Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-23 / 144. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. június 23. | www.ujszo.com RÖVIDEN Dzsihádisták utódai Franciaországban Párizs. Az Iszlám Államhoz csatlakozott francia dzsihádisták gyerekeit szállították haza Franciaországba - jelentette be a francia külügyminisztérium. Az eddig kurd fennhatóság alatt lévő szíriai menekülttáborokban élő 10 gyerek közt több árva is van. Az Iszlám Állam terrorszervezet 2019-es összeomlása óta eddig 28 gyereket szállítottak haza Franciaországba. Jelenleg mintegy 300 gyerek van kurd ellenőrzésű táborokban, akinek a szülei francia állampolgárságúak, az ő esetükben az anya jóváhagyása is szükséges a hazaszállításhoz. A francia kormány adatai szerint mintegy 1700 francia állampolgár csatlakozott a dzsihádistákhoz Irakban és Szíriában 2014 óta. (MTI) Elszabotálták Trump nagygyűlését Washington. Tictoc-felhasználók elismerték, hogy segítettek szabotálni Donald Trump amerikai elnök szombaton Tulsában tartott kampánygyűlését, amelyre a hatalmas részvételi várakozások után alig pár ezren mentek el. Közösségi médiumok, közöttük a népszerű mobilvideómegosztó portál felhasználói kitöltötték a részvételhez szüksé- . ges ingyenes online regisztrációt, ám valójában nem állt szándékukban elmenni a rendezvényre. Eredetileg több mint egymillióan jelezték a részvételi szándékukat. A rendezvény színhelyén, a 19 ezer férőhelyes BÖK Center arénában viszont sok üres szék volt szombat este. A tulsai tűzoltóság szerint mintegy 6200-an vettek részt a kampánygyűlésen. (MTI) Az afgán erők óriási vérvesztesége Kabul. Az afgán biztonsági erők 291 tagjával végeztek előző héten a tálib lázadók, ami rekordnak számít az országban immár 19 éve tartó fegyveres konfliktusban - közölte a kabuli kormány. „Az előző hét volt a leghalálosabb az utóbbi 19 évben. A tálibok 422 támadást hajtottak végre 32 tartományban, s ezekben a biztonsági erők 291 tagj a meghalt, 550 másik pedig megsebesült” - írta az afgán nemzetbiztonsági tanács szóvivője. Az újabb erőszakhullám veszélybe sodorja a béketárgyalások beindítását a kabuli vezetés és a szélsőségesek között. (MTI) Vita a nukleáris fegyverek jövőjéről Bécs. Tegnap elkezdődött a fegyverzetkorlátozásról szóló amerikai-orosz egyeztetés. A 2010-ben elfogadott Új START ajelenleg érvényben levő egyetlen olyan szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A megállapodás értelmében mindkét ország legfeljebb 1550 atomtöltettel rendelkezhet. Az Új START 2021 februáijában lejár. (MTI, TASR) siker a szerb választáson AleksandarVucsics szerb miniszterelnök abszolút hatalomhoz jutott (TASR/AP) Magyar ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Földcsuszamlásszerű győzelmet, 62 százalékot ért el a Szerb Haladó Párt (SNS) a vasárnapi választáson, ám a diadalnak vannak árnyoldalai is. A Vajdasági Magyar Szövetség 27 év éta nem szerepelt ilyen jól: kilenc képviselői helyet szerzett. A kisebbségi listákat leszámítva mindössze egyetlen párt került be a parlamentbe a kormány két politikai ereje, a Szerb Haladó Párton (SNS) és a szocialistákon (SPS) kívül, a Szerb Hazafias Szövetség került be a törvényhozásba. Ez utóbbi nem is tekinthető tradicionális pártnak. Vezetője az az Aleksandar Sapic, aki nem programjának, hanem nevének köszönhette azt, hogy pártja több mint 4 százalékot szerzett. Igazi ikon Szerbiában, hiszen hazája vízlabdaválogatottjával három olimpiai aranyat, négy világbajnoki és öt Európabajnoki címet szerzett. A közvélemény-kutató ügynökségek szerint a 250 fős belgrádi törvényhozásban a Szerb Haladó Párt körülbelül 180 mandátumot szerzett meg, míg a kétharmados többséghez már 167 mandátum is elegendő lett volna. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) minden korábbinál jobb eredményt ért el minden szinten. Szabadkát nem tudta ugyan visszaszerezni, de minden más helyen megerősödött a VMSZ. A legnagyobb délvidéki magyar párt kisebbségi pártként nagyobb támogatottságot ért el (2,3%), mint országos pártként az ultranacionalista Vojiszlav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (2%). Ilyenre korábban nem volt példa. A vajdasági tartományi parlamenti választáson is az országoshoz hasonlóan a Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg a szavazatok 59%-át. A második helyen a Vajdasági Magyar Szövetség végzett a szavazatok 13,4%-ával. A délvidéki magyar pártnak eddig hat képviselője volt, a következő négy évben 15 politikus képviselheti a pártot az újvidéki székhelyű képviselőházban. Pásztor István, a VMSZ elnöke közölte: „Utoljára ennyi képviselője a vajdasági magyar közösségnek akkor volt, amikor csak egyetlen magyar pártja volt a közösségnek, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a rendszerváltozáskor, a kilencvenes évek elején, akkor, amikor a számítások szerint százezerrel több magyar ember élt a Vajdaságban, mint most.” Míg négy évvel ezelőtt több, ultranacionalista és szélsőjobboldali elveket valló párt és mozgalom is bekerült a parlamentbe, most egyetlen ilyen formáció sem kapott kellő támogatást. A legnagyobb bukást a parlamentből kieső radikálisok mellett a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) szenvedte el, amely 3 éve azért alakult, hogy az SNS-elnök Aleksandar Vucsiccsal szemben jelöltet állítson az elnökválasztáson. A bojkottot hirdető ellenzék csak részben lehet elégedett, az előzetes adatok szerint a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot (47,7%), így az ellenzéki vezetők nevezhetik ugyan illegitimnek a felálló kormányt, ám ez sem magát az ország vezetését, sem a vele partneri viszonyt ápoló külföldi országokat nem fogja zavarni. A bojkottra szólító pártok hangját, úgy tűnik, leginkább Belgrádban hallották meg: a szerb fővárosi régióban volt ugyanis a legalacsonyabb a részvételi arány, mindössze 35% járult az urnákhoz. Az ellenzék szétforgácsoltsága abból is látható, hogy hiába csökkentették a parlamenti bejutási küszöböt néhány hónappal ezelőtt ötről 3%-ra, egyik, magát komolynak nevező tömörülésnek sem sikerült megszereznie a kellő támogatást. (MTI, Nsz) Veszélybe került az Index hírportál függetlensége Veszélybe került az Index szerkesztőségének függetlensége, és rövidesen nagy változások lehetnek az újság működésében. Olyan folyamatok indultak el a lap környékén, amik aggodalomra adtak okot, és veszélybe sodorták a lap szabad működését. Budapest. Az Index online újság szerkesztősége veszélyben van — írta vasárnap este a lap főszerkesztője, Dull Szabolcs. Akkorra kiszivárgott, hogy a tanácsadónak felkért Gerényi Gábor - az Index, majd Ungár Péter LMP-s képviselő mellett az Azonnali.hu alapítóinak egyike - új struktúratervet ismertetett a lapvezetéssel, melynek lényege, hogy az Index rovatait vagy ezek egy részét kiszerveznék kisebb cégekhez. Ha ez megtörténne, kis túlzással, olyasmi helyzet állna elő, amikor a lap vezetésével az Index maga csak a címlap lenne, amely mint beszállítóktól rendelne cikkeket a rovatokat tulajdonló cégektől. Az Indexnél dolgozók attól tartanak, hogy ez tulajdonképpennem lenne más, mint a szerkesztőség szétverése. Gerényi Gábor feltűnése a szerkesztőségnél azért is volt baljós jel, mert annak a Vaszily Miklósnak a barátja, aki néhány hónapja vette át az Index hirdetéseit és üzleti ügyeit kezelő Indamedia-cégcsoport vezetését. Vaszily Miklós pedig Mészáros Lőrinc vezető médiaembere, aki az MTVA-t, majd Echo TV-t igazgatta sokáig, korábban kulcsszerepet játszott az Origó kormánypártivá alakítása során is, és jelenleg is vezeti a TV2 igazgatóságát. A főszerkesztő szerint „kívülről olyan befolyás ért minket, amelynek vége a szerkesztőség megszűnése lehet. Aggódunk, hogy egy csapásra, egy szervezeti váltással elvesznek azok az értékek is, amelyek miatt ma az Index az ország legnagyobb és legolvasottabb lapja lett. Olyan lap, amely nem fél beszámolni botrányokról, visszaélésekről, és nem ódzkodik leírni politikusok, közszolgák vagy cégek nevét, ha egy nekik kellemetlen sztorit tár fel. (...) Nem vagyunk biztosak abban, hogy sokáig tudunk ilyen lapot csinálni, és mivel hiszünk a nyilvánosságban, úgy gondoljuk, hogy erről önöknek, nektek, olvasóinknak is tudni kell. A következő napokban eldől az Index sorsa. Beszámolunk a fejleményekről itt, az Indexen és a Facebookon, ameddig tudunk. Ameddig lehet. Ameddig szabad.” Tegnap a média rendkívüli ülésén máris kitették a lap igazgatóságából az Index főszerkesztőjét. Az Indexet az elmúlt években már sokszorosan behálózta a hatalom. Korábban Simicska Lajos szerzett befolyást a lap és az azt ölelő cégháló körül, de az egykori Fidesz-oligarcha legyőzése után az Index is lépésről lépésre sodródott közelebb a hatalomhoz. Első körben egy egykori KDNP- s figura, Oltyán József kezébe adták a formális irányítást, Vaszily Miklós tavaszi érkezése aztán ennek a folyamatnak a tetőzése volt. Az ő érkezése egyértelmű és nyílt üzenet volt a szerkesztőség irányába is, hogy a hatalom házon belül van. (Index, hvg, 444.hu) Észak-Korea csúcsra járatja a propaganda-híradását Észak-Korea 12 millió propagandaröplapot szór szót Dól- Korea felett - közölte a phenjani rezsim szócsövónek tartott KCNA hírügynökség. Közben az ószak-koreai hadsereg bejelentette, visszaállítja a határon a propaganda-híradást sugárzó hangszórókat. Phenjan. A dél-koreai országegyesítési minisztérium felszólította Phenjant, hagyjon fel a röplapozás tervével, amely nem szolgálja a két ország közötti jó viszonyt. Kjong Du Dzsong dél-koreai védelmi miniszter a parlamentben azt mondta, a hadsereg számára elsősorban az számít, Észak-Korea milyen eszközt használ a röplapok célba juttatására. Noha a KCNA szerint a röplapokat különféle eszközökkel, köztük mintegy 3000 léggömbbel szómák szét, szakértők emlékeztettek arra, hogy ezt jelenleg az időjárási viszonyok nem teszik lehetővé. Nem zárják ki azt sem, hogy Phenjan ebben az esetben drónokat fog használni, amelyre viszont a dél-koreai hadseregnek válaszolnia kell. Kjong leszögezte: a hadsereg „azonnali, gyors és arányos” választ ad. Szakértők szerint csak napok kérdése a röplapszórás megkezdése, és nincs kizárva, hogy az 1950 és 1953 közötti koreai háború kitörésének csütörtöki évfordulójához fogják időzíteni. Több dél-koreai aktivista is jelezte, hogy az évfordulót ugyancsak röplapozással „ünnepli”, ám a dél-koreai hatóságok máris jelezték, hogy ezt meg fogják akadályozni. Észak- Korea az elmúlt hetekben heves kirohanásokat intézett déli szomszédja ellen, a múlt héten pedig bezárta, máj d felrobbantotta a Dél-Koreával közös keszongi összekötő iroda épületét, és katonákat vezényelt korábban kiürített őrhelyekre a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetbe. Phenjan ezzel válaszolt arra, hogy Szöul nem vetett véget az észak-koreai menekültekből és dél-koreai aktivistákból szerveződő csoportok kampányának, a kommunista rezsimet bíráló röplapok teijesztésének az országban. (MTI)
