Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-06 / 155. szám
2 I KOZELET 2020. július 6.1 www.ujszo.com Probléma a korrupció, de azért toleráljuk KORRUPCIÓ A HÉTKÖZNAPI HELYZETEKBEN Nagyobb általánosságban, ha kapni szeretne valamit a közigazgatástól vagy a közszolgálattól, mit gondol, milyen mértékben elfogadható az alábbiak bármelyikének a megtétele ? I HI^2i23jti9^IHZn22Z2j3II^D2^X2jjl Elfogadható szívességet tenni 48% 55% 23% Elfogadható ajándékot adni 39% 56% 23% Elfogadható pénzt adni 20% 43% 16% • Forrás: Eurobarometer NAGYROLAND Pozsony. Az Eurobarometer felméréséből kiderül, hogy a hétköznapi korrupcióval szemben elnézőbbek vagyunk. A mindennapi életben előforduló korrupció kapcsán az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt. A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék). A tolerancia mutatója Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészíRÖVIDEN 200-an követelték Kollár lemondását Pozsony. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés terén péntek este nagyjából 200 tüntető követelte Boris Kollár házelnök, a Sme rodina elnökének a lemondását. Kollárt a diplomamunkájával kapcsolatban felmerült plágiumgyanú miatt támadják. A tüntetők szorgalmazták, hogy a felsőoktatási intézményekben tegyék hatékonyabbá a plágiumvizsgáló rendszert, valamint, hogy mondjanak le a titulusukról azok a politikusok, akikről bebizonyosodott, hogy a diplomamunkájuk plágium. A tüntetést az Állítsuk Meg a Korrupciót, a Mi Szlovákiánk, a Más Politika és a Radikális Filozófia nevű kezdeményezések szervezték. A szervezők egy online petíciót is indítottak Kollár távozásával kapcsolatban, amelyet eddig több mint 7 ezren írtak alá. A házelnök szerint legálisan szerezte a mesterfokozatot, de a politikában többé nem fogja használni. Az elmúlt napokban többször is kijelentette: ha le kellene mondania, a Sme rodina mozgalom kiléphet a koalícióból. (TASR) tették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék. Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsán viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként MF: nem a területi autonómiára Meleghagy (Teply Vrch). A Magyar Fórum hétvégi közgyűlésén megválasztották a párt új elnökségét. A párt elnöke Simon Zsolt, alelnökei Gál Zsolt és Mikolai Attila lettek. A közgyűlés a párt országos vezetőségének megújításán kívül a párt jövőjét érintő kérdésekkel foglalkozott. Döntés született arról, hogy a párt megkezdi Szlovákia déli járásaibanjárási pártstruktúráinak a kiépítését. „A Magyar Fórum nem kérdőjelezi meg Szlovákia államhatárait, és nem törekszik magyar területi autonómia létrehozására, ezzel szemben határozottan támogatja a kulturális és oktatási autonómia létrehozását. A területi autonómia helyett a közigazgatási (megyei, járási) határok megváltoztatását, az önkormányzatok finanszírozásának és jogköreinek reformját, a tengerszint feletti magasság szerinti hátrányos pénzosztás eltörlését, a regionális fejlesztésekre, közlekedési infrastruktúrára szánt anyagi eszközök igazságosabb elosztását pártolja” - áll a párt állásfoglalásában, (mi) képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól. A közöny magyarázata Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) pénteken a Bonul biztonsági cég nyitrai székházéban razziázott. Az akció a Dobytkár (Állattenyésztő) fedőnevű művelet része volt, mely az uniós agrárdotációk szikkasztásával kapcsolatos. A NAKA több mint 10 millió eurónyi csúszópénz mozgását dokumentálta. Pozsony. Az ügyben három természetes és két jogi személy ellen indult eljárás, közülük egyik a Ján Kúriák újságíró és párja, Martina Kusnírová meggyilkolásának a megrendelésével vádolt Marián Kocner telefonos kommunikációjából ismert Norbert Bödör. Öt és Peter Kuba pozsonyi vállalkozót bűncselekményből származó pénz legalizálásával gyanúsítja a rendőrség. Sajtóhírek szerint náluk kötött ki az Agrárkifizető Ügynökségnél (PPA) korábban dolgozó korrupt vezetőktől származó pénz egy része. Bödör a pénteki bevetés idején Horvátországban tartózkodott, a razzia hallatán azonban hazatért a nyaúgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza. „A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszerjobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket” - közölte Szicherle. Árnyaltabb a kép A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a középkelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek. „Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást” - fogalmazott a Political Capital szakembere. Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó. „Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Bödört a Specializált Büntetőbíróságra kísérik (TASR-felvétel) ralásról, és még pénteken késő este a rendőrségre ment, ahol azonnal őrizetbe is vették és kihallgatták. A nyomozó indítványozta Bödör előzetes letartóztatását, a besztercebányai bíróság pedig vasárnap döntött a nyitrai nagyvállalkozó sorsáról. Bödör volt az, aki a Kuciak-ügy tárgyalásán elhangzott vallomások szerint hatósági forrásokból szerzett információkat a Kocner által megfi-Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben” - mondta lapunknak az elemző. A KORRUPCIÓVAL SZEMBENI TOLERANCIA AZ EU TAGÁLLAMAIBAN A megkérdezettek ennyi százaléka tartja elfogadhatatlannak a korrupciót: 1. Portugália 88 2. Finnország 83 3. Spanyolország 81 4. Svédország 79 5. Málta 79 6. Dánia 79 7. Írország 74 8. Ciprus 74 9. Szlovénia 73 10. Olaszország 72 11. Lengyelország 71 12. Franciaország 71 13. Egyesült Királyság 70 14. Németország 70 15. Luxemburg 70 Észtország 70 16. EU-átlag 69 17. Hollandia 68 18. Belgium 64 19. Bulgária 63 20. Görögország 56 21. Litvánia 56 22. Románia 49 23. Szlovákia 48 24. Ausztria 47 25. Horvátország 46 26. Csehország 41 27. Lettország 39 28. Magyarország 38 • Forrás: Eurobarometer Cikkünk folytatásában kitérünk arra, hogy Szlovákia lakossága melyik intézményrendszert tartja a legkorruptabbnak, s mit gondol a politika és a vállalkozói szféra viszonyáról. A témát a holnapi számban folytatjuk. a NAKA gyeit személyekről. Az újságírók megfigyelését lebonyolító Peter Tóth, a Szlovák Információs Szolgálat volt munkatársa korábban bevallotta, hogy a megfigyeléseket Bödör is pénzelte. Bödör tagadta, hogy információi lettek volna a gyilkossági ügyben folyó nyomozásról, és azt állítja, hogy Tóth hazudott a bíróságon. Elismerte azonban, hogy ismeri a NAKA korrupcióellenes egységének korábbi vezetőjét, Robert Krajmert, Bemard Slobodníkot, a pénzügyőrség volt igazgatóját és Milan Mihálik rendőrt, akit tavaly tartóztattak le az újságírók megfigyelése miatt. Bödör, aki rokona Tibor Gáspár volt országos rendőrfőkapitánynak, azt sem tagadta, hogy ismeri Robert Kalinák volt belügyminisztert és Dusán Kovácik különleges ügyészt is, ázt azonban cáfolta, hogy bármilyen ügyben intézkedett volna náluk. A nyitrai üzletember szerint nem igaz, hogy bármilyen módon részt vett volna az újságírók megfigyelésében, de azt nem tagadta, hogy találkozott Tóthtal a gyilkosság után. Tóth állítólag arra kérte, hogy segítsen Kocnemek, aki akkor már rács mögött volt. (TASR, mi) Bödörre lecsapott
