erőszakos tüntetők­kel szemben, akiket „belföldi terroristáknak” nevezett. (MTI) Vasárnap választ Horvátország Zágráb. Horvátországban va­sárnap tartanak előrehozott par­lamenti választást. Bár a kor­mány mandátuma eredetileg ok­tóber 14-én járt volna le, és az al­kotmány szerint a választást de­cember végéig kellett volna megtartani, a parlament a konzer­vatív-liberális koalíciós kabinet javaslatára május 18-án felosz­latta magát. A két nagy horvát párt, a konzervatív Horvát De­mokratikus Közösség (HDZ) és a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) hasonló politikai elképze­lésekkel rugaszkodott neki a vá­lasztási kampánynak, amelyre rányomta a bélyegét a korona­­vírus-járvány. Míg a kampány legfőbb témája a gazdaság fel­pörgetése és az átfogó reformok bevezetése lett volna, a kor­mányzó pártnak mindvégig azt kellett bizonygatnia, hogy biz­tonságos megtartani a választást. Bár nincsenek pontos felmérések arról, melyik párt hány. mandá­tumot szerezhet a parlamentben, borítékolható, hogy sem a HDZ, sem az SDP nem képes abszolút többséget szerezni. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. A választásra jogo­sultak 6596-a voksolt az orosz alkotmány módosításáról, 77,9 százalókos többség támogatta a változtatásokat, amelyek egyebek mellett lehetővé teszik, hogy Vlagyimir Putyin 2036-ig elnök maradhasson. A 85-ből az egyetlen régió, ahol az egy héten át tartott alkotmánymódo­sítást leszavazták, a Nyenyec Auto­nóm Terület volt. A módosított al­kotmány - amellett, hogy elfogadása esetén konkrét állami szociális kö­telezettségvállalási elemeket vezet be, illetve módosít a hatalmi ágak vi­szonyán - a hivatalban lévő elnök esetében eltörli az újraválasztható­­ság eddigi korlátozását, és újabb két ciklust engedélyez számára. Putyin elnöki vagy kormányfői minőségben immár 20 éve áll Oroszország élén. Tehát Vlagyimir Putyin 2036-ig is maradhat elnök, és mivel egy 69 éves emberről van szó, egy tulajdonkép-Peking fenyeget Hongkong miatt Peking/Canberra. London­nak viselnie kell majd annak kö­vetkezményeit, hogy zöld utat ad a brit állampolgárság megszer­zésére az erre jogosult hongkon­giak számára - figyelmeztetett Csao Li-csien kínai külügyi szó­vivő. Boris Johnson brit minisz­terelnök szerdán egyenes utalást tett arra, hogy London elindítja a szükséges folyamatot. Johnson leszögezte: a kínai kormány által elfogadott és bevezetett nemzet­­biztonsági törvény súlyosan megsérti a Hongkong státusát rögzítő, 1984-ben aláírt kína­i-brit közös deklarációt. Auszt­rália is fontolóra veszi, hogy menedéket ad azoknak a hong­kongi lakosoknak, akiket fenye­get a Hongkongra vonatkozó új kínai nemzetbiztonsági törvény -jelentette ki tegnap Scott Mor­rison ausztrál kormányfő. (MTI) Az amerikai Mississippi állam törvényhozásának épületiről eltávolították a szövetségi állam eddigi, a rabszolgatarté korszakra emlékeztető lobo­góját. A belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító volt uralkodó, II. Lipét szobrait távolították el belga városok közterületeiről. Washington/Brilsszel. A Mis­sissippi állam fővárosában, Jack­­sonban lévő törvényhozási épületről 126 év óta először vonták le a zász­lót, melyet sokan a rabszolgatartó korszak jelképének tartottak. A zászló bal felső sarkában az egykori konföderációs államok jelképe volt látható, piros alapon kék kereszt, az utóbbiban végig fehér csillagokkal. Ez az amerikai polgárháborúban (1861-1865) a konföderációba tö­mörült déli államok zászlója volt. A helyi törvényhozás mindkét, repub­likánus többségű háza vasárnap sza­vazta meg a zászló eltávolítását. pen élethosszig tartó uralmat jelent. : Az esetleges 36 évig tartó uralmával lekörözné Sztálint is, igaz, Rettegett : Ivánt nem... Annyira nem meglepő Putyin nagy győzelme, hiszen a ; könyvesboltok már a népszavazás előtt elkezdték árulni a módosított alkotmányt. A Putyin által előterjesztett, az alaptörvény 22 cikkét érintő csomag az orosz alkotmány nemzetközivel szembeni prioritásának meghirdeté­se mellett a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyát megváltoztató kezde­ményezéseket is tartalmaz. A módo- I sított alaptörvény szavatolná a nyug­díjak rendszeres indexálását, és azt, hogy a minimálbér ne lehessen ala­csonyabb a létminimumnál. Emellett tiltja a melegházasság bevezetését. Az elképzelés szerint az alsóháznak a kormánytagok, a felsöháznak pe­dig a rendvédelmi szervek és bírósá­gok vezetőinek kinevezésében, illet­ve leváltásában lesz döntő szerepe. A módosított alaptörvényt a szö­vetségi és a regionális parlamentek már megszavazták. Mivel a változá­sok a kezdeményezők szerint az 1993-as jelcini alkotmány alapvető Budapest. Nem enged be unión kívüli országokból érkező polgárokat Magyarország Szerbia kivételével, mert az ellentétes a magyar emberek egészséghez fűződő érdekével — kö­zölte tegnap Orbán Viktor miniszter­­elnök az Európai Unió azon javasla­tának megvitatása után, amelyben azt kérik, hogy a tagállamok nyissák meg határaikat 14 nem európai ország előtt. A miniszterelnök az operatív törzs ülése után azt mondta: arról is döntöttek, hogy visszaállítják az át­utazók számára a kötelező korridor használatát. Az országon áthaladók - csakúgy, mint a koronavírus-járvány tetőpontjának időszakában - nem hagyhatják el a kijelölt útvonalat, a határellenőrzések pedig továbbra is szigorúak lesznek - tette hozzá. A döntés előzménye, hogy kedden a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsa úgy döntött, 15 ország felé megnyitja az EU a ha­tárait július 1-jétől. A megállapodás A törvényhozók vasárnap voksoltak arról is, hogy megbíznak egy kilenc­tagú bizottságot az új lobogó meg­tervezésével. A májusban Minneso­­tában erőszakos rendőri intézkedés következtében meghalt afroameri­kai George Floyd esete nyomán or­szágos tüntetéshullám kezdődött, és rendelkezéseit nem érintik, népsza­vazást kiírni róluk a vonatkozó sza­bályok értelmében nem lett volna kö­telező, Putyin azonban kezdemé­nyezte, hogy tartsanak népi bizalmi szavazást az ügyben. A 206 módosí­tásról szóló szavazást a Covid-19- járványra hivatkozva, a torlódások elkerülése érdekében egy egész hétre értelmében szerdától az alábbi orszá­gok állampolgárai is beutazhatnak az EU területére: Szerbia, Montenegró, Grúzia, Dél-Korea, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Algéria, Ma­rokkó, Tunézia, Ruanda, Uruguay és Thaiföld. A 15. ország Kína lehet, azzal a a feltétellel, ha az ázsiai or­szág is beengedi ezentúl az uniós ál­lampolgárokat. A kedden ismertetett listát kéthetente fogják felülvizsgál­ni. Csak és kizárólag az európai álla­mok döntésén múlik, hogy megnyitják-e a határaikat vagy sem, az Európai Bizottság csak ajánláso­kat tehet a témában. A listán nem sze­replő országok állampolgárai közül továbbra is csak akkor léphet be va­laki az EU területére, ha uniós állam­polgár közeli hozzátartozója, állandó lakhelye van egy uniós állam terüle­tén, vagy a koronavírus elleni véde­kezésben létfontosságúnak ítélt szektorokban (egészségügy, kutatás­­fejlesztés) dolgozik. (MTI, Eurolog.) nemcsak a rendőri erőszak ellen de­monstráltak, hanem olyan zászlók, emlékművek, szobrok eltávolításá­ért is, amelyeket a rabszolgatartó korszak jelképeinek tartanak. Az 1909-ig uralkodott II. Lipót belga király szobrát a nyugat­­flandriai Gent egyik teréről, valamint elnyújtották. A voksolást eredetileg április 22-én kellett volna megtarta­ni, és a fertőzésveszély miatt halasz­tották nyárra. Ellenzéki aktivisták és sajtóforrások szerint számos sza­bálysértés történt, de a Központi Vá­lasztási Bizottság szerint a szavazás eredményét befolyásoló jelentős esemény nem volt. (MTI.TASR, 444.hu, ú) Ciszjordánia bekebelezése Ammán. Ciszjordánia egyes részeinek izraeli annektálása ve­szélybe sodorja az izrae­li-palesztin konfliktus békés megoldására tett erőfeszítéseket - figyelmeztetett a jordániai és a libanoni külügyminiszter. Naszif Hitti, a libanoni külügyi tárca ve­zetője az izraeli tervet nagyon veszélyesnek minősítette, s úgy vélekedett, ez az elképzelés vé­get vetne a békés megegyezés irányába tett erőfeszítéseknek. Leszögezte: Bejrút az ügyben to­vábbra is a nemzetközi döntése­ket tartja irányadónak, valamint a 2002-es arab békekezdeménye­zést, amely Kelet-Jeruzsálemet nevezi meg a leendő önálló és független palesztin állam fővá­rosaként. Jordániai partnere, Aj­­mán Szafadi hangsúlyozta: az annexió a nemzetközi jog súlyos megsértése lenne. (MTI) a leuveni városháza egyik szoborfül­kéjéből szállították el. II. Lipót 1879- 1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2,4 millió négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. A király ügynökei olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyar­mat igazgatását. Aki nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak ha­lál járt, és rengeteg gyerek végtagját vágták le emiatt. Lipót 24 éves ural­kodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A belga főváros Ixelles nevű ne­gyedének önkormányzata arról dön­tött, hogy eltávolítja közterületéről a gyarmati korszak egyik hírhedt szá­mító tábornokának mellszobrát. Emile Storms - akinek mellszobra a fekete-afrikaiak által lakott Matongé nevű negyed közelében található - számos kongói vezető haláláért fe­lelős. Információk szerint a meggyil­koltak koponyáit trófeaként Belgi­umba küldte. (MTI) Orbán: Szerbia a kivétel Eltávolítják a rabszolgatartó korszak sötét emlékeit Mississippi állam parlamenti díszőrsége összehajtogatja a régi zászlót (TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents