Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-25 / 172. szám

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 2020. július 25.1 www.ujszo.com röviden A hatalom bedarálta az Indexet Beiktatták az új horvát kormányt Zágráb. Beiktatta hivatalába az Andrej Plenkovic vezetteúj, jobbközép horvát kormányt a zágrábi parlament. A kabinetet a horvát törvényhozás 151 képvi­selőjéből 76 támogatta. Plenko­vic beszédében azt ígérte: a ver­senyképesség és az életszínvo­nal növelésére helyezik a hang­súlyt, csökkentik az adókat, emelik a fizetéseket és a nyug­díjakat, új munkahelyeket te­remtenek, megfelezik az állami tisztségviselők számát és bein­dítják a gazdasági növekedést. Négy tárcát vontak össze, így húsz helyett 16 minisztériuma lesz a zágrábi kormánynak: a jobbközép Horvát Demokrati­kus Közösségnek (HDZ) 15 minisztere lesz, a nemzeti ki­sebbségeknek pedig egy. (MTI) Méretes lesz a Pentagon kerete Washington. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a fegyverzetkorláto­zásról és a koronavírusról egyeztetett telefonon - jelentette be a Fehér Ház. A közlemény ar­ról tájékoztatott: Trump „remé­nyét fejezte ki, hogy elkerülhető a költséges fegyverkezési ver­seny” az USA, Oroszország és Kína között. Közben az amerikai szenátus elfogadta a 740 milliárd dolláros védelmi törvényjavas­latot, amely tartalmazza a konfö­derációs személyiségekről elne­vezett katonai támaszpontok névváltoztatását is. Az elnök ko­rábban jelezte, megvétózza a törvényt, ha az előüja a támasz­pontok névváltoztatását. Trump szerint a konföderációs korszakra emlékeztető nevek, szobrok az amerikai történelem részei. (MTI) Szövetségiek az USA nagyvárosaiba Washington. Donald Trump amerikai elnök Chicago és Al­buquerque mellett más nagyvá­rosokba is szövetségi rendfenn­tartó erőket kíván küldeni az el­harapódzó erőszakos bűnözés megfékezésére. Az elnök rövi­desen Clevelandbe, Detroitba és Milwaukee-ba is küld szövetsé­gi erőket, mivel szerinte „az el­múlt hetekben sokkoló mérték­ben megnőtt a lövöldözések, a gyilkosságok száma.” A szö­vetségi rendfenntartók telepíté­sét az érintett nagyvárosok pol­gármesterei - valamennyien de­mokrata politikusok-közös le­vélben ellenezték. (MTI) Visszavertek egy tálib támadást Kandahár. Afgán rendőrök a légierő segítségével visszaver­tek egy ellenőrző pont elleni tá­lib támadást, és megöltek 27 lá­zadót, miközben két embert el­veszítettek soraikból - közölte a déli Kandahár tartomány rend­őrségi szóvivője. A tálibok nagy erővel támadták meg a rendőr­ségi ellenőrző pontot csütörtö­kön este, hogy területet nyerje­nek a tartományon belül. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tegnap - az olvasó­tábora által ismert formában - megszűnt a piacvezető Index, miután a lap munkatársai szinte kivátel nélkül fel­mondtak, miután szerdán az igazgatóság elnöke, Bodolai László kirúgta a lap főszer­kesztőjét, Dull Szabolcsot. Gyakorlatilag mindenki felmond az Indexnél, kivéve azok, akik bete­gek, vagy külföldön vannak - mond­ta az Index egyik munkatársa. A tö­meges felmondás meglepte Bodolai László igazgatót is, aki arról beszélt, hétfőn megy be a szerkesztőségbe, akkor dől el, tudják-e folytatni a mun­kát. Az ügy előzménye, hogy Dull Szabolcs főszerkesztő június 21-én közzétett egy szerkesztőségi közle­ményt arról, hogy veszélyben érzik a függetlenségüket és működésűket. Ugyanis abban az időben az igazga­tóság asztalára került egy, a lap szét­­darabolására vonatkozó elképzelés. Azt a pillanatot, ahogy sorban vo­nultak az indexesek a felmondási pa­­píijaikkal, nem felejti el, aki látta. A jelenet világosan megmutatja, mi­lyen rémisztő mélységbe jutott Ma­gyarország. A lappal, ami emberek százezreinek jelent első számú infor­mációforrást, megtörtént az elkép­zelhetetlen. Az Index munkatársai óriási személyes áldozatot és egzisz­tenciális kockázatot vállalva úgy döntöttek, nem működnek együtt az­zal a vezetéssel, amely kirúgta a fő­­szerkesztőjüket. Illetve nem játsszák végig a szerepet, amit a hatalom írt meg nekik. A csütörtökön bevonuló új vezetés tegnap már be sem mert menni az Index épületébe, nem mert szembenézni a szerkesztőséggel. Török Gábor politikai elemző sze­rint az Orbán miniszterelnök körüli „hatalomgyár nem gyakorol gesztu­sokat, de fél a politikai veszteségek­től. A hatalomgyár számára a média kizárólag politikai kérdés, nem hisz­nek abban, hogy létezhet a politiká­tól független (nem a politikai logikát alkalmazó) újságírás, ezért amit le­het, megszereznek, amit pedig nem lehet, azt ellenségnek tartják és így is viszonyulnak hozzá”. A világsajtó is az Index ledarálá­­sával foglalkozik. Beszámolt az ese­ményekről az amerikai AP, a Reuters a Bloomberg hírügynökség, a szlo­vák rádió (RTVS) is. Az AP kiemel­te, arról a híroldalról van szó, amit egy alkalommal Orbán kormányfő „fake news gyárnak” titulált. A hírügynök­ség szerint a lap hosszú ideje ott volt a kormánypolitika célkeresztjében, az újságírók pedig azért álltak fel, mert veszélyben érzik függetlenségüket. A Riporterek Határok Nélkül újságíró­szervezet is beszámolt az esemé­nyekről. Tegnap este Óbudán tünte­tést tartottak a szimpatizánsok a hír­portál mellett, majd a miniszterelnöki rezidencia elé vonultak. Véra Jourovát, az Európai Bizott­ság alelnökét is aggasztja az Index­nél kialakult állapot. Jourová azt mondta, nem szabad, hogy a gazda­sági nyomás politikai nyomásgya­korlásba forduljon át. De ezen túl­menően nyugtalanítónak tartja az egész magyar sajtó helyzetét. Mert a szabad és tisztességes választások nem lehetségesek a sokszínű média és a szólásszabadság nélkül, ezért adnak okot a magyar viszonyok az aggodalomra, miután igencsak két­séges a politikai függetlenség. El­mondta, hogy a bizottság kapcsolat­ban áll a szerkesztőséggel. A szlovákiai magyar újságírók is kiállnak az Index mellett. Felhívást tettünk közzé, a következő szöveg­gel: Mi, szlovákiai magyar újságírók kiállunk az Index szerkesztősége mellett. A magyar sajtószabadság mindannyiunk közös ügye! A felhí­vást lapzártánkig már több mint 50, különböző médiában dolgozó sajtó­munkás írta alá. (444, hvg, Media 1, ú) Nem lesz republikánus elnökjelölt-állító konvenció A járvány miatt nem lesz republikánus elnökjelölt-állító konvenció a floridai Jackson­­ville-ben - jelentette be Donald Trump amerikai elnök. Washington. Az elnök szerint a koronavírus-járvány miatt „nem al­kalmas az idő a nagy, sok embert ven­dégül látó” floridai gyűlés megtartá­sára. Trump ezen a rendezvényen mondta volna el az elnökjelöltséget elfogadó beszédét. A republikánus konvenció másik rendezvényét azonban az előzetes tervnek megfe­lelően megtartják az észak-karolinai Charlotte városában. A párt rendez­vényét eredetileg is Charlotte-ban tartották volna, de az Országos Re­publikánus Bizottság (a párt vezető szerve) elnöke, Ronna McDaniel nem tudott megállapodni az állam demok­rata párti kormányzójával, Roy Coo­­perral a járvány miatt szükséges óv­intézkedésekről. A kormányzó nem­csak a megfelelő óvintézkedéseket követelte meg, amelyekkel a repub­likánus politikusok is egyetértettek, Már Donald Trumpban is tudatosult, ez bizony nem könnyű influenza (TASR/AP) hanem erőteljesen korlátozni akarta a meghívottak számát is. Júniusban született meg a döntés, hogy két hely­színen tartják a konvenciót: Char­­lotte-ban az egyes pártrendezvénye­ket, tanácskozásokat, Jacksonville­­ben pedig Trump ünnepi beszédét. „Egyes dolgokat most másként szervezünk, videókonferenciákkal és virtuális rendezvényekkel, és szerintem ez tényleg jó lesz, jól fog sikerülni” - mondta Trump. De le­szögezte azt is, hogy az elnökjelölt­séget elfogadó beszédét megtartja, csak más formában. Nem fejtette ki azonban, hogy mire gondol. „Sajnos semmi nem lesz olyan, mint a leg­utóbbi konvenciónkon volt, de nem akarunk kockáztatni” - fogalmazott. Hozzáfűzte, hogy „ma ez egy más világ és még jó ideig ilyen is lesz”. A konvenciót augusztus 24. és 27. kö­zött tartják. Az amerikai elnök bejelentése előtt nem sokkal adta ki a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem és Kórház az adatokat arról, hogy a koronavírus­sal diagnosztizált fertőzöttek száma az Egyesült Államokban meghalad­ta a négymilliót. A SARS-CoV-2- vírus okozta Covid-19 nevű beteg­ség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 4,1 millió fertőzött van, eddig 145 ezren haltak meg. Az USA több tagállamában szerdán kö­telezővé tették a maszkot az utcákon is, Washingtonban csütörtöktől lett kötelező a szájmaszk. (MTI) Az uniós parlament ízekre szedte az EU-büdzsét Módosításokat sürgetett az Európai Parlament az óllam­­ós kormányfők által kedden elfogadott hosszú távú uniós költsógvetós tervezetével kapcsolatban nagy többség­gel elfogadott határozatában. Brüsszel. A képviselők kilátásba helyezték, hogy a későbbiekben nem hagyják jóvá a tervezetet, ha nem hajtják végre a szükségesnek tartott változtatásokat. A testület ülésén el­hangzott vita során több képviselő szerint a helyreállítási alapról szóló megállapodás „történelmi jelentő­ségű” ugyan, mivel az unió történe­tében először egyeztek meg tagálla­mi vezetők ekkora összegű közös kölcsönfelvételről. A hétéves költ­ségvetési keret csökkentésével kap­csolatban azonban több képviselő határozott elégedetlenséget fejezte ki, azzal fenyegetve, hogy nem hagy­ják jóvá azt mindaddig, míg módo­sításokat nem hajtanak végre a szük­ségesnek tartott területeken. Manfred Weber, az Európai Nép­párt (ÉPP) parlamenti frakciójának elnöke az európai bizottsági elnök, Ursula von der Leyen szavaira rea­gálva kijelentette: a parlament nem hajlandó arra, hogy „lenyelje a költ­ségvetési kurtítások keserű pirulá­ját.” A szociáldemokrata frakcióve­zető, Iratxe Garcia Pérez szerint megengedhetetlenek a költségvetési kurtítások olyan területeken, mint a kutatás, az egészségügy, a határvé­delem és a klímasemlegesítés. Ha­tározatában az EP sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy az Európai Ta­nács jelentősen gyengítette az Eu­rópai Bizottság és a parlament erő­feszítéseit a jogállamiság tisztelet­ben tartására mind a költségvetés, mind a helyreállítási alap vonatko­zásában. A források politikai felté­teleivel kapcsolatban a vitában több képviselő állást foglalt amellett, hogy azok a tagállamok, amelyek­ben „áldemokratikus, jogállamisá­got nem tisztelő” kormányok van­nak hatalmon, ne kapjanak a kifize­tésekből. Szájer József Fidesz­­képviselő plenáris hozzászólalásá­­ban elutasította Magyarországgal szemben a kettős mérce alkalmazá­sát. Újhelyi István, az MSZP képvi­selője felszólalásában hangsúlyozta, hogy „a magyar miniszterelnököt kicselezték, mert mégis lesz jogál­lami mechanizmus a költségvetési megállapodásban”. (MTI) Orbán ismét elégedett magával Az EU-csúcs eredményét úgy lehet értékelni, hogy a magyar és a lengyel erők Brüsszelnél megállították a liberális brigádok nem­zetközi támadását - mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Kossuth rádióban. A miniszterelnök kedden azzal jött haza az uni­ós csúcsról, hogy most két nap alvás következik neki. Tegnap reg­gelre azonban Orbán felébredt, és a rádióban a több napigtartó költségvetési vitát értékelve elmondta: „Magyarországnak, nekem személyesen szerencsém van, mértén voltam katona, a fél élete­met edzőtáborokban és öltözőkben töltöttem el. És nem vagyok a régi, de néhány ilyen libernyákot, akikkel vitatkoznom kellett, azokat azért még elviszem a hátamon." A túlsúlyos politikus hozzátette: „Tehát a fizikai megterhelését a tárgyalásoknak azt én az átlagos­nál jobban bírom is, meg bírtam is." A miniszterelnök elégedetten közölte: Kerestünk 1000 milliárdot (3 milliárd eurót) 5 tárgyalási nap alatt, ami órabérnek sem rossz. Végezetül Soros Györgyöt és a migránsok témáját sem hagyta ki. (mti, 444.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents