Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-01 / 151. szám

www.ujszo.com | 2020. július 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Emberileg, szakmailag, jogilag A kötözős ponyustól az áramvonalas hátizsákig VERES ISTVÁN H árom lapát sóder, két lapát cement, egy lapát mész. Nem, négy lapát sóder, egy lapát ho­mok, két lapát cement, j öhet a víz. Nem, három lapát sóder, egy lapát cement, oszt kész. Éppen elindult a betonkeverő, amikor Bandika és Ervin észrevették, hogy itt a nyár. Ok ugyanis nem ragaszkodnak túl sok alapelvhez, de ahhoz a kevés­hez, ami van nekik, ahhoz nagyon. Ezek közül az egyik, hogy csak nyáron betonoznak. Vagy még nyáron sem. Tavaly nyáron nem is történt ilyen, ezért kicsit bizonyta­lanok voltak az alapanyagok össze­keverésekor, legalábbis Bandika. Mi van, hozzak kottát? - kérdezte jóindulattal Ervin. Inkább kapcsolja be a rádiót, felelte Bandika. A tran­zisztoros rádió egy faágról lógott, sárga-zöld csíkos műanyag borí­tással ellátott huzal tartotta. Amikor a betonkeverő elhallgatott, a hírol­vasó bemondta, hogy Tedrosz Ad­­hanom Gebrejeszusz, az Egészség­­ügyi Világszervezet (WHO) fő­igazgatója szerint a Covid-19- világjárvány még egyáltalán nincs közel a végéhez. Meglehetősen megfontolt ember ez a Gebreje­szusz - tolta a sóderba a lapátot Er­vin. A járvány kezdetén hónapokig tartott neki, mire kijelentette, hogy a járvány elkezdődött, most meg úgy tűnik, a járvány végének bejelentése fog elhúzódni hónapokig. Nem baj, mi azért csak betonozzunk. Tudta, hogy a betonozás gátolja a vírus terjedését? - dobott fél lapát ce­mentet a keverőbe Bandika. Persze, pont annyira, mint az űrutazás - fe­lelte Ervin, és azt tudakolta munka­társától, minek rak annyi cementet a keverőbe. Mert még nem tetszik a színe - felelte amaz. Keverték, ta­­licskázták és egyengették a szim­patikus szürke masszát, a rádió pe­dig bemondta, hogy Szlovákiában őszre elkészül egy törvény, amely jogilag rendet tesz ajogtalanul szerzett egyetemi címek területén. Ez a tanév sem lesz egy habos torta -törölte le cementes alkatjával az izzadságot a homlokáról Bandika. Miért, mit retteg? Talán másolta a szakdolgozatát? Akkor meg? Nincs mitől tartania jogilag - próbálta helyre tenni Ervin, egyben felszó­lítva őt, árulja el egykori szakdol­gozata címét. „A kötözős ponyustól az áramvonalas hátizsákig - népi teherhordó eszközök metamorfózi­sa a palóc nyelvterületeken 1910 és 2010 között” - bökte ki büszkén Bandika. Ervin elismerően bólin­tott. És ha ilyen szép hosszú című diplomamunkát tett le az asztalra, miért nem maradt meg a szakterü­letén? Megmaradtam, épp ezért va­gyok munkanélküli - ismerte be Bandika. Ervin érezte, hogy barátja nemcsak szakmailag, de emberileg sincs könnyű helyzetben, ezért el­határozta, hogy megnyugtatja. Legalább nem kell aggódnia, hogy az új felsőoktatási törvény miatt el­veszíti a titulusát meg az állását - emelte a lapátot a magasba Ervin, mintegy jelezve, hogy közel már a győzelem. A lapát viszont lebökte a rádiót a drótról, a készülék ráadásul éppen a teli szájú betonkeverőbe esett. Most mit csináljunk? - kér­dezte riadtan Bandika. Ervin ráncos homlokkal felelt: semmit, alapba elmegy... jogilag. A szerző a Vasárnap munkatársa AKI EL SE BALLAGOTT, MÉG BIZONYÍTVÁNYT IS KAPOTT (Cartoon izer) Veszedelmes viszonyok DUDÁSTAMÁS elmúlt hónapok ugyan a globális koronavírus­­járványról szóltak, de ennek árnyékában a világgaz­daságban tovább gyűrűznek a régi konfliktusok, és újak is születőben vannak. Ezek leggyakoribb sze­replője pedig Donald Trump - ma szinte minden feszültség az amerikai elnökhöz vezethető vissza. Vezetési stílusa enyhén szólva kaotikus, de ha jobban megvizsgáljuk az amerikai kormány gazdaságpolitikai dönté­seit, azért felfedezhető némi rendszer a káoszban. Még az év elején úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági viszály enyhülhet a részleges kereskedelmi szerződés aláírá­sával, de a Covid-19 rontott a két ország viszonyán. Trump rendre kínai vírusként emlegette a koronavírust, és kereskedelmi tanácsadója a múlt héten azt nyilatkozta, a kereskedelmi kapcsolatok az US A és Kína között teljesen leálltak amiatt, mert a kínai politikai vezetés nem volt őszinte a vírussal kapcsolatban. Peter Navarro egészen odáig ment, hogy a kínai vezetés viselkedését ajapán kormány 1941-es magatartásához hasonlí­totta, amikor tárgyalásokat folytatott az USA-val, de közben Pearl Har­bor megtámadására készült. E kijelentés után annyira megriadt az amerikai tőzsdepiac, hogy ma­gának Trumpnak kellett megnyugtatnia a befektetőket egy Twitter­­bejegyzéssel, hogy a kereskedelmi tárgyalások a tervek szerint folynak, így vagy úgy, amerikai gazdasági és politikai körökben egyre gyakrab­ban előkerül az USA leválása a kínai gazdaságról. Sok amerikai politi­kus és vállalatvezető számára a globális koronavírus-járvány legfonto­sabb tanulsága az volt, hogy az ország és a vállalatok mennyire függnek Kínától. Az amerikai politikai elit egyre nagyobb gyanakvással nézi a kínai befolyás növekedését, ezért Trump esetleges novemberi veresége sem vet feltétlenül véget a gazdasági, technológiai és geopolitikai ver­sengésnek. Az amerikai vállalatok egy része már el is kezdte beszállítói hálózatának áthelyezését biztonságosabb országokba, ebből most Viet­nám és Thaiföld profitál. Azonban nem minden amerikai vállalat mene­kül, a Tesla nemrég fejezte be hatalmas autógyárának építését Sanghaj közelében. Az EU helyzete ebből a szempontból nem irigylésre méltó, az euró­pai politikusoknak helyezkedniük kell a két gazdasági nagyhatalom között. Az unió a múltban harmonikus kapcsolatokat próbált építeni Kínával, a koronavírus-járvány azonban ezeket is rontotta, és a kínai vezetés kemény Hongkong-politikája sem javított a helyzeten. Ennek következtében az elmúlt hetekben egyre több európai kormány vá­lasztott kritikusabb hangnemet Kínával szemben. Az Európai Bizott­ság különösen tart a kínai vállalatok európai terjeszkedésétől, ezért az unió új szabályokat dolgozott ki az indokolatlan állami támogatást él­vező vállalatok megbüntetésére. Ezek a szabályok természetesen az összes tisztességtelen versenyt folytató vállalatra érvényesek lesznek, de a sorok között jól olvasható, hogy a célpont elsősorban Kína. Mivel a világgazdaság az elmúlt évtizedek legnagyobb válságába sodródik, fontos lenne, hogy a legfontosabb szereplői együttműködjenek. A nö­vekvő gazdasági és politikai feszültség az USÁ-EU-Kína három­szögben komoly veszélyekkel jár az egész világgazdaságra nézve, hi­szen a nagy gazdasági válság idején a kereskedelmi háborúk nagyban hozzájárultak a világkereskedelem összeomlásához. Trump a válasz­tási kampányában már most is egyre nagyobb mértékben Kínát hasz­nálja külső ellenségként, de remélhetőleg a novemberi elnökválasztás után lesz lehetőség a feszültség csökkentésére. Ez mindannyiunk javát szolgálná, ugyanis a gazdasági nacionalizmus csak hátráltatná a világ­­gazdaság oly szükséges újraéledését. FIGYELŐ Cáfolják az oroszok, hogy vérdíjat fizettek amerikai katonák megöléséért Az oroszok és a tálibok tagadnak, a Fehér Ház cáfol, Trump szerint nem volt sok támadás Afganisztánban az amerikai katonák ellen. Hazugságnak és kacsának nevezte a Kreml, hogy Oroszország vérdíjat fizetett a táliboknak amerikai kato­nák megöléséért. Moszkva szerint erről a témáról sosem beszélt Vlagyi­mir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök, és álhír a New York Times erről szóló cikke. Emellett az orosz külügy az amerikai hírszerzés hamis hírének minősítette az infor­mációt, hogy Oroszország pénzjutal­mat adott az afgán lázadóknak a nem­zetközi békefenntartó katonák meg­öléséért. A lap szerint viszont Donald Trump elnököt is tájékoztatták az ügyről, a Nemzetbiztonsági Tanács márciusban meg is vitatta azt, de nem született válaszreakció. „Ez a primitív információs szemét jól mutatja az amerikai hírszerzés alacsony szellemi képességeit. Ahe­lyett, hogy valami hihetőbbel állná­nak elő, ilyen ostobaságot agyainak ki. De mit is lehet várni attól a hír­szerzéstől, amely hatalmasat bukott a 20 éve tartó afganisztáni háború­ban?” - tette közzé az orosz külügy. Moszkva emellett azzal vágott vissza, hogy szerinte az amerikai hírszerzés kapcsolatban áll az afgán kábítószer­csempészekkel. Trump szintén cáfolta, hogy tájé­koztatták az oroszok által állítólag ki­fizetett vérdíjakról. „Senki nem tájé­koztatott az Afganisztánban lévő ka­tonáink elleni úgynevezett orosz tá­madásokról, ahogyan azt a meg nem nevezett forrásokra hivatkozó, hamis híreket gyártó New York Times írta. És nem követtek el ellenünk sok tá­madást” - írta az amerikai elnök. Ugyanakkor Nancy Pelosi, a kép­viselőház demokrata párti elnöke azt mondta, „itt valami nagyon nincs rendben, erre muszáj választ kap­nunk”. A Fehér Ház tájékoztatni fogja az ügyről törvényhozók egy csoportját, mind demokrata párti, mind republi­kánus politikusok is jelen lesznek a megbeszélésen. (MTI) Pellegrini szerencséje A felmérések azt mutatják, hogy Peter Pellegrini új politikai pro­jektjének kedvez a szerencse. Ha nem riasztja el a választókat ala­kuló pártjának nevével, akkor ta­lán a szimpatizánsai megjegyzik, hogy a Hlas az Smer mínusz Fico. A választók még mintha szapo­rodnának is ezzel az osztódással, a Hlasnak és a Smemek együtt több szavazata lehet, mint a Smemek, tehát tökéletesen elégedettek a pártütőkkel és a szociáldemokrá­cia Pellegrini-féle átszabásával - véli a Sme kommentálja, így egyértelműen Pellegrini lehet Matovic kihívója, a hozzá átpár­toló szavazóknak pedig nem kell szégyenkezniük Fico és a Smer korrupciós ügyei és más viselt dolgai miatt, inkább Boris Kol­lárnak kell aggódnia a saját sza­vazótáboráért. (úsz) 2000 illegális drukker az oroszoknál Az orosz rendvédelmi szervek szerint több mint kétezer külföldi, aki a 2018-as labdarúgó­világbajnokságra érkezett, még mindig nem hagyta el az országot. „Az itt maradók 2018-ban vízum nélkül, szurkolói útlevéllel léptek be az országba, most valójában il­legális bevándorlók” - idézte az Izvesztyija Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettest. A lap emlékeztetett egy tavaly áprilisi belügyminisztériumi ál­lásfoglalásra, amely szerint a vb­­re érkezett külföldi állampolgárok nem is tudnak menedékjogot sze­rezni orosz területen, mivel ilyen kéréssel rögtön az érkezésük után kellett volna a hatóságokhoz fordulniuk. Az Oroszországban rekedt szurkolók többsége Szenegálból és más afrikai orszá­gokból jött. * (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents