Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-14 / 162. szám

6 RÉGIÓ 2020. július 14.1 www.ujszo.com A szúnyog is hasznos, csak nem a faluban KISS BARTALOS ÉVA A júniusi esők után megszaporodtak a szúnyogok a Csallóközben, nóhány hete már gyórítik az állományt. A szakember szerint azonban a nagyobb hatékonyság érdekében már hónapokkal ezelőtt foglalkozni kellett volna a vérszívékkal. Hogyan lehet hatékonyan irtani a szúnyogokat, hol érdemes permetezni, és mit tehetünk otthon, vagy a kiskertekben a vérszívék ellen? DERCSIKA Katona Zoltán már több évtizede foglalkozik szúnyoggyérítéssel. Rágcsálóirtással kezdte a szakmát, fokozatosan fejlesztette a tudását. A koronavírus-járvány miatti szük­séghelyzet alatt fertőtlenített, most pedig éjszakánként a falvakat járja fiával, hogy még kellemesebbé te­gye számunkra a nyárestéket. Az ál­taluk alkalmazott eljárás környezet­kímélő. ,3ármennyire kellemetlen, a szúnyog is hasznos valamire, a ma­darak és a halak tápláléka” — vallja Katona Zoltán. Nasir Jalili, a fertőző betegségek szakértője az egészség­ügy szempontjából is felhívta a fi­gyelmet a szúnyoggyérítés fontos­ságára. Rámutatott, hogy számos fertőző betegséget terjeszthetnek a vérszívók, ezért is fontos elenged­hetetlen a megfelelő védekezés. Irtás vagy gyérítés? Katona Zoltán korábban elmond­ta, a hidegköd-permetezéssel nem irtják, hanem gyérítik a szúnyogo­kat. „így szól a szakzsargon. Mi csak gyérítjük az állományt, mert nem tudjuk kiirtani. A lárvákból négy nap alatt kifejlődik a szúnyog, két hét után újra kialakul ugyanaz a popu­láció” - magyarázza a szakember, aki a magyarországi szövetség tagja. Az általa használt, Amerikából szár­mazó gépet mindig az év elején el­lenőrzik, hogy a nyári szezonban ga­rantáltan jól működjön. Nemcsak a műszaki háttérről gondoskodnak az év elején, hanem az is fejtörést okoz, hogy miből fedezik majd a munkát, hol, és mivel permetezzék a szúnyo­gokat. Azt, hogy mikor kell munká­hoz látni, az időjárás dönti el. Gyors fejlődés Nasir Jalili lapunknak elmondta, hogy tavasszal tovább tart, míg a lár­vákból kifejlődnek a szúnyogok. Nyáron a meleg miatt már néhány nap alatt útra kelhetnek az első egye­­dek. ,,A tavaszi szárazság elodázta a szúnyogok kifejlődését, a folyók nem léptek ki a medrükből, nem ala­kultak ki lápos területek. A tojások azonban a földben maradtak, az első esők után folyadékhoz jutottak, és kifejlődtek” - vázolta fel a helyzetet Jaliíi; hozzátette, hogy jelenleg or­szágos invázióról beszélhetünk. Az első lárvák már februárban megje­lennek a vízben. „Az első napokban a nőstény és a hím szúnyogok is a vi­rágszirmokon lévő nedvvel táplál­koznak. Az időjárástól függően né­hány nap alatt elérik a felnőttkort, és ezután elkezdik keresni az ételt, a vért. Egy szúnyog akár öt kilométert is képes megtenni az élelemért, de három méternél magasabbra ritkán repül” - folytatta Katona Zoltán hozzátéve, hogy csak a nőstény szú­nyogok szívják a vérünket. Hideg köddel gyérítenek A két szakember a lárvák fejlett­sége alapján megállapítja, hogy mi­kor lehet elkezdeni a kémiai irtást. Katonáék a pótkocsira szerelt hidegköd-képző géppel vágnak neki a falvaknak, lassan róják az utcákat, hogy valamennyi rejtekhelyről kiűzzék a vérszívókat. „Ahol sűrűbb a növényzet, ott kicsit lassabban me­gyünk. Permetezésnél a széljárásra is figyelnünk kell, ami utcánként vál­tozhat. A hideg köd kopírozza a tá­jat, de figyelnünk kell a hőmérsék­letre, mert 25 fok felett egyszerűen elillan a nagyon apró -szemcsére bontott anyag. Péntek este nagyon meleg volt, ezért kellett Medvénél egy órát vesztegelnem” - beszélt a gyérítésről Katona, megjegyezve, hogy ha a lakosok nyitva hagyják a kaput, akkor az udvarban is haté­kony lehet a sűrű köd. A szakember GPS-t is használ az éjszakai munka során, de hangsúlyozza az emberi gondolkodás fontosságát. „Látom, (TASR) mikor merre megy a köd, a másik ut­cában már eszerint fűjatjuk a perme­tek mindig alkalmazkodunk a kör­nyezethez” - mondta Katona Zoltán. Az alkalmazott szer ugyan nem ká­ros az egészségre, de a biztonság kedvéért permetezés alatt csukjuk be az ablakot. A biológiai drágább A most alkalmazott kémiai gyérí­tés csak a repülő szúnyogokra hat, de ez a legkíméletesebb. A magasnyo­mású motorral annyi apró permet­­szemcsét szórnak szét, ami nem ká­rosítja a környezetet. Katona Zoltán meggyőződése, hogy a szúnyog is hasznos állat, ezért erdőben nem permeteznek, ugyanis kell a táplálék a madaraknak és a halaknak. „Nem avatkozunk bele a természet rendjé­be, az ugyanis okosabb, mint az em­ber” - szögezte le Katona. A bioló­giai irtás ugyan hatékonyabb lehet, de drágább is, és jóval korábban kell elkezdeni. „Amíg nem csíp a szú­nyog, addig kevesen foglalkoznak a problémával, a biológiai védekezést, vagyis a lárvairtást már tavasszal el kellett volna kezdeni” - folytatta Katona Zoltán, aki azt is elmondta, hogy Magyarországon egy időben repülőről irtották a lárvákat a mo­csarakban. „Itt is fontos az emberi kéz és a gondolkodás, amit a gép még nem tud helyettesíteni” - véli Kato­­na. Gyóríteni kell A szúnyogok elleni megfelelő vé­dekezés fontosságát Nasir Jalili is hangsúlyozta. A fertőző betegségek szakértője elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben számos, például tró­pusi betegséget is terjesztő vérszívót is azonosítottak Szlovákiában, emellett pedig egyéb veszélyekre is figyelmeztet. „A szúnyog a csípés során olyan anyagot fecskendez a szervezetbe, amitől az ember fára­dékonyabbá válhat, az állatok ag­resszívebbek lehetnek. Az influen­zához hasonló tüneteket is produ­kálhatunk szúnyogcsípés miatt. Ko­rábban a maláriával is találkozhat­tunk, de ennek veszélyét már elimi­­náltuk, de még mindig van olyan szúnyog, ami terjesztheti. A tudósok az encephalitis vírus terjesztésével is összefüggésbe hozták a szúnyogot” - sorolta a szakértő. De a Nyugat­­nílusi-láz és a dengue-láz is szúnyo­gok által terjed. Jalili megnyugta­tásként leszögezte, hogy trópusi be­tegségekről van szó, amik behurco­­lással kerülnek a területünkre. A csí­pőrovarok által hurcolt arbovírusok ellen a szúnyoggyérítés az egyedüli védekezési lehetőség. Otthon így gyérítsük „Ezért kell szúnyogriasztót hasz­nálni, megfelelő öltözéket viselni. Az otthoni vízgyűjtőkben többször cseréljük a vizet, hogy ne szaporod­hassanak el benne a vérszívók” - so­rolta a védekezési lehetőségeket Nasir Jalili. Katona Zoltán is meg­osztott egy hasznos tippet olvasó­inkkal, a bevált riasztók mellett ott­hon is egyszerűen gyéríthetjük a szúnyogállományt. „Azokba az edényekbe, amelybe az esővizet gyűjtjük, tegyünk néhány csepp ét­olajat. Garantáltan egyetlen szúnyog sem lesz bennük” - mondta a szak­ember. r Afrikai sertéspestisben pusztult el két állat Agcsernyön NÉMETI RÓBERT 11 hónap elteltével újra felütötte a fejót az afrikai sertéepestis az ország keleti részében, a szlovák-ukrán­­magyar hármas határ csücs­kében található, mintegy 400 lakosú kistelepülésen. AGCSERNYI Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (SVSP) tájékoztatása szerint eddig összesen két elpusztult sertésnél azonosították a betegséget. „Két ser­tést tartottak a háztájiban. Az állatok testhőmérséklete megemelkedett, és nem ettek. Nemsokára elpusztultak. Július hetedikén mintát vettünk az állatokból, a fertőzés beigazolódott” - közölte a sajtó képviselőivel a fel­ügyelet. A járvány góc mindössze másfél kilométerre fekszik az ukrán, és csupán két és fél kilométerre a ma­gyar határtól, ahol a vaddisznóállo­mányban már korábban is azonosí­tották a fertőzést. A régiót a fertőzött területek közé sorolták. A terület kö­rül három kilométeres biztonsági ; övezetet jelöltek ki, amely kiterjed a tőketerebesi járásbeli Ágcsemyő, ; Battyán, Bacska, Bély, Tiszacsemyő és Kistárkány kataszterére. A tíz ki­­; lométer sugarú megfigyelési körzet­be tartozik még Királyhelmec, ; Nagytárkány, Dobra, Perbenyik, Pólyán és Lelesz, valamint a Nagy­­mihályi járás területén Szirénfalva, : Nagyszelmenc, Dobóruszka és Ka­­poskelecsény. Tonte Istvántól, az elpusztult ser­téseket tenyésztő gazdától az Új Szó megtudta, a két malacnál egymás után jelentkeztek a fertőzés jelei. „Először az egyik, majd rövidesen a : másik is láthatóan rossz állapotban volt. Tapintásra forró volt a testük, és már enni sem akartak. Szóltam az ál­latorvosomnak, de már késő volt. A két malac nagyjából 24 óra lefor­gása alatt elpusztult” - nyilatkozta lapunknak Tonte István. Ahogy az a felügyelet tájékoztatásából is be­­: igazolódott, az állatok mindegyike a : nyilvántartásnak megfelelően re­­; gisztrálva volt. „Az udvar hátsó ré­szében lévő disznóólak nagyon rossz : állapotban vannak. Évek óta teijeng i a bűz, ami rengeteg döglegyet vonz a : környékre. Már többször is jelentet­tük a problémát a polgármesteri hi­vatalban, de máig nem javult a hely­zet. Sajnálom, hogy ezt kell monda­nom, de bízom benne, hogy ezentúl már nem nevelhetnek az udvarban állatokat” — panaszolta egy neve el­hallgatását kérő lakos. A gazda állítja, a disznókat csakis saját felhasználás céljából tartotta, a feldolgozott húst mindig családján belül osztotta szét. „Három fiam van, volt kinek odaadni a húst”- nyilat­kozta Tonte. A szomszédok szerint a helyi önkormányzat többször is fi­gyelmen kívül hagyta a lakosok pa­naszát, kérdéseinket Jámbor László­nak, Ágcsemyő polgármesterének is feltettük. A lakosok állításait erősen cáfolja, szerinte minden egyes fel­jelentéssel megfelelően foglalkoz­tak. „Igaz, hogy többször is érkezett a szomszédoktól panasz a bűz miatt, az viszont már nem igaz, hogy nem foglalkoztunk a bejelentéssel. Min­den egyes alkalommal továbbítottuk a kérelmüket a megfelelő hivatal­hoz, tudomásom szerint minden esetben megtették a szükséges lépé­seket. Azt, hogy a szóban forgó gaz­da udvarába hogyan került be a fer­tőzés, nem tudom. A felügyelettől még nem kaptuk meg a hivatalos je­lentést, a regisztrált gazdák mind­egyikét felszólították, hogy 24 órán belül vágják le a sertéseket. Tudo­másom szerint jelen pillanatban 5-6 családnál tartanak sertést” - vála­szolta a polgármester. Egy másik falubeli lakos is felke­resett bennünket. Mint kiderült, a fa­lu nyilvántartásában szereplők több­sége a regionális hivatal felszólítá­sára azonnal levágta az otthon tartott sertéseket. „Felháborítónak tartom a történteket. Több lakostól is hallot­tam, hogy milyen állapotok között tartották ott a disznókat. Engem a hi­vatal egyik alkalmazottja szólított fel, hogy még ma vágjam le a disz­nókat, mert a következő egy-két napban minden regisztrált gazdánál megállnak, hogy mintát vigyenek a levágott sertésekből. Egy szomszé­dom négy hatalmas kocát vágott le. Nem tudta hova tenni a rengeteg húst, ezért az ismerőseitől kellett kölcsön­kérnie egy nagyobb fagyasztót. Ez óriási kár” - nyilatkozta az Új Szó­nak a neve elhallgatását kérő lakos. Kikényszerített disznóvágás <a szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents