Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-16 / 164. szám
www.ujszo.com I 2020. július 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Tüntetések kora Az opportunista politikusok a válságot is maguk javára használják ki T üntetések és erőszakos tömegmegmozdulások évei előtt állunk. A koronavírus által ránk szabadított gazdasági recesszió több társadalmi csoportot és munkakört tartósan elvág. Munkanélküliség kilátástalansággal egybekötve - hiszen az automatizáció egyébként is számos munkakört fenyegetett, vagy például a turizmus sem fog gyorsan újra fellendülni, visszatérni a régi szintre. Mindez milliókat érint szerte Európában. Az Egyesült Államokban elkezdődött a második elbocsátási hullám, amely már a fehérgalléros munkaköröket érinti. Ez azt jelenti, hogy a karantén idején leépítették az üzemeltető személyzetet a hotelekben, a légi közlekedésben és más leginkább sújtott ágazatokban. Most már a menedzserek között zaj lik a tizedelés, hiszen egyértelművé vált, hogy egyhamar nem lesz visszatérés a válság előtti utazási szokásokhoz és lehetőségekhez. E tömegeknek új munkára, átképzésre lesz szüksége világszerte. Hogy helyben indítanak-e új üzletet néhányan, vagy a digitalizáció képes lehet munkát teremteni (drónpilótától az Uber-karbantartóig), azt az egyes országok maguk ösztönözhetik majd az újjáépítési gazdasági csomagokban. Kemény dió lesz, és a nemi egyenlőtlenségtől kezdve a társadalmi osztályok és rétegek közti vélt vagy valós hierarchiákig sok minden katalizátor lehet a folyamatban. Ezt pedig kihasználják az opportunista politikusok belföldön és külföldön egyaránt. A hongkongi új állambiztonsági törvény ugyanúgy utcára viszi az embereket, mint a görögöknél a gyülekezési szabadság újraszabályozása. Oroszországban egy letartóztatott kormányzó miatt volt egy távol-keleti tartományban több tízezres megmozdulás. Az amerikai faji alapú összecsapások és békés tüntetések ugyanúgy folytatódnak, mint a faji megkülönböztetés ellen tiltakozó szobordöntési európai fellángolások: a belga II. Lipót királytól a brit, francia és más nyugateurópai történelmi figurákig. Miközben a politikai szereplők törekednek e polarizációt szintén a maguk javára kihasználni, számos megmozdulás régi társadalmi feszültségeket és tartós egyenlőtlenségeket hozott felszínre, a #MeToo mozgalomhoz hasonlóan. Érdemes tehát a hiteles adatokra épülő, nem fekete-fehér képet festő információkat keresni a médiaricsajban. Másképp fogalmazva, a hergeléssel nem javítjuk sem a magunk, sem mások helyzetét, úgy tehetünk egymásért, ha megpróbáljuk megérteni a zavargások mögött húzódó valódi okokat és sérelmeket. Titokban temették el Prágában az utolsó kommunista főelvtársat Még július 10-én halt meg Milos Jaksi, do a hírt csak kedden este hozta nyilvánosságra a családja, miután titokban eltemették őt Prágában. Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) utolsó főtitkára 97 éves volt. Josef Skála, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának vezetőségi tagja elmondta, Jakest szűk családi körben, a nyilvánosság kizárásával temették el a cseh főváros motoli köztemetőjében. A temetésén résztvevők közül senki sem volt hajlandó nyilatkozni a médiának. Jakes 1922-ben született Morvaországban, a kommunista ifjúsági szervezet regionális vezetőjeként lett karrierpolitikus. Gyorsan tört felfelé, már a hatvanas évek végén bejutott a CSKP legfelsőbb vezetésébe. Az 1968-as reformkísérlet bukása után a Moszkvához hű szárny tagja volt, ami tovább erősítette személyes pozícióit. Pártfőtitkárként 1987- től 1989-ig állt Csehszlovákia élén. A CSKP 1989. decemberi rendkívüli kongresszusán felelőssé tették a novemberi prágai diáktüntetés szétveréséért és kizárták a pártból. A rendszerváltás után az 1968-as eseményekkel összefüggésben bírósági per indult ellene hazaárulás vádjával, de az eljárást végül megszüntették. Tavaly novemberben Jakes és Lubomír Strougal volt kommunista csehszlovák kormányfő ellen újból eljárást indítottak, amiért utasítást adtak a Nyugatra disszidálni próbálók lelövésére az ország határain. Jakes élete végéig meggyőződéses kommunista maradt, a Nyugat által szervezett puccsnak tartotta a rendszerváltást. A szocializmus bukása után is egy előkelő prágai villában élt, majd utolsó éveit a Dejvice negyedben levő lakásában töltötte. Ekkor már sokat betegeskedett, de minden évben részt vett a cseh kommunisták munka ünnepére rendezett ünnepségén, így volt ez tavaly május elsején is. (mti, tasr) Botrányhalmozó kormánykoalíció SZILVÁSSY JÓZSEF Több mint száz nappal ezelőtt sokan kérdezgették aggodalmaskodva, vajon a váratlanul nagy választási győzelme után Igor Matovic képes lesz-e minden fontos posztra kellőképpen felkészült szakembereket találni. S vajon a különböző értékrendet képviselő négypárti koalíciónak sikerül-e nagyobb összezördülések nélkül működnie. A ránk zúduló járvány váratlan és ismeretlen feladatok elé állította a kabinetet, de némi kapkodás, olykor átgondolatlan döntései ellenére a szakértők bevonásával, nem mellékesen a lakosság fegyelmezettségének köszönhetően egyelőre megfékezte a vírus terjedését. Am a többi kétely nem oszlott el, sőt. A légkört már kezdetben főleg Matovic és Sulik csípős szópárbajai mérgezték, aztán beütött Boris Kollár plágiumbotránya, melyben a kormányfő is besározódott: elveit feladva védte a házelnököt. Közben pedig megalázta két kisebb koalíciós partnerét. Kollár pedig nyilvánosan utálatos képmutatónak nevezte Juraj Seligát a Za l’udíból. Mindeközben Marek Krajcí egészségügyi miniszter botrányos módon, e-mail-üzenetben váltott le több kórházigazgatót és indoklás nélkül menesztett szakembereket a tárcától. Növelte a társadalmi feszültséget az is, hogy a kormány segítséget ígért a járvány miatt károkat elszenvedő cégeknek és vállalkozóknak, de a pénz mindmáig lassan csordogál. Richard Sulik gazdasági miniszter törvénymódosítással igyekezett rugalmasabbá tenni az ügyintézést, ám Kollár házelnökként hetekig jegelte a tervezetet. A botrányok nem csitulnak, Branislav Gröhling oktatásügyi miniszter került slamasztikába. Hiába magyarázkodik, diplomamunkája nincs teljesen rendben. Sokan már azt is értetlenül fogadták, hogy ő kapta ezt a fontos posztot. Ugyanis először cipészeti szakközépiskolát végzett, aztán fodrász és arcformáló (visage) szalonokat működtetett, s mint kiderült, vitatható körülmények között végezte el a pozsonyi Páneurópai Jogi Főiskolát. Öt éve foglalkozik oktatással, főleg a szakközépiskolák helyzetével. Távozni ő sem akar, de kérdés, hogy milyen szakmai és morális tekintélye lesz a pedagógusok és a diákság előtt. Újabban Eduard Heger pénzügyminiszter hozzáértését már nem csak az ellenzék vonja kétségbe. Ä hazai bankokkal kötött egyezséget a hiteltörlesztések felfüggesztéséről, így a hitelfizetők néhány hónapig mentesülnek adósságuk törlesztése alól, de a kamatokat fizetni kell. Ráadásul a pénzintézetek elérték, hogy ezután nem kell különadót fizetniük. Pedig a gyorsított eljárásban elfogadott idei módosított költségvetés mintegy 12 milliárd eurós államháztartási hiánnyal számol. Csalódást okozott a járási hivatalvezetők kiválasztása is. Az OEaNO átlátható, kizárólag szakmai kritériumokat érvényesítő eljárást ígért, amiből szinte semmi sem valósult meg. A kinevezésükre váró személyek között egyetlen magyar nemzetiségűt sem találunk, legfeljebb beszéli valamilyen szinten az anyanyelvűnket, de ez nem ugyanaz. Egybehangzó vélemények szerint nálunk is tovább mélyülhet a gazdasági válság és súlyosbodhatnak a megélhetési gondok. És persze ránk törhet a járvány második hulláma is. Már csak ezért is kevesebb botrányt és több szakértelmet várunk a problémák megoldása során a kormánytól. FIGYELŐ Rómisztőek az új népesedési adatok Az ENSZ korábbi előrejelzésénél jóval kevesebb lehet a Föld lakosságra az évszázad végére - derült ki a The Lancet című orvosi folyóirat elemzésből. A jelenlegi 7,8 milliárdról 9,7 milliárdra nőhet a Föld lakossága 2064-re, de az évszázad végére 8,8 milliárdra csökken. Ez kétmilliárddal kevesebb, mint az ENSZ becslése. A világszervezet úgy számol, hogy 10,9 milliárd ember fog élni a Földön 2100-ban. A Washingtoni Egyetem kutatói azzal érvelnek, hogy az ENSZ modellje nem veszi figyelembe a termékenység és a halálozás mellett más faktorokat, például a politikát. A tudósok szerint a világ 195 országából 183-ban annyira lecsökken a születések száma, hogy bevándorlás nélkül nem lesz fenntartható a népességszám. Az évszázad végégig 23 ország (például Japán, Spanyolország, Olaszország és Lengyelország) veszítheti el lakosságának legalább felét. További 34 ország népessége 25-50%-kal csökkenhet, Kínáé 1,4 milliárdról 730 millióra. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Magyarországnak csak 5,2 millió lakosa lesz. A tanulmány szerint Fekete-Afrika országaiban nőhet a népesség. Nigéria 800 millió lakossal a második legnépesebb ország lehet India után. A szubszaharai térség országaiban összesen 3,07 milliárdan élhetnek 2100-ban. Mivel nő a várható élettartam, 140 millióról 866 millióra emelkedik a 80 évnél idősebbek száma, a lakosság több mint negyede, 2,37 milliárd ember lesz idősebb 65 évnél. Eközben az öt évnél fiatalabb gyermekek száma a2017-es681 millióról 401 millióra csökken. A kutatást vezető Christopher Murray a megcsappanó születésszámmal indokolja a népességcsökkenést. Míg az ENSZ előrejelzésében 1,8 gyermekes termékenységi mutatóval számolt, Murray csoportja 1,5-re becsüli ezt a számot. Bár 2035-re valószínűleg Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, az évszázad végére az USA visszaszerezheti vezető helyét, miután Kína munkavállaló korú lakossága 350 millióra apadhat. India és Nigéria is nagyobb súlyra tehet szert a világgazdaságban. Richard Horton, a The Lancet főszerkesztője rámutatott: a tanulmány szerint a geopolitikai erőviszonyok radikális átrendeződésére lehet számítani. „A század végére többpólusú világ alakul ki, a legfontosabb hatalmak India, Nigéria, Kína és az Egyesült Államok lesz” - magyarázta. (MTI)
