Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-27 / 148. szám

A festőpaletta színeiben Cinque Terre 2020. június 27., szombat, 13. évfolyam, 26. szám Eveken keresztül számos ember sérült meg vagy került bajba, amikor elzarándokolt az öreg, de híres buszhoz. Ketten meghaltak, amikor folyón keltek át, áprilisban egy brazil turistát, februárban öt olaszt kellett kimenekíteni közeléből. (Fotó: Shutterstock) Elvitték a vadonból a híres buszroncsot Már nem találha­tó meg az alaszkai vadonban az Üt a vadonba című ame­rikai film híressé vált autóbusza, az illetékesek bizton­sági okok miatt légi úton elszállították a Denali Nemzeti Park közelében marad buszroncsot. T úlságosan sok ember kockáztatta az életét azért, hogy felke­resse azt a helyet, ahol Christopher McCandless kalandor éhen halt 1992-ben - indokolták lépésüket alaszkai illetékesek. „Arra bátorítjuk az embereket, hogy biztonságban élvezzék Alasz­ka vadonját, és megértjük, hogy e busz látványa begyökerezett a köztudatba” - írta közleményében Corri Feige, az alaszkai természeti tú jármű, amelynek megmentése erőforrások biztosa. - Ám ez egy veszélyes és költséges erőfeszítés, otthagyott és egyre romló állapo- Sőt, felkeresése egyes látogatóknak zösen szállította el az 1940-es évek­ben készült buszt. Eveken keresztül számos ember sérült meg vagy ke­rült bajba, amikor elzarándokolt a buszhoz. Ketten meghaltak, ami­kor folyón keltek át, áprilisban egy brazil turistát, februárban öt olasz turistát kellett kimenekíteni köze­léből. Denali város polgármestere meg­könnyebbülésének adott hangot a busz elszállítása miatt. „Az emberek biztonsága miatt tudatában vol­tunk annak, hogy ez helyes dolog. Ugyanakkor a jármű része történel­münknek, és egy kicsit keserű do­log látni, ahogy történelmünk egy része elgördül az úton” - mondta Clay Walker a Reuters brit hírügy­­•nökségnek. A buszt mintegy 60 éve egy útépítő csapat vontatta az alasz­kai ösvényre - fűzte hozzá. A jármű sorsa egyelőre nem ismert. A minisztérium közölte, hogy egy biztonságos helyen fogják elhelyez­ni addig, amíg döntenek sorsáról. Az Üt a vadonba című amerikai filmet Jon Krakauer 1996-os, azo­nos című regénye alapján készítet­ték, és Christopher McCandless kalandjait követi nyomon. A film rendezője és a forgatókönyv­­író Sean Penn volt, a főszerepet Emile Hirsch alakította, Marcia Gay Harden, William Hurt, Vince Vaughn és Hal Holbrook az életébe került” - tette hozzá. Az is játszott a filmben, amelynek alaszkai természeti erőforrások mi- ősbemutatója a 2007-es Telluride nisztériuma és a nemzeti gárda kö- Filmfesztiválon volt. (MTI) Sean Penn és Emile Hirsch, a kalandor Christopher McCandless meg­személyesítője (Fotó: TASR/AP) Chris a busz előtt (Fotók: Facebook) » Ki volt Chris Johnson McCandless? A kaliforniai születésű Christopher „Chris" Johnson McCandless fiatal kalandor volt, vagy ha úgy tetszik, nevezhetjük kiugrónak is, akit Jón Krakauers 1993 januárjában megjelent újságcikke, későbbi, róla szóló könyve, valamint Sean Penn Út a vadonba című filmje tett híressé. Nem volt túl felelősségteljes, „sem bátor, inkább ostoba, tragikus és meggondolatlan", ahogy Peter Christian, egy alaszkai vadőr írt róla. Chris az egyetem elvégzése után döntött úgy, hogy nem fog „nor­mális" életet élni, s minimális felszereléssel nekivágott a világnak. Két évig vándorolt az Egyesült Államokon keresztül, általában az ország nyugati részét járta, és többször került életveszélyes helyzetbe. A leggyakrabban halat evett, néha munkát is kere­sett magának, Las Vegas közelében például egy McDonald'sban dolgozott, Dél-Dakotában aratóként. Barátokat szerzett, többnyire hippiközösségben élt, családjával nem tartotta a kapcsolatot. Kétévi vándorlás után 1992-ben kötött ki Alaszkában, Fairbanksből küldte utolsó leveleit. A helyi könyvtárból egy könyvet kölcsönzött ki, amely az ehető alaszkai bogyós gyümölcsökről, gombákról, növényekről írt, ezt vitte magával az alaszkai vadonba, viszont semmilyen olyan felszerelést - mondjuk fejszét, hócsizmát, irány­tűt, megfelelő térképet - nem szerzett be, ami segíthette volna őt a túlélésben. A Denali Nemzeti Park áprilisban még hóval fedett terü­letén bolyongott, amikor vagy négynapos gyaloglás után rátalált a híres buszra, amelyet egykor útépítők használtak lakhelyként. Chris tanyát vert, mókusokra, madarakra vadászott kiskaliberű puská­jával, egyszer egy jávorszarvast is elejtett. Gyümölcsöt, gombát szedett és vadburgonyát, ám degeszre sosem ette magát, annyi élelmet sosem tudott szerezni. Júliusban úgy határozott, vissza­megy a legközelebbi faluba, amely négynapi járásra volt táborától. Nem tudott azonban átkelni a megáradt folyón, ezért visszatért a buszhoz, s abban reménykedett, hogy a következő vadászidényig, amikor a környéken megjelennek a jávorszarvasvadászok, valahogy kibírja. Nem bírta. Jon Krakauer szerint Chris augusztus 18-án ment el e világból. Való­színűleg éhen halt, vagy valamilyen mérgezés következtében hunyt el. A vadászok 19 napra rá találták meg bomlásnak indult holttestét. Utolsó naplóbejegyzésében Chris szép kék bogyós gyümölcsről írt. Készített magáról egy fényképet, ahogy integet, és egy feljegyzést hagyott hátra: „Boldog életem volt, és köszönet az Úrnak. Viszont­látásra, és Isten áldjon mindenkit!" (ug)

Next

/
Thumbnails
Contents