Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-14 / 162. szám

www.ujszo.com I 2020. július 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Isten pénze Amikor egy „zenei műfaj" csakis a szövegről ismerhető fel JUHÁSZ KATALIN ámomra a múlt hét legszürreálisabb i M kulturális híre az JLi volt, hogy a magyar kormány 500 millió forintot szán a keresztény könnyűzene támogatá­sára. A már működő formációk kö­zött 300 milliót osztanak szét, 100 millióra pályázhatnak a kezdők, akik hangszereket szeretnének vá­sárolni, 100 millió pedig a határon túlra kerül. A zenészek képzésére és tehetséggondozásra további 260 millió forint támogatást nyújt a ka­binet. Rétvári Bence parlamenti ál­lamtitkár szerint a keresztény könnyűzenét támogató program elősegíti, hogy a zenei alkotók a ze­nén keresztül is átéljék hitüket és közösségeket hozzanak létre. Nézzük sorjában. Szerintem „ke­resztény könnyűzene” nincs. Olyan keresztény emberek vannak, akik zenével dicsérik az Urat, bibliai üzeneteket igyekeznek eljuttatni más, ugyanazon vallású emberek­hez, esetleg olyanokhoz is, akiket eleinte csak a produkció zenei része érdekel, ám idővel a szövegre is fel­figyelnek. Mert ebben a műfajban csakis a szöveg lehet keresztény té­májú, a zene nem, mivel az ugyan­olyan hangokból áll össze, mint a sima „világi” punk, rock, metál, hip­­hop vagy pop. Esetleg a gospelnél érezni nyelvtudás nélkül is, hogy az előadók Istent dicsőítik, ez a műfaj viszont tájainkon olyan egzotikus­nak számít, hogy két vagon pénzből sem lehetne meghonosítani. Nyil­ván nem is ez a magyar kormány célja. Hanem a következő: „Nagy szükség van most a fiatalokra, művészekre, akik keresztény kö­zösségeket szólítanak meg és hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a pandémia nyugvópontján, az újjáéledéssel együtt ismét meginduljon a kulturá­lis élet”. Ezt Fekete Péter kulturális államtitkár mondta, hozzátéve, hogy aki egy tárgyból, hangszerből han­got tud előcsalogatni, az életre kelti azt és kulcsot talál más emberek lei­kéhez. Aki pedig ezzel a „lélekkulcs-birtokossággaP’jól bá­nik, az közösséget tud kialakitani, ami a magyar kultúra számára nagy érték. Nem akarok szentségtörő lenni, de már látom lelki szemeim előtt azokat, akik e jelentős pénzcsomag hatására hirtelen megtérnek. Bi­zony, történhetnek ilyen isteni cso­dák: egyik napról a másikra „ke­resztény könnyűzenét” kezdenek játszani eddig világi zenében utazó rockerek, popelőadók, sőt azok a kezdők is, akik szívesen lecserélnék olcsó hangszereiket komolyabb ar­zenálra. A kormány közleménye nem tér ki arra, hogyan ellenőrzik az eredményt, így e téren is meglódult a fantáziám: próbatermek ajtaja előtt hallgatózó, koncerteket rögzítő re­vizorokat képzelek el, akiket ter­mészetesen nem zenei műveltségük, hanem szövegértelmezési képessé­geik alapján alkalmaznak. És az is előfordulhat, hogy ők lesznek az ilyen produkciók egyedüli közön­sége. Valós érdeklődést generálni ugyanis sok pénzből sem könnyű. Szóval ez egy újabb költséges kí­sérlet a kultúra felülről való alakítá­sára, irányítására, ráadásul félig­­meddig a járványhelyzetre hivat; kozva, ami külön búkét ad neki. ír­tam is egy dalt Tejó isten! címmel, amelynek feljátszásához égető szükségem lenne egy Gibson Les Paul Standard márkájú elektromos gitárra... (Kotrha) Nagyhalak HEGEDŰS NORBERT Akis halak lebuknak, a nagyok mind befutnak - régi igazság ez Szlovákiában. Azonban mintha egyre több nagy hal kerülne a hálóba. Változnának az idők? A Matovic-kormány regnálása nem mentes a zökkenőktől (és akkor nagyon eufemisztikusan fogalmaztunk), de azt is le kell szögezni, egy bizonyos téren látványos eredményeknek vagyunk tanúi: a rendőrség egyre-másra csap le korábban érinthetetlennek tartott személyekre, és olyan emberek kerülnek rács mö­gé, akiknek a nevét pár hónapja még csak suttogva merték kimondani az egyszerű halandók. Már az elején, Kajetán Kicura kirúgásával jól indult a dolog, az elmúlt hetek pedig a „Marhapásztor” akció jegyében teltek, melyben az agrártámogatások körüli korrupciós ügyeket vizsgálják. Itt egy igen komoly zsákmány, mondhatni „cápa” akadt horogra, Norbert Bödör. Hogy a látványos eredmények Roman Mikulec belügyminiszternek köszönhetők-e, vagy egyszerűen így működik a rendőrség, ha felülről senki nem akadályozza a munkáját, azt idővel meglátjuk. Bödör rács mögé kerülése azért is nagy dolog, mert egy ideje már kerülgetik a nyomozók és ha sikerül rajta fogást találni, érdekes dolgokat mesélhet. Persze amíg nem ítélik el, addig őt is megilleti az ártatlanság vélelme, de azt is mondjuk ki: nem fest túl jól a dolog. Neve már a Kuciak-gyilkosság során felbukkant, állítólag ő pénzelte az újságírók megfigyelését végző csoportot és ő lehe­tett a kapcsolat Kocner és Dusán Kovácik speciális ügyész között. Ezekért az ügyekért nem sikerült őt vizsgálati fogságba tenni, de a nagyüzemi pénzmosás több használható nyomot hagyott maga után. Valószínűleg az is segített, hogy Tibor Gáspár korábbi rendőrfőkapitány (akihez rokoni szálak fűzik) befolyása igencsak megcsappant a kormányváltás után. Örömtüzeket azonban még ne gyújtsunk, mert már Bödör letartóztatása közben is kiderült, hogy a rendszer még mindig tele van aknákkal, és régi káderekkel. Michal Truban, a Speciális Büntetőbíróság bírája ugyanis gond nélkül szabadon engedte volna a nyitrai vállalkozót, mondván, nincs itt semmi látnivaló. Ha nincs a Legfelsőbb Bíróság, akkor Bödör nyugod­tan mehetett volna vissza Duhajba. Szerencsére az ügyész fellebbezett, és amikor Martin Bargel, a Legfelsőbb Bíróság szenátusának elnöke meglát­ta a bizonyítékokat, azonnal lecsukatta Bödört, majd egy olyan korrupciós gépezetről kezdett beszélni, amilyet még nem látott az ország. Pedig ugyanazokat a bizonyítékokat látta, mint Michal Truban, aki már Kocner kapcsán is meglepő engedékenységről tett tanúbizonyságot. Két dolgot kell még leszögeznünk. Az első az, hogy ezek a Bödör- és Kicura-félék még mindig csak a „végrehajtók”. Nagyhalak, az tény, de csak kihasználták a korrupt rendszert, nem pedig működtették azt. Az igazi cél az, hogy rács mögé kerüljenek a rendszer kiötlői és fenntartói, akik a háttérből mozgatják a szálakat. Ez nem lesz egyszerű munka, mert a po­lipnak sok csápja van. De hogy a rendőrök jó úton járnak, azt jelzik Robert Fico egyre gyakoribb sajtótájékoztatói és az egyre nagyobb táskák a szeme alatt. A második dolog az elsőből következik: a polip csápja messzire elér, de a korrupcióhoz mindig két ember kell. Bármilyen mestertervet talál ki a „főnök”, ha nincs aki végrehajtsa, akkor lőttek az egésznek. Úgyhogy mi­kor az országot behálózó maffiáról olvasunk, kicsit a társadalmunk tükör­képével is szembesülünk. Ez nem túl szép kép, de a gyógyulás első lépése a felismerés és az elfogadás. Halászni csak ezután lehet. FIGYELŐ Lézerfénnyel vakítják el a híveket Az UNESCO megvizsgálja, meg­­tarthatja-e világörökségi státuszát az isztambuli Hagia Sofia Múze­um, miután a törökök a tiltakozás ellenére önkényesen mecsetté nyilvánították. A szervezet felszó­lította a törököket, hogy kerüljenek minden beavatkozást az épületen. Mevlüt Cavusoglu török külügy­miniszter azt mondta, csodálkozva fogadták az UNESCO bejelentését „Károsodott akkor, amikor sok éve mecsetként állt szolgálatba? Nem!”- húzta alá, arra utalva, hogy a bi­zánci székesegyházat 1453-ban Konstantinápoly bevétele után mecsetté alakították. Pénteken a török legfelsőbb bíróság semmis­nek minősítette azt az 1934-es mi­nisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakítá­sáról szólt. Az előkészületek befejezése után, július 24-éri tartják az első muszlint közös imádkozást. A Hürriyet című török lap úgy tudja, az imádkozá­sok során lézerfény fogja elfedni a mozaikokon és a freskókon talál­ható emberfigurák arcát, mivel az iszlám tiltj a az arcábrázolást. (MTI) Bill Gates: A szegényeknek kell adni a Covid-gyógyszereket Nem a többet ígérőknek kell adni piaci alapon a Covid-19 elleni gyógyezereket, mert ez elodázza a világjárványt - jelentette ki Bill Gates. A Microsoft óriáscég társalapí­tója, a Bili és Melinda Gates Ala­pítvány társelnöke a járvány elleni virtuális konferencián beszélt arról, hogy a szegény országok és embe­rek számára kell hozzáférhetővé tenni a majdani gyógyszereket. „Ha hagyjuk, hogy a legtöbbet ígérők­höz jussanak ahelyett, hogy oda ke­rülnének, ahol a legnagyobb szük­ség van rájuk, még hosszabb, igaz­ságtalanabb és halálosabb lesz a járvány” - hangoztatta Bill Gates, aki a Forbes magazin szerint a világ második leggazdagabb embere. Gates szerint a világ vezetőinek ke­mény döntéseket kell hozniuk, hogy a gyógyszerek és oltások terjeszté­se az egyenlőség elvén, és ne csak piaci tényezők hatására történjen. Jelenleg szerte a világon több száz laboratóriumban folynak kí­sérletek Covid-19 elleni vakciná­val, az amerikai és európai kormá­nyok dollármilliárdokat költenek kutatásokra, kísérletekre és gyógy­szergyártásra. Vannak ugyanakkor olyan aggodalmak, hogy a gazda­gabb országok szerzik be az ígére­tesebb koronavírus elleni szereket, a fejlődő országok pedig elesnek ettől. Az Európai Bizottság és az Egész­ségügyi Világszervezet (WTO) is figyelmeztetett, hogy torz verseny alakulhat ki olyan gyógyszerek be­szerzésére terén, amelyek életeket menthetnek, közvetve pedig enyhí­tenék a vírus okozta gazdasági ká­oszt is. Egyes amerikai tisztségvi­selők ugyanakkor jelezték, hogy az amerikai lakosok gyógyszerellátá­sát tekintik prioritásnak. Gates felidézte, hogy húsz évvel ezelőtt, a HIV/AIDS-válság idején hozzáférhetővé tették az orvosságo­kat a világ nagy részén, beleértve Afrikát is, az akkori modell minta­ként szolgálhat most is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents