Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-20 / 167. szám

Ha jön a szúnyog­invázió... 11. oldal 2020. július 20., hétfő, 26. évfolyam, 27. szám • 1 / • / az alap, s valószínűleg az is marad Egyre több az olyan ember, akinek élete végéig tilos a sikér­­vagy gluténtartalmú étel. Ha megszegi ezt a szabályt, króni­kus hasmenésre, felfúvódásra, étvágytalanságra, fogyásra számíthat. Sok féligazság és pontatlanság él a köztu­datban a lisztérzékenységről (cöliákia). Jarmila Kabátová mérnök, táplálkozási tanácsadó évek óta foglalkozik a sikérmentes étkezéssel. Jarmila Kabátová táplálkozási tanácsadó Sokan tévesen azt hiszik, hogy a cöliákia ugyanaz, mint az élelmi­szerallergia. Mi a különbség a kettő között? A sikértartalmú gabonafélék há­rom betegséget hozhatnak. Első a cöliákia. Ez az autoimmun beteg­ség a vékonybél bolyhainak pusz­tulásával, valamint számos gyo­mor-bélrendszeren kívüli tünettel jár. Nem gyógyítható, azonban tö­kéletesen kezelhető. Második a bú­­za-/rozsallergia, amely során a vé­konybél nyálkahártyája nem káro­sodik, harmadik pedig a nem cöliákiás gluténérzékenység, ami­kor ugyancsak sérül a bél nyálka­hártyája. A különbség tehát‘első­sorban a leletben van: a cöliákia esetében a bél nyálkahártyája káro­sodik, az allergia esetében nem. Mindig az öröklött hajlam az oka a lisztérzékenységnek? Az esetek döntő részében igen. A cöliákiás betegek 99 százalékánál kimutatható a genetikai hajlam. A környezeti és más tényezők csak a betegség kiváltását befolyásolják. Mi az összefüggés a vérszegénység és a gluténérzékenység között? A nyálkahártya sérülése következ­tében romlik a vas és a vasszintet befolyásoló mikronutriensek felszí­vódása, tehát a gluténérzékenység vérszegénységet válthat ki. Eddig úgy tudtuk, hogy a sikér­mentes diéta a lisztérzékenység egyedüli hatásos kezelési módja. Változott valami ezen a téren? Nem. Továbbra is az egyedüli hatá­sos gyógymód az egész életen át tartó sikérmentes diéta. Mit ígér a jövő? Vita folyik a lehetséges kezelés kü­lönféle alternatíváiról: az emésztő enzimekről, a bél áteresztőképessé­gének módosításáról, a védőoltás­ról, de a sikérmentes diéta az alap, s valószínűleg sokáig még az is ma­rad. Mire számíthat az, aki gyermek­korától lisztérzékeny? Hogyan változik meg szervezetének mű­ködése? Ha betartja a sikérmentes diétát, változatosan és kiegyensúlyozottan táplálkozik, olyan egészséges em­ber lehet, mint bárki más. Autoim­mun betegségről lévén szó, idővel társult betegségként más autoim­mun betegség is kialakulhat, de ez nem törvényszerű. Szlovákiában minden diagnosz­tizált lisztérzékenynek - az Euró­pai Unióban csak nálunk - joga van ahhoz, hogy bizonyos sikér­mentes termékeket orvosi elő­írásra ingyen kapjon meg. Ez óri­ási segítség, hiszen a sikérmentes diéta viszonylag költséges... Jó hír, hogy állandóan bővül azok­nak az élelmiszereknek a jegyzéke, amelyeket orvosi előírásra ingyen kaphat a beteg. Mivel a lisztér­zékeny a gasztroenterológus páci­ense, minden családtagnak joga van a szűrővizsgálatra. A beteg úgy­nevezett ZTP (Zdravotne taíko postihnuty) igazolványt kap, és a jövedelem alapján szociális támo­gatást kap. Ám a betegnek a jogo­kon kívül kötelességei is vannak: szigorúan be kell tartania a sikér­mentes diétát, és rendszeresen el­lenőrzésre kell járnia. Az orvos ilyenkor megállapítja a vér ellen­anyagszintjét, s egyben képet kap arról, hogy valóban az előírásnak megfelelően táplálkozik-e. Kovács Ilona „§enßisem kénjszefű Yd, ßogj megegjüßa szállodai YeggeCit, csaßazgYt, meYt 6enne van ag^dfßan. oA ßönnjü gjomoYjó ßaYdt, máfpedig ßa úton vagjunßjoCjön a ßaYdt. ” WeYneY^PiepeY

Next

/
Thumbnails
Contents