Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-16 / 164. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. július 16. | www.ujszo.com Hongkong többé nem különleges helyzetű Utolsó pillantás Hongkongra? Sokan választják az emigrációt. (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Hongkong. Donald Trump amerikai elnök megvonta Hongkong különleges státusát, hogy - szavaival élve - felelősségre vonja Kínát a volt brit gyarmat elleni agreszszív tevékenysége miatt. Őrizetbe vették Hongkongban az ellenzéki Demokrata Pártalelnökét egy tüntetés kapcsán. Trump a rendelet aláírásával véget vetett a különleges gazdasági bánásmódnak, amelyet a város eddig élvezett. Az elnök hangsúlyozta: a továbbiakban Hongkongot ugyanúgy kezelik, mint Kína többi részét. Amerikai korlátozások „Nincs több rendkívüli privilégium, különleges gazdasági bánásmód, és véget ért az érzékeny technológiák exportja”-húzta alá Trump. Megjegyezte: az új elnöki rendelet értelmében egy olyan személy sem férhet hozzá amerikai vagyonhoz, akinek köze van a hongkongi demokratikus folyamatok vagy intézmények aláásásához. A rendelet egyben utasította a tisztségviselőket, hogy töröljék el a Hongkongba irányuló exportra vonatkozó mentességeket, és vessenek véget a hongkongi útlevéllel rendelkezők különleges bánásmódjának. Emellett az elnök aláírt egy törvényt, amely büntetést helyez kilátásba a Kína által hozott új nemzetbiztonsági törvényt betartó kínai tisztségviselőkkel üzletelő bankok számára. Utóbbi miatt a kínai külügyminisztérium válaszlépéseket ígért. „Hongkong ügyei tisztán kínai belügyek, és egyetlen külföldi országnak sincs joga beavatkozni” - figyelmeztetett a pekingi külügyi tárca. Napjainkban 85 ezer amerikai állampolgár élt a városban 2018-ban, és több mint 1300 amerikai vállalat tevékenykedett ott. Szöulba teszi át hongkongi irodája egy részét a The New York Times - jelentette be szerdán az amerikai napilap szóvivője, hangsúlyozva: továbbra is jelen lesznek Hongkongban, és minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy tudósítsanak onnan. Visszaszoruló demokrácia Az USA azért bünteti Kínát, mert június 30-án elfogadott és azonnal életbe léptetett egy új nemzetbiztonsági törvényt, amelyet Hongkongra szabottan dolgoztak ki. A jogszabály tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. A törvény ellen számos külföldi kormány és nemzetközi szervezet emelt szót, attól tartva, hogy az tovább gyengítheti a hongkongi autonómiát, és valódi célja a város demokráciapárti mozgalmának megfékezése. Szabad és igazságos választásokat követelt Hongkongban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki egyben gratulált az úgynevezett demokráciapárti hongkongiaknak az előválasztásokhoz, majd Carrie Lam hongkongi vezetőt ostorozta, aki szerint az előválasztással „megsérthették” a pekingi parlament által megszavazott új nemzetbiztonsági törvényt. Pompeo hangsúlyozta: a hongkongi vezető állásfoglalása „ismét azt jelzi, hogy a Kínai Kommunista Párt fél a demokráciától és saját népe szabad akaratától”. Hozzáfűzte: Washington szorosan figyelemmel kíséri a hongkongi fejleményeket a szeptember 6-ra kitűzött helyi választás előtt. Az előválasztásokon több mint 600 ezren vettek részt. Ellenzéki letartóztatása Őrizetbe vették és megvádolták Hongkongban Lo Kin-heit, az ellenzékben lévő Demokrata Párt alelnökét és másik négy személyt egy tavaly novemberi kormányellenes tüntetésen való részvételük miatt. A politikus a Hongkongi Műszaki Egyetemnél tartott kormányellenes tüntetésen tűnt fel, amikor néhány száz tiltakozó elfoglalta az egyetem kampuszát és összecsapott a rendőrséggel. Ugyanabban az időben a tegnap őrizetbe vett másik négy férfit is elfogták, de végül