Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-01 / 151. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. július 1. | www.ujszo.com RÖVIDEN Lemondott az Index új vezérigazgatója Budapest. Alig egy hét munkaviszony után tegnapi hatállyal távozott a posztjáról és a cégtől Ződi Zsolt, az Index hírportál vezérigazgatója. Ződit egy hete, Pusztay András addigi vezérigazgató lemondása után nevezte ki a cég élére Bodolai László, az Indexet tulajdonló alapítvány kuratóriumi elnöke. A távozó vezérigazgató azzal indokolta a döntését, hogy megismerte a cég pénzügyi helyzetét, és ez akkora változtatásokat igényelne, ami túl nagy feladat számára. „A történések a szerkesztőség feje fölött zajlanak, beleszólásunk, ráhatásunk nincs ezekre. Azt sem tudjuk, milyen változtatások véghezviteléről van szó” - olvasható a szerkesztőség állásfoglalásában. Az Index szerkesztősége két hete átállította a szerkesztőség szabadságfokátjelző barométerét, mely alapján már veszélyben van a függetlenségük. Az azóta eltelt időszakban kitették a cég igazgatótanácsából a főszerkesztőt, Dull Szabolcsot. (444, ú) Sajnálkozott a belga uralkodó Brüsszel. Első belga uralkodóként mélységes sajnálatát fejezte ki Fülöp belga király a gyarmati időkben, II. Lipót uralkodása alatt elkövetett erőszakos és kegyetlen cselekedetek miatt Félix Tshisekedinek, a korábbi belga gyarmat, a mai Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének az ország függetlenné válásának 60. évfordulója alkalmából írt tegnapi levelében. Korábban belga uralkodó még nem nézett ilyen módon szembe az ország gyarmatosító múltjával. „Szeretném kifejezni mélységes sajnálatomat a múlt sebei, a gyarmati időszak során tapasztalt szenvedések és megaláztatások miatt” - fogalmazott Fülöp, aki levelében azt írta: elítéli és sajnálja a helyi lakosság ellen elkövetett erőszakot. Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót 24 évi uralkodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. (MTI) Elkópesztően zuhan a brit gazdaság London. Több mint 40 éve nem mért ütemben, 2,2%-kal csökkent a brit hazai össztermék (GDP) az idei első negyedévben az előző 3 hónaphoz mérve az új koronavírus okozta járvány első közvetlen reálgazdasági hatásaként - közölte a brit statisztikai hivatal (ONS). A kimutatás szerint ez a legnagyobb mértékű negyedéves visszaesés a brit gazdaságban 1979 harmadik negyedéve óta. Az idei első negyedéven belül márciusban 6,9%-kal zuhant a brit GDP- érték az előző hónaphoz viszonyítva. A brit jegybank várakozása szerint a brit GDP-érték az idei második negyedévben az előző negyedévhez mérve 25%kal, 2020 egészében éves összevetésben 14%-kal zuhan. Mindez az 17 00-as évek óta nem tapasztalt mélységű recessziót jelentene a brit gazdaságban. (MTI) Kína fojtófogásában Hongkong MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Tegnap megszavazta a Hongkongra vonatkozó, széles körű bírálatokat kiváltó nemzetbiztonsági törvényt a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága, a jogszabály várhatóan ma lép hatályba. A kínai testület a vasárnap kezdődött ülésén vitatta meg a szóban forgó tervezetet, amelyet a bizottság 162 tagja tegnap, az utolsó ülésnap megnyitása után egyhangúlag fogadott el. Az előterjesztés miatt hongkongi demokráciapárti aktivisták, illetve több külföldi kormány is súlyos aggodalmát fejezte ki, hangsúlyozva, hogy törvénybe iktatása lényegében felszámolná a terület autonómiáját, amelyet Pekingnek az „egy ország, két rendszer” elvének megfelelően 50 éven át szavatolni kellene onnan kezdve, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Peking szerint azonban a törvény csak rendzavarok egy kis csoportja ellen irányul, és a szakadár törekvéseket, a felforgató tevékenységet, a terrorizmust hivatott megakadályozni, valamint azt, hogy külföldiek avatkozzanak be Hongkong belügyeibe. Kína országos biztonsági hivatalt tervez létrehozni Hongkongban, Egy ország, egy rendszer. A kínai törvény ellen tiltakozó hongkongiak, (tasr/ap) amelynek feladata a nemzetbiztonsági törvény végrehajtása lesz. A törvény, amely alapján egyes források szerint akár életfogytig tartó börtönbüntetés is kiróható lesz, hatályon kívül helyez minden olyan hongkongi jogszabályt, amely ellentétes vele. A tervezet várhatóan éppen ma, Hongkong visszakerülésének 23. évfordulóján emelkedhet törvényi erőre. Röviddel azután, hogy a törvénytervezetet Pekingben megszavazták, a Demosisto nevű hongkongi ellenzéki párt több kulcsfigurája, köztük Joshua Wong demokráciapárti aktivista bejelentette, hogy kilép a szervezetből. Wong a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben úgy fogalmazott: „többé már nem légből kapott, hogy az ember az életéért és a biztonságáért aggódjon, ha Hongkongban részt vesz a demokratikus ellenállásban”. Az aktivista, aki fontos szerepet töltött be az Egyesült Államok hongkongi szabadságjogokat védő törvényének elfogadtatásában, az új nemzetbiztonsági törvény egyik fő célpontjának tartja saját magát és a Demosisto pártot is. Az amerikai kormány még a tervezetről szóló legkorábbi hírek nyomán bejelentette, hogy a jogszabály miatt visszavonja a Hongkong számára biztosított különleges gazdasági és kereskedelmi előnyöket, és az ügy tovább élezte az Egyesült Államok és Kína közti feszültségeket. Caj Jing-ven tajvani elnök a törvénytervezet elfogadásának hírét elkeseritőnek nevezte, és úgy vélekedett, a fordulat bizonyítja, hogy „az egy ország, két rendszer”, amelynek mentén Peking Tajvannal való viszonyát is kívánja igazgatni, nem működhet. Caj hangsúlyozta: Tajvan humanitárius segítséget kíván nyújtani a hongkongiaknak. Ting Ji-ming, a tajvani kabinet szóvivője pedig közölte: a tajpeji vezetés figyelmeztetést fog kiadni a tajvaniaknak arról, hogy a nemzetbiztonsági törvény bevezetését követően kockázatos lesz Hongkongba látogatni. A törvénytervezet bevezetése ellen emelt szót az ENSZ, az Európai Parlament, a G7 országcsoport, az Egyesült Királyság, valamint Japán is. Az USA beszünteti a fegyverek és egyéb katonai felszerelések exportját Hongkongba. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Washington „többé nem tud különbséget tenni a Hongkongba, illetve az anyaországi Kínába exportált ellenőrzött termékek között”, miután elfogadták a világszerte széles körben bírált nemzetbiztonsági törvényt. Már 400 ezer forint felett a magyar bruttó átlagbér Áprilisban a magyar bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A gyors bérnövekedést ellensúlyozza a forint tartós gyengülése. Budapest. A koronavírus-járvány gazdasági következményeivel öszszefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult az előző év azonos időszakában mért 9 százalékhoz képest - jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 283 900, a 25-54 évesek esetében 404 700, az 54 év felettieknél pedig 372 000 forint volt 2020 januáráprilisában. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 410 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 500 forintot ért el. Annak, hogy az átlagkereset, ami a tegnapi árfolyamon átszámítva 1120 eurónak felel meg, szinte mindig magasabbnak tűnik, mint ahogy azt a legtöbben gondolnák, több oka is van. A legfontosabb ezek közül az, hogy ez átlag, nem médián, a legtöbben ennél kevesebbet keresnek. Szintén fontos, hogy a statisztikai hivatal az 5 főnél többet foglalkoztató cégek adatai alapján számol, vagyis így a jellemzően rosszabbul fizető mikrovállalkozások maradnak ki az adatokból. Ehhez jön hozzá egy olyan részlete a módszertannak, amire a járvány miatt fontos figyelni: csak