Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-06 / 155. szám
2020. július 6., hétfő, 26. évfolyam, 25. szám Felértékelődtek a lelki segélyvonalak Soha nem volt oly gyakori téma a lelki egészség, mint az elmúlt hetekben, s valószínűleg ez a jövőben is így marad. Több felmérés készült arról, hogy a koronavírus-járvány milyen mély nyomot hagyott az emberek lelkében. Felértékelődtek a lelki segélyvonalak, úgy is mondhatnánk: a lelki elsősegélynyújtás. A nap 24 órájában lehet hívni, s ha mást nem, legalább útbaigazítást kaphat a telefonáló. A Lelki Egészség Ligája is készíttetett felmérést, aminek talán az a legfontosabb adata, hogy a megkérdezettek 90 százaléka elhiszi a lelki zavarokkal kapcsolatos mítoszokat és álhíreket. Ez viszont egyenesen rettenetes. Nem is lehet hát csodálkozni azon, hogy nemcsak azért nem fordulnak az emberek szakemberhez, mert kevés a pszichiáter, hanem elsősorban azért, mert attól tartanak, hogy bolondnak fogják őket tartani. Ennek a magatartásnak az a káros következménye, hogy becslések szerint 750 000 ember él valamilyen lelki zavarral, de nem kap(hat)nak kezelést, mert orvos még nem látta őket. Kezelés nélkül viszont óhatatlanul romlik az állapotuk, a koronavírusjárvány idején pedig rendkívül gyorsan. Csak egyeden betegcsoportnak tett jót a bezártság, azoknak, akik szorongás miatt már korábban is gyógyszeres kezelést kaptak. Mivel a karantén alatt minden lelassult, nem volt rohanás, kapkodás, a szorongás is oldódott. Szlovákiában nem fordítanak kellő figyelmet a lelki egészség erősítésére, pedig lenne mit javítani. A feltételezett lelki betegeknek alig a felét, vagyis körülbelül 350 000 embert kezelnek pszichiátriai diagnózissal. A többi az elszigeteltség következtében különösen veszélyben van. Ők azok, akik elzárkóznak attól, hogy szemtől szembe beszéljenek bajukról, s ők azok, akiknek a telefonos lelki segélyszolgálat sok esetben életmentő lehet. »Ingyenes tanácsadás • Nezábudka: 0800 800 566 • IPcko: 0800 500 333 • Unka detskej istoty: 116 111 Erre a célra Szlovákiában három nonstop segélyvonal működik, ám ezek a reális igénynek mindössze 10 százalékát tudják kielégíteni. Üzemeltetőinek - Lelki Egészség Ligája, Linka detskej pomoci, IPcko polgári társulás - nemrég egy alapítvány jóvoltából lehetőségük nyűt arra, hogy bővítsék kapacitásukat, hogy sokkal több ember igénybe vehesse ezt a fontos szolgáltatást. A nagy érdeklődés miatt az IPcko új honlapot is üzemeltet, és videó- és online beszélgetésre is van lehetőség a szakemberekkel. „Néha jó lenne, ha mindenki hallaná, hogy milyen problémák gyötrik az embereket Szlovákiában. A fájó vallomások után rendszerint megtapasztaljuk a csodát, s jön a megkönnyebbülés, a remény, a segítség. Ezeket a pillanatokat nehéz szavakkal kifejezni. Ezért csináljuk azt, amit csinálunk” - mondta Marek Madro, az IPcko munkatársa. „Nagyon pozitívan értékeljük, hogy a lelki egészség mint téma bekerült a kormány programnyilatkozatába, erre első alkalommal volt lehetőség. Az elmúlt hetek, hónapok is azt igazolták, hogy lelki egészség nélkül az ember sem nem egészséges, sem nem nyugodt” - vélekedett Martin Knut, a Lelki Egészség Ligájának munkatársa. Hogy mi fog változni, az elkövetkező hetek, hónapok mutatják meg. (kovács) A Lelki Egészség Ligája összegyűjtötte a lelki egészségre vonatkozó, koronavírus-járványnyal kapcsolatos információkat. Ezekből szemezgettünk. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy lényegesen nem fog javulni a helyzet, s hogy a normalizálódás eltart még egy ideig. Az biztos, hogy a járvány előtti állapothoz nem térünk vissza. Hozzá kell szoknunk az új „normális" körülményekhez. Elke Van Hoof, a brüsszeli egyetem pszichológiaprofesszora figyelmeztet, hogy a járványt valószínűleg a lelki trauma globális hulláma követi. „Ha figyelembe vesszük, hogy körülbelül 2,6 milliárd ember került karanténba, méltán beszélhetünk a legnagyobb pszichológiai kísérletről. Az év második felében megnő azoknak a száma, akik a stressz okozta kiégésben fognak szenvedni. A The Lancet című tudományos lap nemrég tette közzé annak a felmérésnek az eredményeit, amely a pandémia lelki hatásait mérte fel. Eszerint az emberek nagy részénél poszttraumás tünetek jelentkezhetnek, például rossz hangulat, szorongás, harag, ingerlékenység, érzelmi kimerültség, depresszió. (Idz-k) tkX -„cA CéCejéppúgj Ceßet ßeteg, mint a test. Qsajßogj a CéCeCjiem tűd oCj ßamßdn a szenvedést, mint a test; a test nem támogatja a Cetje t, mint aßogj a CéCejJd moga tja a testet. ” jíonofé deóBaCgac » Mi jöhet a karantén után?