Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-06 / 155. szám

www.ujszo.com I 2020. július 6. RÉGIÓ I 3 Száz pompás esernyő díszíti majd az érsekújvári sétányt A kreatív parkban, a csillagászati kabinet udvarán egész nap alkothattak a gyerekek (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Családias hangulatú rendez­vénnyel kedveskedtek szom­baton az érsekújváriaknak a kultúra városában, ahol a csillagászati kabinet szabadtéri színpadán jobbnál jobb muzsikusok, énekesek, táncosok váltották egymást. Július 3-án újraindult a kulturális fővárosban a programsorozat, me­lyet a koronavírus miatt módosítani kellett. A Lég(Új)vár projektet vé­gül „És mégis álmodunk!” címen élesztették újjá, hogy különféle sza­badtéri helyszíneken találkozzanak a művészek, az alkotók a régóta nél­külözött közönséggel. Pénteken a Folyóparti utcában, a töltés közelé­ben tartottak szabadtéri koncertet, majd színes fényárban úszó pódiu­mon, az egykori Kapisztóry Kórház területén mutatta be Katarina Máli­ková énekesnő az új Postalgia albu­mát. Szombaton a KultúrKorzó tár­sulás szervezésében 10 órától a csil­lagászati kabinet udvarán, illetve annak szabadtéri színpadán zajlot­tak a rendezvények. A kreatív park­ban elsőként a Novozámocky levík szórakoztatta népdalokkal, muzsi­kával a közönséget Dráfi László ze­netanár vezetésével. Majd bemutat­kozott a lévai Göbő Sándor és Anna lánya, a Göbő Duónak is nevezett csapatot elkísérték a családtagjaik is, akiknek a biztatására vállal apa és lánya fellépéseket. Az összehangolt páros megzenésített verseket, korta­lan slágereket adott elő, melyeket a közönség nagy örömmel fogadott. Szombaton a kora délutáni órákban Zsapka Attila dalolt, gitározott a gyerekeknek, akik egész nap alkot­hattak a Czuczor Gergely Alapisko­la pedagógusainak és más ügyes kézművesek vezetésével. Ugyan­csak alkotóműhelybe várták a kicsi­ket és a nagyokat Paluska Lotti bi­rodalmában, aki levendulaillatú párnákat, babákat kínált és készített a gyerekekkel. Stugel Tibor, a KultúrKorzó elnö­ke elmondta, szervezetük a közön­ség, a családok bevonásával száz es­ernyőt fest be, díszít ki, az itt készült alkotások az érsekújvári sétány han­gulatos ékességeivé válnak. RÖVIDEN Bevándorlókat csíptek el Oroszvár/ Bártfaújfalu. A régi rajkai határátkelőn lépte át a szlovák hátárt az az ukrán férfi, aki négy Szíriái férfit, négy ha­társértő menekültet szállított. Miután a szlovák oldalon észre­vette a rendőröket, megpróbált megfordulni és igyekezett visszajutni Magyarországra. A szlovák rendőrök feltartóz­tatták, ekkor derült ki, hogy négy határsértő menekültet utaztat, akiknek nem volt határ­­átlépési engedélyük. Vala­mennyien Nyugat-Európába szerettek volna eljutni. Határ­sértő menekülteket tartóztattak fel a rendőrök Bártfaújfaluban is. Egy szemtanú bejelentése alapján adott ki körözést a rend­őrség egy kisteherautóra, mely­be a szemtanú 21 személyt látott beszállni az egyik pihenőhelyen. A rendőrök folytatták a keresést, és nem sokkal később további hét határsértőt tartoztattak fel. A bevándorlókat az idegenrendé­szet vette át. (ie) Egy felújítás jegyzőkönyvének tanulságai Robosztus torony, vastag falak és a gótika csalhatatlan jelei, a támpillérek (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Általában kevés írásos emlék marad fenn egy-egy falusi vagy kisvárosi templom erede­téről, múltjáról, keletkezésé­ről. így sokszor csak becslésekre lehet hagyatkozni azok keletkezéséről, mert építészettörténeti, művészet­­történeti, netán régészeti feltárás kevés helyen történik. TORNALJA/TORNALA így van ez tornaijai református templom esetében is, itt azonban lé­tezik a szakrális épület múltját fel­táró, 1938-ban keletkezett, a temp­lom akkori nagy felújításáról szóló szikár jegyzőkönyv. Amely számos felvetésre választ ad, de még több kérdést is feltesz. A tatárjárás utáni időktől Szinte biztos, hogy a hely, mint a gömöri várispáni várhoz közel eső te­rület, a honfoglaláskor már lakott volt, de a tatárdúlás elpusztította. 1291 -ben bizonyos Boluk, a Tomallyay család őse kapott arra engedélyt, hogy egy, a mocsaras folyóvölgyből kiemelkedő mészkősziklán - amely nem más, mint a Szepes-Gömöri-karszt erózi­ós folyamatok által kipreparálódott mészkőlencséje - erődítést emeljen. Ennek a később elpusztult várkas­télynak a nyomait 1992-en egy régé­szeti feltárás fel is fedte. A település, Tornaija erről az erődített toronyról kapta nevét. Arról írásos emlék nincs, hogy a várkastély építésével párhu­zamosan szakrális épületet is emelt volna Boluk, de ezt sem tarthatjuk ki­zártnak. Az lehet a legvalószínűbb, hogy a sziklára épített várkastélyból valamikor a 14. és a 15. század for­dulóján egy kényelmesebb udvar­házba költözött át a család, amelyet a Dobogó nevű kiemelkedés nyugati részén, vizek és mocsarak védte te­rületen építettek fel. Ebből az udvar­házból fejlődött ki később a Tor­­nallyay család kastélya, valamikor a gótika végén, a reneszánsz kezdetén. 1427-ben már jelentős település le­hetett, az adóösszeíráskor 46 job­bágyportát jegyeztek fel. Amikor Rommer Flóris Tornaiján járt, arra a következtetésre jutott, hogy a hely ma is álló temploma Corvin Mátyás uralkodásakor épült. Pontos dátum ugyan nem maradt fenn, de a tor­naijai templom építésének legvaló­színűbb ideje a 15. század első har­madára tehető, éppen az adóívekben szereplő népességszám miatt is. A Tomallyay család ebben a korban már jelentős szerepet töltött be a vi­dék életében, így a csajád súlyát templomalapítással is jelezni kíván­ta. Éz az időszak a gótika végét je­lenti az akkori Magyar Királyság­ban. Arra a néphagyományban fennmaradt bizonytalan adatra vi­szont semmi nem utal, hogy huszi­ták építették volna ezt a templomot. A kelyhesek biztosan jártak ezen a vidéken, de ittlétükkor inkább erő­dítések építésével foglalkoztak, nem templomépítéssel. Látva a templo­mot, amely a késő gótikára is jel­lemzően templom nyugat-keleti tá­jolású, sokszögzáródású szentélyes, a szentélyen kör alakú ablakok nyí­lásai maradtak fen, a szentély és a hajó egy része támpillérekkel meg­erősített, ami boltíves belső bolto­zatra utal. .Egykor északi oldalán sekrestyéje is volt, ezt a 18. század­ban lebontották. A felújítás jegyzőkönyve A felújítás történetét Kövér Árpád lelkész jegyezte fel. 1935-ben Tor­­nallyay Zoltán építészmérnök, mint az egykori templomalapítók leszár­mazottja, a gyülekezet világi gond­noka, részben saját forrásaiból, rész­ben közadakozásból felmérte, majd 1937-ben elkezdte a templom teljes felújítását az épület leromlott állaga miatt. A felújításkor rengeteg érde­kességre bukkantak. A vakolat leve­rése után a templombelsőben nagyon sok helyen már korábbi építkezések­kor megkárosodott, csak részleteik­ben és rossz állapotban fennmaradt ff eskótöredékeket, sőt a karzatoknál a plafon alatt „góf ’ betűs feliratokat ta­láltak. A déli oldalon két, körben el­helyezett, festett görög keresztet azo­nosítottak, ezek valószínűleg a temp­lom konszekrációs, azaz felszentelé­­si keresztjei lehettek. Az északi ol­dalon megtalálták az 1768-as felújí­tás, átalakítás idején befalazott szentségtartót is, ezt kitisztították és láthatóvá tették. Ezek a belső díszí­tések arra utalnak, még a reformáció előtt épült a templom. Az itt élők azonban viszonylag hamar felvették az új vallást, mert 1598-ban már itt szolgált lelkészének a nevét is tud­juk, Szegedi Balázsnak hívták. A templombelső legrégebbi darabja az 1606-os szószék. Hogy donátori, az­az urasági alapítású volt a templom, annak következő bizonyítéka az, hogy két családi sírboltot is megta­láltak a padlózata alatt. A Tomallyay és az Ivocs családokét. Az 1937-1938-ban elvégzett felújítás­kor a donátori családok sírköveit a szentély mögött helyezték el. Ma is itt találhatók, felirat nem azonosítható rajtuk. Egy olyan részlet is olvasható a jegyzőkönyvben, hogy egy, a fel­újításkor kiemelt kőkoporsót illeték­telenek a tervezett felnyitás előtt megrongáltak, így a hivatalos fel­nyitáskor abban már csak csontokat és színes ruhafoszlányokat találtak. Kié lehetett ez a kőkoporsó, sajnos nem tudni. A templomot máig vé­dőfal veszi körül, melyet az oszmán hódításkor emeltek. A nyugati belső bejáratnál olyan üregeket is találtak, melyek a templomajtót erősítő ge­rendák elhelyezésére szolgáltak. A tornaijai templom érdekessége az is, hogy a padlónak van egy enyhe lej­tése, az úrasztala felé, így aki kifelé halad, annak kissé nehezebb elhagy­ni a hit házát. Amely számos titkot őriz még most is. Fehér vakolat alatt a múltat. (Köszönet a tornaijai egyházköz­ségnek a jegyzőkönyvekhez való hozzáférésért!)

Next

/
Thumbnails
Contents