Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-02 / 152. szám
101 HASZNOS TANÁCS 2020. július 2.1 www.ujszo.com Mikortól változnak a járulékterhek? ÖSSZEFOGLALÓ A vállalkozók járulékterhei hagyományosan a nyár elején szoktak változni, idén a koronavírus-járvány miatt ez is eltolódik, és a különbőzé élethelyzetek alapján több időponthoz - július, október, december 1-jéhez vagy még későbbre - igazíthatják a járulékfizetési kötelezettség felülbírálását. A Szociális Biztosító (SP) július 1- jei dátummal szokta felülbírálni az önálló keresőtevékenységet folytató személyek járulékfizetési kötelezettségét, éspedig az előző évben elért összbevétel alapján: akinek 2019-ben 6078 eurónál több bevétele volt, az idén már köteles társadalombiztosításijárulékot fizetni. A koronavírus-járvány miatt 2020- ban kitolták a jövedelemadó-bevallás benyújtásának határidejét, éspedig a rendkívüli helyzet befejeződését követő hónap végére. Voltak, akiknek sikerült március végéig kitölteni és leadni a szükséges nyomtatványokat, ám sokan éltek az új határidő lehetőségével, és vártak, mikor ér véget az országban meghirdetett rendkívüli állapot - megérhette várakozniuk, hiszen így az adó befizetését is elhalaszthatták. A járvány miatt hirdetett szükségállapot júniusban megszűnt, a rendkívüli helyzet viszont még tart. A különböző élethelyzetek alapján a járulékterheket eltérő időpontokban bírálják felül. Július 1-je Akik az eredeti határidőig, március végéig elszámoltak a bevételeikkel, azok esetében a Szociális Biztosítónak volt elég ideje megvizsgálni és július 1-jei dátummal felülbírálni a járulékfizetési kötelezettséget - úgy, mint eddig. Ha március 31. után javított adóbevallást is leadott, azt az adóbevallások új határidejét (a rendkívüli állapot befejeződése utáni hónap vége) követő harmadik hónap első napjától veszik figyelembe. „Új" határidő Akik nem adták le március 31-éig az adóbevallásukat, hanem kihasználták a világjárvány miatt elfogadott új határidőt, azok járulékfizetési kötelezettségét az új határidőt követő harmadik hónap első napjával bírálják felül. A koronavírus-járvány miatt márciusban hirdetett szükségállapot ugyan júniusban véget ért, a világjárvány miatt kialakult rendkívüli helyzet azonban még nem szűnt meg. Ebből kifolyólag az adóbevallások benyújtásának az új határideje sem járt még le, s egyelőre senki sem tud pontos dátumot jósolni.,.Például ha a kormány júliusban bejelenti a rendkívüli helyzet befejeződését, az adóbevallásokat augusztus 31-éig lehet leadni, az adót is addig kell befizetni, és az adó 2%-áról is addig lehet rendelkezni. Ha a rendkívüli helyzetet augusztusban vonják vissza, az új határidő szeptember vége lesz” - tájékoztatott Ivana Skokanová, az adóhivatal szóvivője. A Szociális Biztosító csak az adóbevallások leadása és a bennük lévő adatok feldolgozása után határozhat arról, ki és milyen összegben köteles társadalombiztosítást fizetni. A vállalkozók július 1-je és a járulékfizetési kötelezettség felülbírálása közötti átmeneti időszakban úgy térítik meg a társadalombiztosítást, mint június 30-áig fizették a 2018-as évre vonatkozó adóbevallásuk alapján. Adóbevallási haladók Lehet(ett) 3 hónap adóbevallási haladékot intézni. Aki március 31 -éig a szükséges formanyomtatványon tájékoztatta az adóhivatalt a halasztásról, annak június végéig kellett leadnia az adóbevallását. Akinek külföldi bevételei is vannak, 6 hónap haladékot kérhet(ett). Halasztás esetén automatikusan kitolódik az a dátum is, amikortól kialakulhat, megszűnhet vagy módosulhat a járulékfizetési kötelezettség (normális esetben október 1-jei dátummal). ,Akik június végéigkértekhaladékot, azoknak sem kellett eddig a dátumig leadni az adóbevallásukat, sem az adót befizetniük, azt elég megtenniük a rendkívüli helyzet visszavonását követő hónap végéig” - tette hozzá Skokanová. Haladékot intézhetnek azok is, akik kihasználják az adóbevallások benyújtásának az új határidejét. „Akik esetében a meghosszabbított határidő szeptember 30-áig lejár, a járulékfizetési kötelezettségüket december 1 - jei dátummal bírálják felül. Ők július 1. és november 30. között úgy térítik meg a társadalombiztosítást, amint június 30-áig fizették a 2018-as évre vonatkozó adóbevallásuk alapján. Ha a haladékkal kitolt határidő szeptember 30. után jár le, a járulékfizetési kötelezettséget a határidő lejártát követő harmadik hónap első napjával bírálják felül, és addig fizetik a június 30-áig érvényes összeget” - tájékoztatott a Szociális Biztosító. Új biztosítási dij A járulékfizetési kötelezettség felülbírálása a legtöbb vállalkozó számára azt jelenti, hogy változik a kivetési alap, amelyből kiszámolják a biztositási díj összegét. Vagyis át kell számolni, hogy mostantól mennyit kell a Szociális Biztosítóba elvezetni. A kivetési alapot úgy számolják ki, hogy megnézik az adómentes részt is tartalmazó adóalapot, hozzáadják a befizetett szociális és egészségügyi járulékokat, és az így kapott összeget elosztják 1,486 értékű koefficienssel, majd a hónapok számával, azaz 12- vel. A Szociális Biztosító honlapján (www.socpoist.sk ) közzétett egy számológépet, melynek segítségével mindenki kiszámíthatja járuléka pontos összegét. írásban tájékoztatnak A biztosító az információs rendszerében levő adatok alapján saját magától nyomon követi, kinek alakult ki vagy szűnt meg a járulékfizetési kötelessége, és törvényből kifolyólag erről értesítenie kell az érintetteket. Az SP levélben tájékoztat a kötelező beteg- és nyugdíjbiztosítás kialakulásáról, a kivetési alapról, a biztosítási díjak nagyságáról, a fizetési határidőről, valamint az összeg átutalásához szükséges adatokról. Ez nem érvényes a külföldi vállalkozókra, akikre a hazai törvények felett álló nemzetközi szerződések vonatkoznak. Nekik maguknak kell jelentkezniük az SP-ben, és tájékoztatniuk kell az előző évi bevételeikről. Kinek kell fizetnie? A vállalkozókat hagyományosan 4 csoportba sorolhatjuk. Aki idén kezdett el vállalkozni, annak nincs semmilyen kötelezettsége a biztosítóval szemben. Akiknek 6078 eurónál kevesebb volt tavaly a bevételük, azoknak nem kell elvezetniük semmit - ha eddig sem fizettek semmit, továbbra sem kell, ha pedig eddig fizettek, akkor most kijelentkezhetnek, vagy köthetnek önkéntes biztosítást. A harmadik csoportba tartoznak azok az új ügyfelek, akiknek a tavalyi bevételeik alapján idén kialakul a kötelező járulékfizetési kötelezettségük, és a negyedik csoportot alkotják azok, akik már ügyfelei az SP-nek, és most csak átszámolják a járulékok összegét. A biztosító törvényből kifolyólag a vállalkozók utóbbi 2 csoportjának köteles levelet küldeni: az új ügyfeleknek és azoknak, akiknek júliustól csak módosul a biztosítási díj összege. (sza) Fontos tudnivalók a szociális és az egészségbiztosításról Tízből kilenc vállalkozó a minimális kivetási alapból fizeti a biztosítási díjat. A minimális ás maximális kivetási alapot július 1-jóvel nem szokták felülbírálni - az mindig januárban módosul, ós utána egósz óvben változatlan. A vállalkozók kötelező szociális biztosítását képezi a beteg-, öregségi és rokkantsági nyugdíjbiztosítás, valamint a hozzájárulás a szolidaritási tartalékalapba. Az összes biztosításnak saját kulcsa van, amelyet a kivetési alap bizonyos százalékaként határoznak meg. Az egyes összegeket a legközelebbi centre, lefelé kerekítik, és a végén összeadják. A kivetési alapot úgy határozzák meg, hogy a vállalkozásból befolyt bevételt megemelik a befizetett biztosítási díjjal, és az így kapott összeg adóalapjának az arányos részét elosztják az ún. vállalkozói konstanssal, aminek az értéke 1,486. Az arányos rész az adóalap egy hónapra jutó része. Aki egész évben vállalkozott, 12-vel oszt. A minimális kivetési alap a tavalyelőtti havi átlagkereset 50 százalékának megfelelő olyan legkisebb összeg, melyből kiszámíthatják a vállalkozó járulékterhét, azaz hogy mennyit kell elvezetnie a szociális és az egészségbiztosítóba. Idén ez 506,50 euró, a belőle kiszámított minimális társadalombiztosítási díj pedig 167,89 euró. Az egyéni vállalkozók ennél kevesebbet nem vezethetnek el az Szociális Biztosítóba. A maximális kivetési alap a tavalyelőtti (idén a 2018. évi) havi átlagkereset hétszerese, azaz 7091 euró. Ebből kifolyólag a vállalkozók esetében a legmagasabb havi biztosítási díj 2350,66 euró. Azok a vállalkozók, akik a minimális kivetési alapból fizetik a járulékokat, és a múlt évi bevételeik alapján is csak a minimumot kell elvezetniük, továbbra is akkora biztosítási díjat fognak átutalni a biztosító számlájára, amekkorát június végéig térítettek. Egészségbiztosítás Az egyéni vállalkozók egészségbiztosításijáruléka nem függ össze az adóbevallással, az összeg egész évben változatlan. A biztosítási díj év elején, januárban szokott módosulni, éspedig az előző évre vonatkozó elszámolás alapján. A vállalkozók a kivetési alap 14%-ának megfelelő egészségbiztosítást fizetnek, az egészségkárosodottak pedig csak 7%-ot. A végösszeget a legközelebbi centre, felfelé kerekítik. Az egyéni vállalkozók attól a naptól kezdve kötelesek járulékokat befizetni az egészségbiztosítóba, amikor önálló kereső tevékenységet folytató személlyé váltak, vagyis amikor bejelentették a vállalkozásukat. Vannak kivételek is, például a diákoknak, a nyugdíjasoknak, az anyasági szabadságon levőknek nem kell semmit fizetniük. Az egészségbiztosítás esetében ugyanaz a kivetési alap - 506,50 euró - érvényes, mint a társadalombiztosítás esetében, és ennek a 14%-át, azaz 70,91 eurót kell átutalni. Az egészségkárosodott vállalkozók legkevesebb 35,45 eurót fizetnek havonta. Az éves elszámolás elvégzése után az év elején az egészségbiztosító a vállalkozókat mindig levélben tájékoztatja a biztosítási díj új összegéről. Bejelentési kötelezettség Noha a Szociális Biztosító már hivatalból automatikusan nyomon követi, kinek alakul ki és szűnik meg a járulékfizetési kötelezettsége, bizonyos esetekben a vállalkozóknak továbbra is megmaradt a bejelentési kötelességük. Például ha valaki felfüggeszti a vállalkozását (felfüggeszti a tevékenységét, börtönbe vonul, anyasági és gyermekgondozási szabadságra megy), akkor azt 30 napon belül jelentenie kell a biztosítóban. Ezenkívül mindenféle adatváltoztatásról 8 napon belül tájékoztatni kell (név, lakhely). Érdemes odafigyelni, hogy a biztosítási díj befizetésekor mindenki helyes adatokat adjon meg, mert a vállalkozók alapvető kötelességei közé tartozik az is, hogy a kifizetett biztosítási díjat jól azonosítsa, azaz a szükséges azonosító jeleket (variabilny+specificky symbol) hibátlanul tüntesse fel. A kötelességek elmulasztása vagy megsértése esetén 16 596,96 euróig terjedő bírság szabható ki. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: UTASBIZTOSÍTÁS ■ HAZAI ÉS KÜLFÖLDI KIRÁNDULÁSOK BIZTOSÍTÁSA ■ A HEGYI MENTŐ SZOLGÁLAT KÖLTSÉGEINEK A TÉRÍTÉSE
