Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-23 / 144. szám

www.ujszo.com | 2020. június 23. KÖZÉLET 3 Grendel: Várjuk ki a végét! A parlament alelnoke szerint a választási ciklus első felében kerülhet terítékre az átfogó kisebbségi törvény CZÍMER GÁBOR Politikai pályafutása során nem foglalkozott kifejezetten kisebbségi ügyekkel, de most, hogy nem jutott magyar politikai szubjektum a parlamentbe, azt állítja, jobban figyel a kisebbségi témákra. Grendel Gáborral (OLaNO), a parlament alelnökével beszélgettünk. A strasbourgi székhelyű Embe­ri Jogok Európai Bírósága egy, a Benes-dekrétumokról szóló ügy­ben elmarasztalta Szlovákiát. Az­óta pedig nyilvánosságot kapott, hogy a D4-es autópálya alatti tel­keket is ezen dekrétumok alapján kobozná el az állam. Készülnek-e olyan törvényeket hozni, amelyek orvosolnák a dekrétumok jogkö­vetkezményeit? Meggátolják-e, hogy valakitől az állam a Benes­­dekrétumok alapján elkobozhas­sa a magántulajdonát? Parlamenti vagy frakciószinten egyelőre annyit tudok erről monda­ni, hogy Gyimesi György kollégám interpellálta az igazságügyi minisz­tert. Azt kérdezte tőle, hogy az igaz­ságügyi tárca hogyan kívánja ezt a kérdést orvosolni, illetve, hogyan reagálna a strasbourgi bíróság dön­tésére. Egyelőre a válasz, amit kí­váncsian várok én is, még készül. Meglátjuk, mi lesz a minisztérium álláspontja. A témával mindenkép­pen foglalkozunk. Egyeztetett-e erről a témáról a mezőgazdasági és a közlekedési minisztérium képviselőivel? Parlamenti szinten egyelőre erre nem került sor. Az igazságügyi mi­nisztérium álláspontját várjuk. Néhány hete tartotta meg a be­számolóját a parlamentben Mária Patakyová ombudsman. A doku­mentumot azonban nem fogadta el a törvényhozás. Ön a szavazáskor tartózkodott. Miért? Azért, mert egyetértettem azok­nak a kollégáimnak az ellenvetésé­vel, akik a jogi kérdésekre szako­sodtak. Az ombudsman a jelenté­sében ugyanis azt írja, az emberek leggyakrabban azzal fordulnak a hivatalához, hogy a bíróságokon túl sokáig húzódnak a pereik. Mi leg­főképpen azt kritizáltuk, ha ez így van, akkor elégtelennek tartjuk, hogy a kérdéses százoldalas jelen­tésben mindössze másfél oldal fog­lalkozik ezzel a kérdéskörrel. A megoldásokról szóló fejezetben pedig egy javaslatot sem tett a probléma megoldására. Ezt a par­lamenti vitában el is mondták a kol­légáim, illetve ezzel azonosulva tartózkodtunk. Tény, hogy nem egyeztettünk előtte sem koalíciós, sem frakciószinten, de a partnere­inkkel sem. így nem tudtuk előre, hogy néhányunk szakmailag indo­kolt tartózkodása miatt a parlament végül nem veszi tudomásul a jelen­tést. Ugyanakkor azt is elismerem, voltak olyan koalíciós kollégák, akik inkább ideológiai okokból nem szavazták meg a jelentést. Ha előre egyeztettünk volna és látjuk, hogy a jelentést végül a törvényhozás nem fogadja el, akkor nem tartóz­kodtunk volna. Hiszen a koalíción belül nem téma semmi olyasmi, ami például Patakyová leváltására irá­nyulna. A parlamenti munkáját ismer­ve elmondható, hogy ön alig fog­lalkozik kifejezetten kisebbségi, azon belül szlovákiai magyar té­mákkal. Miért? Ez leginkább az előző választási ciklusra volt igaz. Mivel 1989-től kezdve mostanáig mindig volt ma­gyar politikai szubjektum vagy egy vegyes párt a parlamentben, sze­rintem azok a választók, akik kife­jezetten erre a kérdéskörre fóku­száltak, ezekre a pártokra voksol­tak. Én a politikai pályafutásom kezdete óta más kérdésekre szako­sodtam. Inkább a belügyi tárcára, a titkosszolgálatokra, az igazság­ügyet érintő kérdésekre összponto­sítottam az előző négy évben is. Most azonban a helyzet kicsit meg­változott, mert Szlovákia történe­tében először nincs magyar párt a parlamentben, így most már vala­mivel jobban fogok figyelni a ki­sebbségi témákra. De a parlament­be bekerültek más magyar nemzetiségű képviselők is. Itt van Gyimesi György, Cseh Péter, nem én vagyok az egyedüli képviselő, aki magyar nemzetiségűnek vallja magát. Elsősorban az említett kol­légáimtól lehet arra számítani, hogy a magyar témák lesznek számukra a kulcsfontosságúak. Én továbbra is hű maradok azokhoz a témákhoz, amelyekkel korábban foglalkoz­tam, de természetesen figyelek a magyarokat érintő kérdésekre is. Vehetjük ezt ígéretnek? Igen. Mit válaszolna azoknak, akik azt a kritikát fogalmazzák meg, hogy nem elég egy szlovák párt fe­délzetén magyar képviselőnek lenni, hiszen így nem lehet olyan mértékben érvényesíteni a ki­sebbség érdekeit, mint ahogy azt egy önálló, etnikai, vagy multiet­­nikus politikai formációban le­hetne? Erre csak azt tudom mondani, há­rom hónappal a parlamenti válasz­tás után még nagyon korai értékel­ni, hogy mi elég, vagy nem elég. Én inkább négy . év távlatából értékel­ném, mit sikerült elérni, vagy az el­várások ellenére mit nem sikerült teljesíteni. Aztán vessük össze eze­ket az eredményeket azokkal az időkkel, amikor volt magyar párt a parlamentben. Várjuk ki a végét. Mikorra várható az átfogó ki­sebbségi törvény elfogadása, és mennyiben lesz az előrelépés a mostani helyzethez képest? Most még nem tudok pontos vá­laszt adni sem arra, mikor lesz ilyen törvény, sem arra, mi minden lesz a jogszabályban. Azt gondolom, hogy a választási ciklus első felé­ben kerülhet terítékre. A kormány­­program tartalmazza, hogy lesz ilyen törvény. Azok a kormányok, amelyekben voltak magyar pártok, ilyen törvényt nem fogadtak el. Már csak emiatt is úgy gondolom, hogy ez előrelépés lesz a mostani álla­pothoz képest. A jogszabály tartal­mába több, a magyar közösségből is származó szakembernek lesz bele­szólása. Egyeztettek már erről? Ha igen, kivel? Neveket egyelőre nem szeretnék említeni. Maga a törvény-elő­készítési folyamat még nem indult el. Nem hivatalos szinten azonban már bizonyos egyeztetésre sor ke­rült. Bukovszky László (Híd) ki­sebbségi kormánybiztos kidolgo­zott egy dokumentumot, amely a kisebbségi törvény alapjául szol­gálhat. Felhasználják ezt a kérdé­ses jogszabály megalkotásánál? Olvastam ennek a dokumentum­nak a kivonatát, és azt gondolom, hogy igen, alapul szolgálhat a tör­vény meghozásakor. A kabinet tervei között szerepel az is, hogy egy kormánylapot sze­retne kiadni. Mint volt újságíró, mit gondol arról, hogy a hatalom saját magáról írjon újságot? Lesz ennek magyar változata? A kormányprogramot például le­fordítottuk magyarra, illetve Igor Matovic a kampányban magyarul is kommunikált a választókkal. Ha lesz ilyen kormányújság, akkor szerin­tem lesz magyar mutációja is. A kormányprogramba a kettős állampolgárságra vonatkozóan csak egy olyan módosítás került be, amely lényegében egy kis számú érintettnek jelent adminisztratív könnyítést. Miért nem a 2010-es ellentörvény előtti állapothoz való visszatérés került bele? Egyrészt ez a kormány olyan ál­lampolgársági törvényt akar elfo­gadni, amely hasonló lesz más uniós tagországok hasonló jogszabályá­hoz. Másrészt, egy koalíciós kor­mány részét képezzük, a négy kor­mánypártnak ebben a kérdésben is egyezségre kellett jutnia. Ezért eb­ben a megfogalmazásban sikerült megállapodni. Lehet, hogy ez csak kicsi előrelépés a múlthoz képest, de akkor is előrelépés, ha az előző kor­mányok eredményeit veszem össze­hasonlítási alapul. (Somogyi Tibor felvétele) Nemrég emlékezett meg Szlo­vákia és Magyarország is a tria­noni békeszerződés megkötésé­nek 100. évfordulójáról. Mit gon­dol arról, hogy a miniszterelnök által ebből az alkalomból össze­hívott találkozón az MKP egy me­morandumot nyújtott át a kor­mányfőnek? Szerintem ezt nem így szokás csinálni. Ha valakinek egy memo­randumot szeretnék átadni, akkor arról először az érintett partnerrel egyeztetek. Ha a másik fél azt mondja, hogy ez így rendben van és ez a megfelelő alkalom, akkor át­adom. Azonban azt is mondhatja, hogy ez most egészen más jellegű rendezvény, és inkább egy-két hét múlva üljenek le a témáról beszél­ni. Ott aztán a memorandumot is át lehetne venni, illetve esetleg arról is egyeztetni lehetne, mit lehet annak tartalmából megvalósítani. Én ezt tartanám korrekt eljárásnak. Magának a memorandumnak a tartalmáról mi a véleménye? Tartalmaz olyan kérdéseket, amelyek nincsenek a kormányprog­ramba foglalva. Természetesen a parlament fogadhat el olyan törvé­nyeket is, amelyek nem kerültek be a kormányprogramba, ha a koalíci­ónak sikerül a kérdésben meg­egyezni. Maradva a trianoni békeszer­ződés megkötésének 100. évfor­dulójánál, mit gondol arról, ahogy a magyarországi kormány és kor­mánypártok viszonyulnak ehhez a témához? A szlovákiai küldöttség tagjaként részt vettem Igor Matovic kormány­fő magyarországi látogatásán. Örü­lök annak, hogy a szlovák-magyar viszonyok valóban nagyon jó álla­potban vannak, és szeretném ezt az állapotot megőrizni, vagy még to­vább fejleszteni. A magyar kormányt sok bírá­lat éri a jogállamiság követelmé­nyeinek betartása, de akár a ha­táron túli magyarokra vonatkozó politikája miatt is. Ön szerint mi­lyen hatást gyakorol Orbán Vik­tor kormánya a szlovákiai ma­gyar közéletre? Beavatkozik-e például a szlovákiai magyar fo­lyamatokba a budapesti kor­mányzat? Ez nagyon összetett kérdés. Nem hiszem, hogy az egész szlovákiai magyar közösségre hatással van a magyar kormány politikája. Az vi­tathatatlan, hogy van itt is egy olyan választói réteg, amely számára Or­bán Viktor politikája vonzó, szim­patikus és elfogadható. Mégsem érzem úgy, hogy olyan módon avatkoznának be Magyarországról az itteni belpolitikába, amely olyan diplomáciai választ váltana ki, mint például az első Fico-kormány ide­jén. Ebben az időben például Só­lyom László magyar köztársasági elnököt nem engedték be Szlová­kiába. Mi a véleménye Orbán Viktor politikájáról? Nem fogom más országok, főleg nem egy szomszéd ország kor­mányfőjének politikáját kommen­tálni, se jóban, se rosszban. Az én első számú célom az, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok minél felhőtlenebbek legyenek. Azt hi­szem, erre jó esély van ebben a vá­lasztási ciklusban, még akkor is, ha Szlovákia történelmében először nincs magyar párt a pozsonyi tör­vényhozásban. A szlovákiai magyar politikai szubjektumok közül melyiket tartják partnerüknek és ez miben nyilvánul meg? Ha bármelyik szlovákiai magyar párt tárgyalást kezdeményez velünk, akkor egyiket sem utasítjuk el. Ki­fejezetten partnernek országos szin­ten ebben a pillanatban egyiket sem nevezném. Nagyszombat megyében ugyanakkor az MKP partnere annak a koalíciónak, amely támogatja az OEaNO által jelölt megyeelnököt, Jozef Viskupicot. De országos szin­ten sem utasítunk el senkit. A Hidat sem? A Hídról az utóbbi időben nem so­kat hallottam, és nem is kerestek meg bennünket. Viszont ennek a formá­ciónak a képviselői is meghívást kaptak a már említett eseményre, amelyet a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulója al­kalmából rendeztek a pozsonyi vár­ban. Sólymos László, a Híd elnöke jelen is volt a rendezvényen.

Next

/
Thumbnails
Contents