a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresete számít be az adatokba. Vagyis ha valakit a válság miatt részmunkaidőre küldtek, annak a fizetését nem veszik figyelembe, amikor kiszámolják az átlagot. Tegnap 2 hónapos mélypontra esett a hét első felében a magyar deviza, hétfő délután elérte a 357,2-t is az euróval szemben. A Magyar Nemzeti Bank múlt heti kamatcsökkentése óta folyamatos a gyengülés. A tegnap reggeli órákban az árfolyam „megkóstolta” alulról a 357-et, majd hirtelen visszaerősödött 356,3-ra, majd innen ismét tovább gyengült - de már sokkal lassabban. Ezután egy hirtelen ugrással átütötte a 357-et, elérve a 2 hónapos mélypontot. (MTI, hvg. Portf.) Hajlandó lemondani a koszovói elnök Rendőrök pere Minnesotában Hashim Thaci koszovói elnök bejelentette, hogy ha a hágai különleges ügyészség megerősíti az ellene felhozott vádakat, azonnal lemond. Pristina. „Biztosíthatom önöket, az igazságszolgáltatással nem ebből az irodából fogok szembenézni” - fogalmazott Hashim Thaci a közösségi médiában is közvetített beszédében. A koszovói államfő azt is közölte, a következő néhány napban tárgyal a politikai pártok vezetőivel a lehetséges lépésekről. „Nem fogom megengedni, hogy ezek a hamis vádak eltereljék a figyelmet arról, hogy Koszovónak helye van a nemzetközi közösségben az ENSZ, a NATO és az Európai Unió tagjaként” - hangsúlyozta az elnök. Hashim Thaci egy nappal elhalasztotta a nyilvánosságnak szánt beszédét, hogy hétfőn még tárgyalhasson Edi Rama albán miniszterelnökkel, aki a pristinai látogatása során a vádemelést a Koszovó és az albánok elleni széles körű támadás egyik lépésének, valamint az igaz-A múlt árnyéka. Koszovó függetlenségét ünneplő gyerekek. (tasr/ap) ságszolgáltatás szégyenletes foltjának nevezte. A hágai különleges ügyészség az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök, továbbá emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával a múlt szerdán vádat emelt Hashim Thaci és 9 egykori harcostársa ellen. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori parancsnokai a különleges ügyészség vádirata alapján legalább 100 gyilkosságért felelhetnek. Az áldozatok között koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, valamint politikai ellenfeleik is vannak. Az ügyészség az Európa Tanács 2011-es jelentése alapján a konfliktus idején elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények, illetve szervkereskedelem miatt indított vizsgálatot az UCK tagjai ellen. A múlt héten első alkalommal emelt vádat „megalapozott gyanú alapján, feltételezett elkövetők ellen”. A 2015-ben létrehozott, nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget az Európai Unió finanszírozza, de a koszovói törvények alapján működik. Hatáskörébe az 1998-1999- es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett, az ügyészség által feltételezett háborús bűnök vizsgálata tartozik. (MTI) Minneapolis. Várhatóan jövő márciusban kezdődik az afroamerikai George Floyd halálát okozó rendőrök pere az egyesült államokbeli Minnesotában - jelentette be Peter Cahill kerületi bíró. A 44 éves Derek Chauvint, azt a volt rendőrt, aki közel 9 percen keresztül térdelt Floyd nyakán, s ezzel a férfi halálát okozta május 25-én, narancssárga rabruhában szállították a bíróságra. Chauvin előzetes letartóztatásban van, miután a 1,5 millió dolláros óvadékot nem tudta letenni. Szintén előzetes letartóztatásban van egyik volt társa, míg a Floyd haláltusáját ugyancsak tétlenül végignéző másik két egykori rendőr 750 ezer dolláros óvadék megfizetése után szabadlábon védekezhet. Chauvin ellen gyilkosság miatt emeltek vádat, három volt kollégája ellen bűnrészesség a vád. Négyüket elbocsátották a rendőrségtől, és 40 évig tartó szabadságvesztés is várhat rájuk. Még nem tudni, bűnösnek vallják-e magukat. (MTI)
