Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-29 / 149. szám

www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2020. JUNIUS 29. GYÓGYHÍREK 11 Gyógytornász, masszőr vagy edző? Három fogalom, amelyet az emberek általában összetévesztenek. Talán csak akkor gon­dolkodnak el a különbségen, ha egy kezelés után nem enyhül, hanem inkább felerősödik a fájdalom. Mi ennek az oka? Mi a hasonló a három foglalkozásban? Miért lenne jó, ha különbséget tudnánk tenni közöttük, ha az egyik nem avatkozna bele a másik munkájába? Kérdések, amelyekre Géci Tóth Rita fizioterapeuta (gyógytornász) válaszolt. E lőször azt mondanám el, hogy mi a közös a három foglalkozás­ban: mindhárom az emberi testtel foglal­kozik. Abban viszont már külön­böznek, hogy hogyan közelítik meg, s ez az, amit sokan nem lát­nak. A masszőr a kezével érzékek a bőrt, a bőr alatti réteget, az izmo­kat, étzi, hogy merevek vagy rugal­masak-e. Az edző egészséges testtel dol­gozik, s arra törek­szik, hogy növelje tel­jesítőképességét, az izomerőt, hogy meg­szabaduljon néhány kilótól. Ezzel szem­ben a fizioterapeuta az emberi testre komplex módon te­kint: megfigyeli a bőr alatti réteget, az izom­feszültséget, az izom­erőt stb. Épp ez a holisztikus hoz­záállása az oka annak, hogy az em­berek gyakran összetévesztik a há­rom fogalmat. Például az edzőről soha nem gondoljuk, hogy masz­­szőr. Csak a fizioterápia olyan komplex, hogy gyakran összeté­vesztjük más szakterületekkel, pél­dául néha az orvossal, mivel a moz­gásrendszer differenciált diagnosz­tikáját végzi. Az oktatást tekintve van-e kü­lönbség? Van, mégpedig nagy. A masszőr egészségügyi középiskolában tanul - ez a jobbik eset. Ám vannak „gyorstalpalók”, ami azt jelenti, hogy egy hónap alatt az illető meg­tanul masszírozni, s máris saját sza­lont nyithat. Ráadásul vannak olyan masszázstechnikák, amelyek nemhogy segítenek, hanem továb­bi egészségi problémákat okozhat­nak. A masszázs célja a test és a lé­lek ellazítása lenne, ám némely technika épp az ellenkező hatást váltja ki. Előfordul, hogy az ember érzi: szüksége van a masszázsra, s ta­lálomra betér egy szalonba. Honnan tudhatja, hogy valóban jó kezekbe kerül? Többféle válasz is van erre a kérdés­re, Sokan azt hiszik, hogy egy „gyorstalpalót” vég­zett is tudhat úgy masszírozni, mint az, aki négy évig járt iskolába. Ilyenekre szokták mondani, hogy „arany keze van”. Ez azonban té­vedés. Lehet, hogy erősebben vagy kel­lemesebben masszí­roz, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ami segíthet, az árthat is. Ezért jó, ha a biztonság kedvéért egészségügyi iskolát vég­zett masszőrhöz megyünk, és előre megnézzük, ki az, akire rábízzuk magunkat. Az edző munkája sem mindig olyan hatásos, mint ahogyan azt sokan hiszik. A sérülés veszélye még a szakképzett edző esetében is fennáll... Ebben az esetben is rendkívül fontos a szakképzettség. Különféle főiskolákon van edző szak, a ta­nulmányok 5 évig tartanak, de vannak egy-két hónapos, sőt 6 na­pos tanfolyamok is. Jogos a kér­dés: tud-e annyit az az edző, aki 50 órás tanfolyamot végzett, mint az, aki 5 évig tanult? Azt hiszem, a válasz egyértelmű. Tudjuk, hogy a cím nem feltédenül jár tudással. Aztán vannak olyanok, akik elvég­zik például a közgazdasági egyete­met, majd befizetnek egy hónapos edzőtanfolyamra, és az ember azonnal azt hiszi, hogy ő az igazi. Javaslom, mindig olvassuk el az edző életrajzát, vagy kérdezzük meg, milyen a végzettsége, hiszen testünkről, esedeges sérüléséről van szó. Igen, sérüléséről, ugyanis a rossz mozdulat árthat is. Volt olyan ügyfelem, aki a kondite­remből jött hozzám, mert becsí­­pődött egy idegszála, voltak, akik nyald panasszal, illetve krónikus derékfájdalommal kerestek meg. Jogos volt a felháborodásuk, hi­szen mindent megtettek egészsé­gükért, tornáztak becsületesen. Természetesen a megfelelően vég­zett mozgás kulcsfontosságú a test és lélek egészsége szempontjá­ból. Ám annak igazi edzőnek kell lennie, aki megtanítja önt, ho­gyan bánjon a testével. w Javaslom, mindig olvassuk el az edző életrajzát, vagy kérdezzük meg, milyen a végzettsége, hiszen testünkről, esetleges sérüléséről van szó. Gyógytornásznak nevezheti ma­gát az, aki elvégzett egy tanfolya­mot? Szerencsére nem. Egy tanfolyamon senki nem szerezheti meg a fizioterapeuta címet. Nálunk ez a szakterület még fiatal, a múltban az egészségügyi középiskola szakosító részeként működött, tehát aki ezt elvégezte, rehabilitációs ápoló lett. Bár a 21. században a fizioterápia külön tudományos terület, Szlová­kiában ez a felépítményi rendszer még mindig működik. A fizioterapeutának nálunk - 5 év gyakorlat után - joga van megvizs­gálni, diagnosztizálni a mozgás­szerveket, a mozgásrendszert, meg­felelő rehabilitációs tervet, fizikális és kinezioterápiát javasolni, illetve végrehajtani azt. Megtanít arra, hogy mit tegyünk, ha egészségi pa­naszaink vannak, hogyan tornáz­zunk, ha fáj valamink, hogyan tér­jünk vissza a normális életbe mű­tét, baleset után. Ha másképp nem megy, manuálisan vagy puha­­lágyrész-technikákkal ellazít, mo­bilizál. Ha a laikustól elvárjuk, hogy tisztában legyen a három foglal­kozás lényegével, a szakmabeli­ek mennyire ismerik egymás munkáját? Sajnos, a kollégák között is van haj­lam a szakmák összemosására, ami még jobban nehezíti az egyes terü­letek felismerését. Főleg olyan edző­re gondolok, aki például csoportos edzést tart egészségi panaszokkal élők számára, olyan túlsúlyos embe­reket edzenek, akiknél társult beteg­ségek is jelen vannak. Az edzőt az egészséges test edzésére tanították, és nem lenne szabad beleszólnia a fizioterapeuta munkájába. Ugyanez vonatkozik a fizioterapeutára, aki belebeszél az edző munkájába. Ugyanígy vannak orvosok, akik még a régi rendszer szerint nem ve­szik tudomásul, hogy a gyógytor­nász nemcsak rehabilitációs ápoló­nő, hanem egyetemet végzett szak­ember, a betegellátás kulcsfontossá­gú láncszeme. Ismerjük meg és tiszteljük az egyes szakmákat, keres­sük meg bajunk orvoslására a meg­felelő szakembert. Kovács Ilona Géci Tóth Rita gyógytornász 'S •1^1 r 1 Fragaria Jahoda A friss epernek nincs párja! Az ize kelle­mes, édes és frissítő, az illa! semmivel össze nem hasonlítható, ráadásul ebben a gyümölcsben olyan tápanyagok ta­lálhatóak, melyek rendkívül egészségessé teszik. A rózsa távoli rokonát, vagyis az epret évezredek óta ismerjük és fogyasztjuk, de csak az elmúlt évtizedekben si­került tudományos módszerekkel is bizonyítani, hogy meny­nyire egészséges. Jótékony hatásai Nagy mennyiségben található benne például C-vitamin, man­gán, réz, kálium, jód és folát, magas rosttartalma pedig hoz­zájárul a megfelelő emésztéshez, a székrekedés megelőzésé­hez, illetve bizonyos daganatos betegségek rizikójának csök­kentéséhez. Kedvező hatásait nem (vagyis nemcsak) ennek köszönheti, hanem a benne található sokféle antioxidánsnak, flavonoidnak, tanninnak és egyéb fitonutriensnek. Ezek a táp­anyagok segítik immunrendszerünk megfelelő működését és csökkentik a gyulladást. A rendszeres eperfogyasztás véd­heti a sejtjeinket a károsodásoktól, és jelentős mértékben csökkentheti súlyos krónikus betegségek kialakulásának ve­szélyét is. Kismamáknak is érdemes gyakran epret enniük, mert foláttartalma hozzájárul az egészséges magzati fejlődéshez, és csökkenti bizonyos súlyos fejlődési rendellenességek ri­zikóját. Védi a szívet Bár az eperről nem elsősorban a szívvédő hatások jutnak eszünkbe, ez a gyümölcs valójában nagymértékben hozzájá­rul ahhoz, hogy a szívünk és az ereink sokáig egészségesek maradjanak. Az eperben található tápanyagok segíte­nek megőrizni a vérerek rugalmasságát, csökkentik a mikro­szkopikus gyulladásokat, megelőzik, hogy a vérerek falán ún. plakkok alakuljanak ki (vagyis biztosítják, hogy a vér­áramlás megfelelő maradjon). Egy 2013-as kutatás eredmé­nyei szerint például azok a nők, akik hetente három vagy több adag epret ettek, mintegy 32 százalékkal csökkentették a szívroham kockázatát. Nagyjából 8-10 szem eper számít egy adagnak, és a fagyasztott epernek ugyanolyan jó hatá­sokat tulajdonítanak, mint a frissnek. Az alacsony kalóriatartalmú és szinte teljesen zsírszegény ep­ret azok is bátran fogyaszthatják, akiknek magas a vérnyomá­suk. A gyümölcs ugyanis a vérnyomást is segít szabályozni, egyebek mellett a benne lévő káliumnak, magnéziumnak és C-vitaminnak köszönhetően. A legújabb kutatások szerint pedig a rendszeres eperfogyasz­tás - főleg, ha desszertként, nagyobb étkezések után tálalják fel - a vércukorszintre is jó hatással van. így hat az agyra Mivel az eper erős antioxidáns, és hatásos gyulladáscsökkentő tápanyagok találhatóak benne, ezért a szakemberek szerint azoknak is érdemes rendszeresen fogyasztani, akik a kognitív hanyatlás ellen kívánják felvenni a harcot. Állatkísérletek so­rán pedig az is kiderült, hogy az eper különösen jó hatással van azokra az agyi területekre, melyek a memóriáért, illetve az információk felidézéséért, előhívásáért felelősek. (egeszsegkalauz)

Next

/
Thumbnails
Contents