Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-02 / 152. szám
www.ujszo.com | 2020. július 2. KULTÚRA I 9 Hősök vagy gyilkosok, ez itt a kérdés Film készül a cseh Masín fivérek szökéséről, amelyet Jan Novák is megírt Eddig megvolnánk című könyvében SZABÓ G. LÁSZLÓ Első filmje, a Hárem évad a pokolban három Cseh Oroszlánt nyert 2010-ben. Tornái Maiin azóta távoli rokonai, Ctirad és Josef Maiin drámai, 1953-as szökését készült filmre vinni. A kommunista hatalom ellen évekig illegális felforgató tevékenységet folytató Masín fivérek sokáig elhallgatott, ám mind a mai napig éles vitákat kavaró, súlyos tragédiákat maga után vonó, akciófilmbe illő határátlépésének története először Jan Novákot ihlette meg, aki épp abban az évben született Kolínban, amikor a Masín testvérek nekivágtak kalandos útjuknak, hogy a Német Demokratikus Köztársaságon át Nyugatra jussanak. A Masín fivérek történetét Eddig megvolnánk címmel 2004-ben a brünni Petrov Könyvkiadó jelentette meg, Beke Márton magyar fordításában pedig a pozsonyi Kalligram adta ki épp tíz évvel ezelőtt. Akkor, amikor Tomás Masín filmrendező már a film forgatókönyvén dolgozott. „A Masín fivérekről először Milos Formántól hallottam, akinek a podébradyi gimnáziumban padtársa volt az ellenálló csoport egyik leendő tagja, Zbynék Janata - úja az 1970-től Amerikában élő Jan Novák. - Amikor rádöbbentem, milyen megrázó ez a történet, és megsejtettem, hogy ennek a családnak a sorsa voltaképpen Kelet-Európa huszadik századi történetének tükörképe, kapcsolatba léptem Josef Masínnal, és elkezdtem vele rendszeresen találkozni, hogy nyíltan feltálja előttem életének elképesztő élményeit és tapasztalatait.” Megállapodásuk után, hogy beszélgetéseik anyagát könyvben úja meg, a fivérek egyikétől egy hatokkal teli dobozt kapott, amelyben nemcsak korabeli dokumentumok, bírósági végzések, újságcikkek, halotti anyakönyvi kivonatok és a kommunista politbüró jegyzőkönyvei voltak, hanem a titkosrendőrség kihallgatásainak beszámolója és az 1953 októberében lezajlott keletnémetországi menekülés eseményeinek részletes kronológiája is. Később megkapta azokat az interjúkat is, amelyeket a Masín-ügy lelkes hazai kutatója vett fel az események még élő részvevőinek többségével. Ezek az anyagok mind komoly segítségül szolgáltak számára az Eddig megvolnánk megúásához. „Könyvem elsősorban azonban a Masín fivérekkel folytatott beszélgetéseken alapul - úja Jan Novák -, akik őszintén válaszoltak a legtolakodóbb, nemegyszer intim dolgokra vonatkozó kérdéseimre is. Talán azért, mert tudták, hogy róluk és az egész családjukról csakis csodálattal fogok írni.” Tomás Masín filmje 1942-ben kezdődik máj d. A nyitóepizód hőse az akkor kiskamasz fivérek apja, aki a TomáS Máéin tíz éve a Három évad a pokolban, 2015-ben a Wilsonov című történelmi filmmel jelentkezett, és most ismét a múltból merít (Fotó: TASR-archívum) náciellenes mozgalomban szerzett komoly érdemeket. Fiai 1951 és 1953 között - három társukkal egyetemben - fegyverrel a kezükben vették fel a harcot a kommunista elnyomás ellen. A háborúban tanúsított becsületes magatartásukért 1945-ben mindkét Masín fiú állami kitüntetésben részesült. Négy évvel később, amikor három egyetemi társukat rendszerellenes tevékenységük miatt kivégezték, már a kommunista hatalommal szálltak szembe. Mivel a halálos ítéletek sora nem szakadt meg, Masínék, társaikkal együtt fegyverszerzés céljából több helyen, több nemzetőrt likvidáltak. Későbbi fegyveres támadásaik közül nem egy kudarccal végződött, ezért úgy döntöttek, Nyugat- Németországba szöknek, ahol majd az amerikaiak harci egységeinél elsajátítják azt a „szakmai fortélyt”, amelyre titkos akcióik során szükségük lesz, és velük együtt jönnek majd vissza Csehszlovákiába. 1951 októberében azonban letartóztatták és megkínozták őket. Ctiradot, az idősebb Masín fiút két és fél évi szabadságvesztésre ítélték illegális határátlépés előkészítése miatt. Jáchymovba vitték kényszermunkára, az ottani uránbányába. 1953 májusában szabadult Antonín Zápotocky, az akkori köztársasági elnök amnesztiájának köszönhetően. Négy hónappal később Ctirad Masín társával együtt Pivín környékén kazlakat gyújtott fel, hogy így gyengítsék a kollektivizálás erejét. Az önkéntes tűzoltók egyikét Ctirad Masín meg is lőtte. Öten döntöttek a csapatból a szökés mellett, élükön a két Masín fivérrel. A cél Nyugat-Berlin volt. 1953. október 3-án éjszaka lépték át a csehszlovák-keletnémet határt. Szökésükről gyorsan tudomást szereztek a hatóságok, a Volkspolizei és a szovjet hadsereg 20 ezer tagját mozgósították, hogy elkapják őket. Az öt szökevény közül kettőt elfogtak, és Csehszlovákiában kivégezték őket, hárman átjutottak Nyugat-Berlmbe, de közben a Volkspolizei négy emberével végeztek, egy személyt pedig súlyosan megsebesítettek. Josef Masín és társa, Milan Paumer a szovjet hadsereg berlini kaszárnyáján keresztül nyert egérutat a város nyugati felébe, Ctirad pedig ugyanazon a napon egy vonat alvázán érkezett meg a célállomásra. „Mi nem szöktünk - nyilatkozták később a fivérek, miután az egyik Clevelandben, a másik Münchenben telepedett le -, hanem egyszerűen elhagytuk az országot. Az eredeti tervünk az volt, hogy vagy az amerikaiakkal, vagy már kiképzett ügynökként térünk vissza Csehszlovákiába.” Négyszer akarták tőrbe csalni, majd hazahurcolni és elítélni őket, de egyszer sem sikerült senkinek. , Jobbak voltunk, mint az ellenségeink” - mondták nem kis büszkeséggel. A kommunista rendszert akarták megdönteni külső segítséggel. Apjukkal, a kitüntetett ezredessel a németek végeztek, édesanyjukkal a kommunisták. Itthon maradt nővérükkel és rokonaikkal sem bánt kesztyűs kézzel az akkori rendszer. Két táborra oszlik a cseh közvélemény a Masín fivérek kommunistaellenes tevékenységét megítélve. Az egyik tábor hősként emlegeti őket, hiszen nyíltan felvették a harcot a totalitárius rendszerrel, a másik tábor viszont betörőket és gyilkosokat lát bennük, akik céljuk eléréséért semmitől sem riadtak vissza. Nincs még két ilyen ellentmondásos hőse a 20. századi csehszlovák történelemnek, mint ők ketten, akik sem Václav Haveltől, sem Václav Klaustól nem kaptak állami kitüntetést, noha többször is fel voltak teijesztve a sokak szerint megérdemelt, magas fokú elismerésre. Tomás Masín csupán 15milliócseh korona állami támogatást kapott a filmre, amelynek két főszerepét Őskar Hes és Jan Nedbal kapta. Sokak szerint gyilkosoknak akar emlékművet állítani a a rendező. Ő viszont épp az ellenkezőjét gondolja. A szerző a Vasárnap munkatársa Augusztusban j ön a Nyári lázadók RÖVIDEN Újabb hazai produkció elkészültéről és bemutatójáról érkezett hír: augusztus 13-án kerül a mozikba a Nyári lázadók című szlovák-német film. A Nyári lázadók (Letní rebeli) az egész család - nagyszülők, szülők és gyerekek - számára ígér kellemes nyári szórakozást, tanulságot, vászonról elleshető tapasztalatot. A téma nem is annyira könnyed: a továbbélés a csonka családban. A film hőse, a tizenegy éves Jónás mindaddig gondtalan gyermekkort élt, míg el ne veszítette az édesapját, aki tragikus körülmények között hunyt el. A fiú csonka családban, édesanyja és kisöccse társaságában egyedül érzi magát, ráadásul úgy véli, anyukája az utolsó örömétől is meg akarja fosztani, amikor közli vele, hogy a nyarat a nagynéninél töltik. Jónás ugyanis megszokta, hogy korábbi vakációit izgalmas és kalandos csónakázással töltötte a nagyapjával. Apa halála után a nyaralás is más... (Fotó: Cinemart) Mikor kiderül, hogy az előttük álló nyár másképp alakulhat, a fiú megszökik, és elindul a nagyapjához. A nagyszülői házban a kis lázadónak azonban rá kell döbbennie, hogy már nagyapja sem a régi, megviselte és megváltoztatta fia, vagyis Jónás édesapjának a halála és elvesztése. A filmet Martina Saková rendezte. A Nyári lázadókban a Jónást megformáló Éliás Vyskocil mellett Pavel Novy, Liana Pavlíková, Kaya Marie Möller, Jana OlTtová és Tóbiás Szidi játsszák a főbb szerepeket. (tébé) Magyar írók nemzetközi sikere Kragujevác/Szávaszantdamater. A szerbiai Kragujevácon megrendezett Vidovdanska loza ünnepség keretében átadták a belgrádi Szerb Királyi Tudományos és Művészeti Akadémia díjait. Szerb tudósok, művészek és hók mellett Balázs F. Attila és Halmosi Sándor magyar írók is elismerésben részesültek. A magyar alkotókat Milutin Djurickovic szerb író, egyetemi oktató méltatta. Június 30-án Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica) a nemzetközi költészeti fesztivál zárónapján adták át a nemzetközi gyermekirodalmi díjat, amelyet ebben az évben Z. Németh István szlovákiai magyar írónak ítéltek oda A királyficsúr újabb kalandjai című könyvéért. Az írót Balázs F. Attila, a kötet kiadója és Nedeljko Terzic szerb író méltatta. (k) Jön Lenny Kravitz memoórkötete Los Angeles. Októberben jelenik meg Lenny Kravitz Grammy-díjas ; amerikai énekes, dalszerző memoárkötete, amelyben a zenész ; mozgalmas életének első 25 évéről : vall. A Let Love Rule című i könyvben beszámol iskolai éveiről, az otthoni feszültségekkel terhes légkörről, és az attól való me: nekülésről, amit a zene jelentett : számára. Az 5 6 éves művész azt is ; megoszt) a a könyvben, hogy szá: mos lemezszerződést utasított : vissza, míg végül rátalált saját hangjára és egyenesbe jött magá; val. Életének fontos állomásai közül mesél manhattani, brooklyni, Los Angeles-i, majd franciaországi, angliai és németországi tapasztalatairól is. Lenny Kravitz úgy fogalmaz: a szeretet volt az az erő, ami kikövezte az útját és ezt a szeretetet fogalmazta üzenetévé. (MTI)
