Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-20 / 167. szám
8 KULTÚRA 2020. július 20.1 www.ujszo.com írók mesélnek zöldeket A természet iránti felelősségvállalásra neveli a kisiskolásokat egy új antológia Elhunyt Juan Marsé világhírű spanyol író Madrid. Életének 87. évében egy barcelonai kórházban elhunyt Juan Marsé világhírű spanyol író, forgatókönyvíró, újságíró. Marsé halálával a spanyol irodalom egyik nagymestere távozott, akit a társadalmi realizmus és irónia jellemezte regényei a polgárháború utáni Barcelona „portréfestőjévé” avattak. Első kiadója, Carlos Barral úgy hitte, az irodalom területére frissen érkezett író majd megüja „a polgárháború utáni Barcelona nagy munkásregényét”. „Minden szarkazmus nélkül mondom, lehettem volna munkásíró, ami hiányzott a kiadó tekintélyes katalógusából, de nem így lett” - mondta erről Marsé, aki nem tartotta magát értelmiséginek, csak egy mesélőnek, aki írásaival emlékeztetni akaija a fiatalokat a spanyol közelmúltra, amelyet a Franco-diktatúra (1939-1975) évtizedeken át kisajátított magának. Az 1966-ban megjelent Utolsó délutánok Teresával című regényével hatalmas sikert aratott. Az A spanyol irodalom egyik nagymestere távozott (TASR/AP-felvétel) 1973-ban kiadott, Si te dicen que caí (Ha azt hallod, hogy elestem) című könyvét a cenzúra betiltotta, és csak három évvel később, a diktátor halálát követően kerülhetett az olvasók kezébe a mű, amelyet időközben Mexikóban irodalmi kitüntetéssel jutalmaztak. Marsé 2008-ban átvehette a legrangosabb spanyol irodalmi kitüntetést, a Cervantes-díjat. Regényei közül magyarul a Gyíkfarkak, az Utolsó délutánok Teresával, a Szerelmi dalok a Lolita Klubban és Az álmok kalligráfiája jelent meg. (MTI, k) RÖVIDEN A magyar Dűne az ottawai fesztiválon Budapest. Az Ottawai Nemzetközi Animációs Fesztiválon is versenyben a Dűne. Ulrich Gábor filmje, a képzelet és valóság között hullámzó absztrakt thriller világpremierje az Annecy 2020 Online Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon volt június 15-én, ahol szintén a versenyprogramban vetítették, augusztus 20. és 24. között pedig a 18. Hirosimái Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon száll versenybe. Észak-Amerika legnagyobb animációs eseményét, az évente 25 ezer látogatót vonzó A kategóriás ottawai filmfesztivált szeptember 23. és október 4. között rendezik meg az idén, a vírushelyzetre való tekintettel online. (MTI, k) JUHÁSZ KATALIN Vajon mennyit érthetnek meg a kisiskolások abból, hogy bolygónk folyamatosan melegszik, vízkószleteink apadnak, szennyezzük a levegőt, pazarló háztartást vezetünk? Közvetíthetőek-e ezek az információk a mesák nyalván? Lehet-e a meee a környezettudatos nevelés eszköze? A Móra Könyvkiadó gondolt egy merészet, és kortárs szerzőket kért fel egy-egy „környezettudatos mese” megírására. Ezekből született az Amikor a kukák világgá mentek című, szép kiállítású antológia, amellyel - nem mellesleg - 70 éves fennállását ünnepli a kiadó. A klímaváltozásról vagy a hulladék-újrahasznosításról meglehetősen nehéz feladat 6-12 éveseknek írni, mert a kisebbek még más „problémákkal” vannak elfoglalva, a nagyobbacskák pedig olyan kifinomult radarokkal rendelkeznek, hogy azonnal észreveszik, ha okítani akarják őket, amikor ők szórakozni szeretnének. Ez az antológia viszont egyszerre szórakoztató és hasznos. Nincs benne gügyögős tanmese arról, hogy fogmosáskor zárjuk el a vízcsapot, sem szemetelő gyerekek ejnyebejnyéző dorgálása, szóval nem emlékeztet azokra a hasonló projektekre, amelyeken érződött az erőlködés, vagy egy-egy intézmény védnöksége. Valamennyi szerző komolyan veszi a feladatot, és a gyerekek számára ismerős élethelyzeteket megjelenítve, kreatívan mutatnak rá a természet iránti felelősségvállalás fontosságára. A sok különféle megjelenítés és értelmezés izgalmassá, változatossá, színessé teszi a könyvet. Van, akit az TALLÓSI BÉLA A somorjai At Home Gallery Assembly - összerakni című kiállításán a New York-i Sheri Wills ás John Schettino mutatkozik be olyan alkotással, mely a kiállítótár szellemiságáhez is kötődik. Somorja. A kötődés az átalakulás művészien megragadott folyamatában és az emlékezés szintjén érhető tetten: a somorjai zsinagógagaléria terében ugyanis ezúttal egy videóinstallációs munka tesz kísérletet arra, hogy az építkezés és a létezés, majd az elmúlás és az emlékezés, valamint az esetleges újrakomponálás bonyolult összefüggésein elgondolkoztassa a kiállításlátogatót. Az installáció művészi eljárásként kivitelezett bonyolult folyamattal, hármas ráhatással egymásra rétegezett panorámává egyesíti a fény, a valamilyen objektum kivitelezésében használt, formát adó építőanyagokelemek, valamint a múló, elmosó idő ráhatását jelölő vonalak képlékeny, folyton változó tartományát. Ebben a formasíkok váltakoztatásával rétegezett panorámában az épített objektumról fennmaradt jelenetszilánkok állatok iránti felelősségvállalás ihletett meg, van, aki szerint néha csodák is kellenek a változáshoz, és van, aki az apró, jelentéktelennek tűnő, de szívből jövő cselekedetekben lát megoldást. Olyan, első hallásra nem éppen gyerekbarát kifejezéseket is játékosan megmagyaráznak benne, mint a szelektív szemétgyűjtés, a pálmaolaj vagy a hulladékmentes gondolkodás. A szerzők között vannak, tapasztalt mesélők, mint Böszörményi Gyula (Gergő és az álomfogókelveszett, törölt vagy eltemetett pillanatokat hoznak vissza. A visszahozott emlékpillanat-töredékek az épített, létezett objektum egykor volt funkciójának megváltozásával függenek össze, s egyben az emlékezés sürgős szükségességére figyelmeztetnek, még mielőtt eltűnik az a valami, ami már jelenleg is csak töredesorozat), Balázs Ágnes (Mesék örökmozgóknak-sorozat), Majoros Nóra (Az orrszarvú és a madarak), Kiss Judit Ágnes (Babaróka-sorozat), Nyulász Péter (Helka-trilógia), Molnár Krisztina Rita (Maléna kertje, Sálmese) vagy Boribon szülőanyja, Marék Veronika. Kevésbé ismert nevekkel is találkozunk, azaz fiatal írók is lehetőséget kaptak (Zalka Csenge, Dávid Ádám, Garaczi Zoltán). A harmadik csoportba azok az írók, költők tartoznak, akik eddig szinte zetten, szétzúzottan van jelen a fogyó memóriában. A vizuális megjelenés támaszaként az installáció alapját képezi egy korábbi hangfelvétel is a somorjai zsinagógából, amelyre többszöri újrajátszás és újrarögzítés során külső zaj ok-hangok rakódtak rá, valamennyire módosítva, átformálva, kizárólag felnőtteknek írtak, és ezúttal új oldalukról ismerhetjük meg őket (Tóth Kinga, Fehér Renátó, Mán- Várhegyi Réka). Összesen huszonnégyen írtak egyegy történetet az antológiába. Nem mindegyik szöveg áll egyformán közel a szívemhez, de valamennyi azt mutatja, hogy a szerzők napjaink legégetőbb kérdéséről, a környezetvédelemről, a Föld sorsáról is mesét tudnak szőni. Ismert fordulatokat használnak, a jó és a rossz harcaként ábrázolják a világ működését, a felvázolt helyzetekből viszont világossá válik, hogy maguk az olvasók is tehernek valamit bolygónkért, és minden cselekedetüknek súlya van. Hogy a természet nagy körforgásának mi is részesei vagyunk, legalább annyira, mint azok az élőlények és erőforrások, amelyeket modem életmódunkkal kizsákmányolunk, tönkreteszünk. A szerkesztők mottót is ebben a szellemben választottak az antológiának, méghozzá egy olyan elismert természetvédőtől, aki korban közel áll a célközönséghez: Greta Thunbergtől. „Nem reményre van szükségünk, hanem cselekvésre”. Amilyen változatosak a szövegek, olyan sokfélék a rajzok. Jó döntés volt tizenhárom illusztrátort kérni fel az együttműködésre, akik különböző stílusokban alkotnak. Kifejezetten izgalmas, hogy az ember nem tudja, milyen látványra számíthat a következő oldalon, vizuális szempontból is folyamatosan meglepetések érik. Kevés a „bájoskodó” rajz, inkább a bátrabb, minimalista formák és szokatlan színkombinációk dominálnak. Ezt a könyvet élmény kézbe venni, jó lapozgatni, még mielőtt egyáltalán beleolvasnánk. Amikor a kukák világgá mentek - Mai mesék a zöld jövőért, Móra Könyvkiadó, Budapest, 2020,128 oldal. más hangzásösszetevőkkel bővítve az eredeti hangzóalapot. A fényhatásokkal és színfoszlányokkal operáló vizualitás, valamint a látványt erősítő hangeffektusjáték azt igyekszik érzékeltetni, hogy mi veszik el a múltból, esetleg mi rakódik rá és tevődik hozzá az újramondás, vagyis az új narrációk során. A szétzúzott emlékezet visszahozott pillanatai Sheri Wills és John Schettino Összerakni című videóinstallációja a somorjai zsinagógában (Fotó At Home Gallery)
