Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-16 / 164. szám

www.ujszo.com I 2020. július 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Tüntetések kora Az opportunista politikusok a válságot is maguk javára használják ki T üntetések és erőszakos tömegmegmozdulások évei előtt állunk. A ko­ronavírus által ránk sza­badított gazdasági recesszió több társadalmi csoportot és munkakört tartósan elvág. Munkanélküliség kilátástalansággal egybekötve - hi­szen az automatizáció egyébként is számos munkakört fenyegetett, vagy például a turizmus sem fog gyorsan újra fellendülni, visszatérni a régi szintre. Mindez milliókat érint szerte Európában. Az Egyesült Államokban elkez­dődött a második elbocsátási hul­lám, amely már a fehérgalléros munkaköröket érinti. Ez azt jelenti, hogy a karantén idején leépítették az üzemeltető személyzetet a hotelek­ben, a légi közlekedésben és más leginkább sújtott ágazatokban. Most már a menedzserek között zaj lik a tizedelés, hiszen egyértelművé vált, hogy egyhamar nem lesz visszatérés a válság előtti utazási szokásokhoz és lehetőségekhez. E tömegeknek új munkára, át­képzésre lesz szüksége világszerte. Hogy helyben indítanak-e új üzletet néhányan, vagy a digitalizáció képes lehet munkát teremteni (drónpilótá­­tól az Uber-karbantartóig), azt az egyes országok maguk ösztönözhe­tik majd az újjáépítési gazdasági csomagokban. Kemény dió lesz, és a nemi egyenlőtlenségtől kezdve a társadalmi osztályok és rétegek közti vélt vagy valós hierarchiákig sok minden katalizátor lehet a fo­lyamatban. Ezt pedig kihasználják az opportunista politikusok belföl­dön és külföldön egyaránt. A hongkongi új állambiztonsági törvény ugyanúgy utcára viszi az embereket, mint a görögöknél a gyülekezési szabadság újraszabá­lyozása. Oroszországban egy letar­tóztatott kormányzó miatt volt egy távol-keleti tartományban több tíz­ezres megmozdulás. Az amerikai faji alapú összecsapások és békés tüntetések ugyanúgy folytatódnak, mint a faji megkülönböztetés ellen tiltakozó szobordöntési európai fel­­lángolások: a belga II. Lipót király­tól a brit, francia és más nyugat­európai történelmi figurákig. Miközben a politikai szereplők törekednek e polarizációt szintén a maguk javára kihasználni, számos megmozdulás régi társadalmi fe­szültségeket és tartós egyenlőtlen­ségeket hozott felszínre, a #MeToo mozgalomhoz hasonlóan. Érdemes tehát a hiteles adatokra épülő, nem fekete-fehér képet festő informáci­ókat keresni a médiaricsajban. Másképp fogalmazva, a herge­­léssel nem javítjuk sem a magunk, sem mások helyzetét, úgy tehetünk egymásért, ha megpróbáljuk meg­érteni a zavargások mögött húzódó valódi okokat és sérelmeket. Titokban temették el Prágában az utolsó kommunista főelvtársat Még július 10-én halt meg Milos Jaksi, do a hírt csak kedden este hozta nyilvánosságra a családja, miután titokban eltemették őt Prágában. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának (CSKP) utolsó főtitkára 97 éves volt. Josef Skála, Cseh- és Mor­vaország Kommunista Pártjának ve­zetőségi tagja elmondta, Jakest szűk családi körben, a nyilvánosság kizá­rásával temették el a cseh főváros motoli köztemetőjében. A temetésén résztvevők közül senki sem volt haj­landó nyilatkozni a médiának. Jakes 1922-ben született Morva­országban, a kommunista ifjúsági szervezet regionális vezetőjeként lett karrierpolitikus. Gyorsan tört felfe­lé, már a hatvanas évek végén beju­tott a CSKP legfelsőbb vezetésébe. Az 1968-as reformkísérlet bukása után a Moszkvához hű szárny tagja volt, ami tovább erősítette szemé­lyes pozícióit. Pártfőtitkárként 1987- től 1989-ig állt Csehszlovákia élén. A CSKP 1989. decemberi rendkí­vüli kongresszusán felelőssé tették a novemberi prágai diáktüntetés szét­veréséért és kizárták a pártból. A rendszerváltás után az 1968-as ese­ményekkel összefüggésben bírósági per indult ellene hazaárulás vádjá­val, de az eljárást végül megszün­tették. Tavaly novemberben Jakes és Lubomír Strougal volt kommunista csehszlovák kormányfő ellen újból eljárást indítottak, amiért utasítást adtak a Nyugatra disszidálni próbá­lók lelövésére az ország határain. Jakes élete végéig meggyőződé­­ses kommunista maradt, a Nyugat által szervezett puccsnak tartotta a rendszerváltást. A szocializmus bu­kása után is egy előkelő prágai vil­lában élt, majd utolsó éveit a Dejvice negyedben levő lakásában töltötte. Ekkor már sokat betegeskedett, de minden évben részt vett a cseh kom­munisták munka ünnepére rendezett ünnepségén, így volt ez tavaly május elsején is. (mti, tasr) Botrányhalmozó kormánykoalíció SZILVÁSSY JÓZSEF Több mint száz nappal ezelőtt sokan kérdezgették aggodalmas­kodva, vajon a váratlanul nagy választási győzelme után Igor Matovic képes lesz-e minden fontos posztra kellőképpen fel­készült szakembereket találni. S vajon a különböző értékrendet képviselő négypárti koalíciónak sikerül-e nagyobb összezördülések nélkül működnie. A ránk zúduló járvány váratlan és ismeretlen feladatok elé állí­totta a kabinetet, de némi kapkodás, olykor átgondolatlan döntései ellenére a szakértők bevonásával, nem mellékesen a lakosság fegyelmezettségének köszönhetően egyelőre megfékezte a vírus terjedését. Am a többi kétely nem oszlott el, sőt. A légkört már kezdetben főleg Matovic és Sulik csípős szópárbajai mérgezték, aztán beütött Boris Kollár plágiumbotránya, mely­ben a kormányfő is besározódott: elveit feladva védte a házelnököt. Köz­ben pedig megalázta két kisebb koalíciós partnerét. Kollár pedig nyilvá­nosan utálatos képmutatónak nevezte Juraj Seligát a Za l’udíból. Mindeközben Marek Krajcí egészségügyi miniszter botrányos módon, e-mail-üzenetben váltott le több kórházigazgatót és indoklás nélkül me­nesztett szakembereket a tárcától. Növelte a társadalmi feszültséget az is, hogy a kormány segítséget ígért a járvány miatt károkat elszenvedő cé­geknek és vállalkozóknak, de a pénz mindmáig lassan csordogál. Richard Sulik gazdasági miniszter törvénymódosítással igyekezett rugalmasabbá tenni az ügyintézést, ám Kollár házelnökként hetekig jegelte a tervezetet. A botrányok nem csitulnak, Branislav Gröhling oktatásügyi miniszter került slamasztikába. Hiába magyarázkodik, diplomamunkája nincs telje­sen rendben. Sokan már azt is értetlenül fogadták, hogy ő kapta ezt a fontos posztot. Ugyanis először cipészeti szakközépiskolát végzett, aztán fodrász és arcformáló (visage) szalonokat működtetett, s mint kiderült, vitatható körülmények között végezte el a pozsonyi Páneurópai Jogi Főiskolát. Öt éve foglalkozik oktatással, főleg a szakközépiskolák helyzetével. Távozni ő sem akar, de kérdés, hogy milyen szakmai és morális tekintélye lesz a pedagógusok és a diákság előtt. Újabban Eduard Heger pénzügyminiszter hozzáértését már nem csak az ellenzék vonja kétségbe. Ä hazai bankokkal kötött egyezséget a hiteltör­lesztések felfüggesztéséről, így a hitelfizetők néhány hónapig mentesülnek adósságuk törlesztése alól, de a kamatokat fizetni kell. Ráadásul a pénzin­tézetek elérték, hogy ezután nem kell különadót fizetniük. Pedig a gyorsí­tott eljárásban elfogadott idei módosított költségvetés mintegy 12 milliárd eurós államháztartási hiánnyal számol. Csalódást okozott a járási hivatalvezetők kiválasztása is. Az OEaNO át­látható, kizárólag szakmai kritériumokat érvényesítő eljárást ígért, amiből szinte semmi sem valósult meg. A kinevezésükre váró személyek között egyetlen magyar nemzetiségűt sem találunk, legfeljebb beszéli valamilyen szinten az anyanyelvűnket, de ez nem ugyanaz. Egybehangzó vélemények szerint nálunk is tovább mélyülhet a gazda­sági válság és súlyosbodhatnak a megélhetési gondok. És persze ránk tör­het a járvány második hulláma is. Már csak ezért is kevesebb botrányt és több szakértelmet várunk a problémák megoldása során a kormánytól. FIGYELŐ Rómisztőek az új népesedési adatok Az ENSZ korábbi előrejelzésénél jóval kevesebb lehet a Föld lakos­ságra az évszázad végére - derült ki a The Lancet című orvosi folyóirat elemzésből. A jelenlegi 7,8 milli­­árdról 9,7 milliárdra nőhet a Föld lakossága 2064-re, de az évszázad végére 8,8 milliárdra csökken. Ez kétmilliárddal kevesebb, mint az ENSZ becslése. A világszervezet úgy számol, hogy 10,9 milliárd ember fog élni a Földön 2100-ban. A Washingtoni Egyetem kutatói azzal érvelnek, hogy az ENSZ modellje nem veszi figyelembe a termékenység és a halálozás mel­lett más faktorokat, például a poli­tikát. A tudósok szerint a világ 195 országából 183-ban annyira le­csökken a születések száma, hogy bevándorlás nélkül nem lesz fenn­tartható a népességszám. Az év­század végégig 23 ország (például Japán, Spanyolország, Olaszország és Lengyelország) veszítheti el la­kosságának legalább felét. További 34 ország népessége 25-50%-kal csökkenhet, Kínáé 1,4 milliárdról 730 millióra. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Magyaror­szágnak csak 5,2 millió lakosa lesz. A tanulmány szerint Fekete-Afrika országaiban nőhet a népesség. Ni­géria 800 millió lakossal a második legnépesebb ország lehet India után. A szubszaharai térség orszá­gaiban összesen 3,07 milliárdan élhetnek 2100-ban. Mivel nő a várható élettartam, 140 millióról 866 millióra emelkedik a 80 évnél idősebbek száma, a la­kosság több mint negyede, 2,37 milliárd ember lesz idősebb 65 év­nél. Eközben az öt évnél fiatalabb gyermekek száma a2017-es681 millióról 401 millióra csökken. A kutatást vezető Christopher Murray a megcsappanó születés­számmal indokolja a népesség­csökkenést. Míg az ENSZ előre­jelzésében 1,8 gyermekes termé­kenységi mutatóval számolt, Mur­ray csoportja 1,5-re becsüli ezt a számot. Bár 2035-re valószínűleg Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, az évszázad végére az USA vissza­szerezheti vezető helyét, miután Kína munkavállaló korú lakossága 350 millióra apadhat. India és Ni­géria is nagyobb súlyra tehet szert a világgazdaságban. Richard Horton, a The Lancet főszerkesztője rámu­tatott: a tanulmány szerint a geo­politikai erőviszonyok radikális átrendeződésére lehet számítani. „A század végére többpólusú világ alakul ki, a legfontosabb hatalmak India, Nigéria, Kína és az Egyesült Államok lesz” - magyarázta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents