Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-27 / 173. szám
Tévhitek a sclerosis multiplexről 11. oldat 2020. július 27., hétfő, 26. évfolyam, 28. szám T/ / n Keson diagnosztizálj ák az életveszélyes fóütőér-tágulatot Rendkívül súlyos betegség a főütőér (aorta) tágulata, ami közvetlenül veszélyezteti a beteg életét. Ha az aorta elpattan, a beteg néhány percen belül meghal Korai és helyes diagnózissal, valamint az innovatív operációs módszerek kihasználásával javulhat a beteg életminősége és meg lehet előzni a halált. A modern és mini invazív katéteres kezelés, amelynek lényege, hogy az ágyékba katétert vezetnek be, lerövidíti a beteg kórházi kezelését, csökkenti a műtét utáni fájdalmat és a felépülés hosszát, amivel sok kiadást lehet megtakarítani. Bár . a tágulat vagy aneurizma bármelyik éren kialakulhat, leggyakrabban a főütőéren jelenik meg. Normális átmérője körülbelül 2 cm. A hasi aorta tágulata azonban akár a 10 cm-t is elérheti. Rendkívül fontos, hogy a tágulatot még elpattanása és azelőtt diagnosztizálják, hogy életveszélyes szövődményeket okozna. Szlovákiában évente körülbelül 3 ezer aortatágulatot diagnosztizálnak, de megfelelő kezelést csak a betegek egytizede kap. A férfiak nagyobb veszélyben vannak A veszélyeztetett csoportba a 60 évnél idősebb férfiak, a dohányosok, a magas vérnyomásban szenvedők és az érbetegek tartoznak. Nagyobb veszélyben vannak az aortatágulatban szenvedő betegek hozzátartozói is, akiknél fontos szerepet játszik a genetikai hajlam. A férfiak háromszor gyakrabban betegszenek meg ebben a betegségben, mint a nők. A betegek többsége semmilyen tünetet nem tapasztal, de sokan ritmusos, pulzáló érzést éreznek a hasban, gyanús szívdobogással kiegészítve. További tünet a nagy hasi vagy alhasi nyomás. Ha hirtelen erős fájdalom jelentkezik a has és a hát környékén, akkor az érpattanás veszélye fenyeget. Amikor ez bekövetkezik, a beteg elgyengül, rosszul van és elveszítheti eszméletét. Véletlenül veszik észre Az aortatágulatot az orvos rendszerint rutin ellenőrzéskor fedezi fel. „Mellkasi RTG és a hasi ultrahangos kivizsgáláskor véledenül veheti észre az orvos a ritmusosan pulzáló hasi fájdalmat. Néha a beteget teljesen más diagnózis miatt küldik az említett képalkotó kivizsgálásra, és aortatágulatot fedez fel” - magyarázta Dr. Matej Vozár intervenciós radiológus. A szonográfiai kivizsgáláson kívül más ábrázoló módszert is alkalmaznak, például a mágneses rezonanciát. A kezelést a tágulat nagysága szerint határozzák meg. Ha 5 centiméteres, a betegnek rendszeresen kell ellenőrzésre járnia, és figyelnie kell, nem érez-e hasi vagy hátfájdalmat. Ha a tágulat növekszik, 5 vagy több cm elérése után az orvos a műtét mellett dönt. A hagyományos operáción kívül, amikor eltávolítják a sérült főütőeret és azt műanyagból készült csővel pótolják, létezik kevésbé invazív beavatkozás is, ez az endovaszkuláris sztent beültetése. Elasztikus hálószerű fém struktúráról van szó, ami stabilizálja az érfalat. A sebész katéter segítségével vékony csövet, sztentet vezet be a comb főütőerén keresztül egészen a tágulat helyéig. Ezzel sikeresen meg tudja akadályozni, hogy az aorta elpattanjon. A hagyományos sebészi beavatkozástól eltérően a sztentet minimális invazív módszerrel kis vágáson keresztül vezetik be. A beteg néhány nap múlva elhagyhatja a kórházat. Kevesebb a szövődmény ,A gyógyászati, technológiai innováció annyira fejlett, hogy a betegen az egyébként súlyos diagnózis kezelésére minimálisan invazív beavatkozást hajtanak végre, aminek köszönhetően a felépülés gyorsabb” - mondta Dr. Matej Vozár. A modern eljárás csökkenti a súlyos, gyakran halálos szövődmények kockázatát, lerövidíti a kórházi kezelést, csökkenti a vérveszteséget, a beteg elkerüli az altatást, és az sem mellékes, hogy maga a beavatkozás rövidebb ideig tart. Csak néhány kórházban végzik Bár a katéteres kezelés gyorsabb felépülést ígér, Szlovákiában ilyen beavatkozást csak néhány kórházban végeznek, pedig az endovaszkuláris kezelésnek kellene az elsőnek lennie a súlyos ér- és szívbetegségekben és más betegségekben szenvedő olyan betegek esetében, akiknek egészségi állapota nem engedi meg az aortatágulat sebészi rekonstrukcióját. Az endovaszkuláris sztent bevezetésének költségeit az állami egészségbiztosító fedezi, és összehasonlítva a hagyományos sebészi beavatkozással - tekintettel a rövidebb kórházi kezelésre - kisebb pénzügyi terhet jelent. A műtérnél figyelembe kell venni azt is, hogy a betegnek tovább kell a kórházban maradnia, esetleg szövődmények léphetnek fel, például a sebfertőzés. A legnagyobb gondot még mindig az aortaproblémák idejében történő és pontos feltárása jelenti. (kovács)