mind az ötüket feltétel nélkül helyezték szabadlábra. (MTI) Kiélezett harc várható a pénteki pénzosztó európai uniós csúcson Németország hajlandó a kölcsönös engedményeken alapuló megegyezésre az Európai Unió pénteken kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóján, amelynek témája a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alap. Berlin. Angela Merkel német kancellár kiemelte, hogy a 750 milliárd eurósra tervezett helyreállítási alapot és az 1074 milliárd eurós költségvetést egységesen kell kezelni, egyszerre kell megállapodni mindkét ügyben. Az idő sürget, mert nemcsak megegyezni kell, hanem a tervezhetőség biztosításához ki kell dolgozni a források felhasználásáról Karácsony és Orbán népszerű Budapest. A baloldalhoz kötődő Publicus Intézet friss felméréséből kiderül, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc a két legismertebb, Orbán és Karácsony Gergely pedig a két legnépszerűbb politikus jelenleg Magyarországon. Az ellenzéki szavazók szívesen lámának új arcokat az országos politikában, és leginkább az ellenzéki vezetésű települések polgármestereit tartják alkalmasnak a kormánykritikus oldal új vezetőinek. A júniusi kutatás megállapította, az ellenzéki szavazók egyértelműen a közös indulást preferálják: a DK-sok 96, az MSZP-Párbeszéd hívei 89, a jobbikosok 88, a momentumosok 82%-a szerint közös listával és kormányföjelölttel nagyobb esély lenne legyőzni a kormánypártokat. A pártpreferenciák tekintetében nincs változás: a Fidesz a biztos pártválasztók körében 51 Toon áll, 14%-on a DK, 11%-on az MSZP, 9%-on a Momentum, 1%on a Jobbik, 2-2%-on pedig az LMP, a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom. (24.hu, ú) szóló programokat is. Egy „nagyon gyors megállapodás a kívánatos”, de nem biztos, hogy ez sikerül a kétnaposra tervezett rendkívüli csúcson, mert a tagországi álláspontok között vannak még eltérések. Azonban a német küldöttség „kompromisszumok bizonyos készletével” utazik Brüsszelbe - mondta a kancellár. Pedro Sánchez spanyol kormányfő, aki a témában tárgyalt Merkellel, ugyancsak gyors megegyezést sürgetett, és szintén jelezte, nem biztos a brüsszeli csúcstalálkozó sikerében. Ez esetben napokon belül újra össze kell hívni a tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó Európai Tanácsot. A megegyezés elnapolása az újjáépítés elhalasztásával lenne egyenlő, amitől Minszk. Százak tüntettek a fehérorosz főváros központjában a két elnökjelölt regisztrálásának elutasítása miatt, az utóbbi időkben elfogadottá vált ismétlődő tapssal fejezve ki elégedetlenségüket. Egyesek Aljakszandr Lukasenkát ábrázoló, „Takarodj” feliratú transzparensekkel vonultak fel. A rendőrség mintegy 250 tüntetőt és az eseményről tudósító újságírót előállított, akik ellen a hatóságok bűnvádi eljárást indítottak. A Vjaszna jogvédő szervezet szerint más fehérorosz városokban is. Fehéroroszországban a koronavírusjárvány ellenére augusztus 9-én elnökválasztást tartanak. Az országot 1994 óta irányító, 65 éves Lukasenka újra, immár hatodszor indul a tisztségért. A tüntetés előzménye, hogy a fehérorosz választási bizottság elutasította, hogy elnökjelöltnek regisztrálja Viktar Babarika ellenzéki vezetőt, aki Lukasenka államfő legfőbb riválisa lett volna az elnökválasztáson. Babarika mellett nem kapott engedélyt az indulásra Valerij Cepkalo, az ország volt egyesült államokbeli nagykövete sem. Noha a bizottság Lukasenka mellett négy másik elnökjelölt indulását hagyta jóvá, csak tovább mélyülne a járvánnyal járó válság, amely már így is a legsúlyosabb a polgárháború utáni Spanyolország történetében - tette hozzá Sánchez. A tét nemcsak a 2028-ig tartó költségvetés elfogadása, hanem az EU történetének legnagyobb gazdaságélénkítő csomagjának megszavazása is, amellyel a járvány okozta gondokat enyhítenék. Kedden a magyar parlament határozatban javasolta, hogy Orbán Viktor vétózza meg az EU költségvetését és a gazdasági .mentőcsomagját, ha a hetes cikkely alapján indított jogállamisági eljárást nem zárják le, és ha jogállamisági feltételekhez kötik a támogatásokat. Azaz ne fordulhasson elő, hogy elveszik a pénzt attól az országtól, Forrongó Fehéroroszország (tasr/ap) elemzők szerint Babarika és Cepkalo lehettek volna az elnök legkomolyabb riválisai. Az ellenzék, amelynek számos képviselőjét bebörtönözték, a 2019. évi parlamenti választáson egyetlen képviselőt sem tudott a törvényhozásba juttatni. Emberi jogi aktivisták szerint a fehérorosz hatóságok már több mint 700 embert vettek őrizetbe a választási kampány kezdete óta. (MTI) amelynek kormánya rombolja a demokráciát. Másrészt a német kormány EU-ügyekért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, kormányának kiemelten fontos szándéka, hogy a jogállamisági feltétel erős legyen az új költségvetésben, és az EU soros elnökeként tovább akarják vinni a hetes cikkely szerinti eljárásokat is. A két igény egyszerre teljesíthetetlen. Michael Roth államtitkár hangsúlyozta, a jogállamiság, a közös európai értékek erősítése a német elnökség legfontosabb ügye. Csak ezek képviseletében és a jogállamiságot veszélyeztető tendenciák megfékezésével erősödhet meg az EU, márpedig a német elnökség fő célja, hogy a járvány okozta válságból erősebben jöjjön ki az unió, mint amilyen a járvány előtt volt. Külön üdvözölte, hogy idén először az Európai Bizottság nemcsak a tagállamok gazdasági helyzetéről ír jelentést, hanem a jogállamisági helyzetéről is. Éppen e jelentés lehetne az alapja a pénzelvonásoknak. A német elnökség kiemelten fontos törekvéseként jelentette be, hogy folytatni kívánják a magyar és a lengyel kormány ellen indult hetes cikkely szerinti eljárásokat. Arra is kitért, hogy az Európai Parlament - amelynek szintén vétójoga van - már megszavazta, hogy a jogállamisági kritériumok hangsúlyosan jelenjek meg a pénzosztásban, ebben szinte az összes frakció egyetértett, úgyhogy ezt a feltételt nem lehet kivenni a költségvetésből. (MTI, 444) Tüntetések Bulgáriában Szófia. Két rendőr és egy tüntető is megsebesült kedd éjjel Szófiában, amikor a Bojko Boriszov vezette bolgár kormány távozását követelő újabb megmozdulás résztvevői megpróbáltak erőszakkal behatolni a parlamenti képviselők irodaházába. Szófiában és más bolgár városokban - Várnában, Burgaszban és Plovdivban - napok óta tartanak a korrupció ellen tiltakozó és a kormány távozását követelő megmozdulások, amelyek résztvevői az ország oligarcháival való összefonódással és maffiaszerű működéssel vádolják a kormányt. Szófiában ötezren skandálták a 2017 óta hatalmon lévő, Boriszov vezette jobbközép kormány székháza előtt, hogy „maffia” és „mondjatok le”. Az ellenzéki szocialista párt és Rumen Radev oroszbarát államfő által támogatott tüntetők a parlament elé hirdettek tüntetést, ahol a szocialisták a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt teijesztenek be. Az utcai tiltakozásokat Hriszto Ivanov volt igazságügyi miniszter, a parlamenten kívüli Igen, Bulgária! párt társelnökének és társainak akciója indította el. Ivanovék múlt kedden gumicsónakkal, a tenger felől próbálták megközelíteni a papíron ellenzéki Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért párt vezérének tengerparti villáját. A bolgár miniszterelnökkel közismerten jóban lévő „ellenzéki” pártelnök, Ahmed Dogan oligarcha házát azonban furcsa módon kormányőrség védte, és a kiérkező rendőrök csak Ivanovékat zaklatták. (MTI, 444) Elég volt Bojko Boriszovból (tasr/ap) Lázadás Lukasenka ellen
