Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-23 / 144. szám
www.ujszo.com | 2020. június 23. KÖZÉLET 3 Grendel: Várjuk ki a végét! A parlament alelnoke szerint a választási ciklus első felében kerülhet terítékre az átfogó kisebbségi törvény CZÍMER GÁBOR Politikai pályafutása során nem foglalkozott kifejezetten kisebbségi ügyekkel, de most, hogy nem jutott magyar politikai szubjektum a parlamentbe, azt állítja, jobban figyel a kisebbségi témákra. Grendel Gáborral (OLaNO), a parlament alelnökével beszélgettünk. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy, a Benes-dekrétumokról szóló ügyben elmarasztalta Szlovákiát. Azóta pedig nyilvánosságot kapott, hogy a D4-es autópálya alatti telkeket is ezen dekrétumok alapján kobozná el az állam. Készülnek-e olyan törvényeket hozni, amelyek orvosolnák a dekrétumok jogkövetkezményeit? Meggátolják-e, hogy valakitől az állam a Benesdekrétumok alapján elkobozhassa a magántulajdonát? Parlamenti vagy frakciószinten egyelőre annyit tudok erről mondani, hogy Gyimesi György kollégám interpellálta az igazságügyi minisztert. Azt kérdezte tőle, hogy az igazságügyi tárca hogyan kívánja ezt a kérdést orvosolni, illetve, hogyan reagálna a strasbourgi bíróság döntésére. Egyelőre a válasz, amit kíváncsian várok én is, még készül. Meglátjuk, mi lesz a minisztérium álláspontja. A témával mindenképpen foglalkozunk. Egyeztetett-e erről a témáról a mezőgazdasági és a közlekedési minisztérium képviselőivel? Parlamenti szinten egyelőre erre nem került sor. Az igazságügyi minisztérium álláspontját várjuk. Néhány hete tartotta meg a beszámolóját a parlamentben Mária Patakyová ombudsman. A dokumentumot azonban nem fogadta el a törvényhozás. Ön a szavazáskor tartózkodott. Miért? Azért, mert egyetértettem azoknak a kollégáimnak az ellenvetésével, akik a jogi kérdésekre szakosodtak. Az ombudsman a jelentésében ugyanis azt írja, az emberek leggyakrabban azzal fordulnak a hivatalához, hogy a bíróságokon túl sokáig húzódnak a pereik. Mi legfőképpen azt kritizáltuk, ha ez így van, akkor elégtelennek tartjuk, hogy a kérdéses százoldalas jelentésben mindössze másfél oldal foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A megoldásokról szóló fejezetben pedig egy javaslatot sem tett a probléma megoldására. Ezt a parlamenti vitában el is mondták a kollégáim, illetve ezzel azonosulva tartózkodtunk. Tény, hogy nem egyeztettünk előtte sem koalíciós, sem frakciószinten, de a partnereinkkel sem. így nem tudtuk előre, hogy néhányunk szakmailag indokolt tartózkodása miatt a parlament végül nem veszi tudomásul a jelentést. Ugyanakkor azt is elismerem, voltak olyan koalíciós kollégák, akik inkább ideológiai okokból nem szavazták meg a jelentést. Ha előre egyeztettünk volna és látjuk, hogy a jelentést végül a törvényhozás nem fogadja el, akkor nem tartózkodtunk volna. Hiszen a koalíción belül nem téma semmi olyasmi, ami például Patakyová leváltására irányulna. A parlamenti munkáját ismerve elmondható, hogy ön alig foglalkozik kifejezetten kisebbségi, azon belül szlovákiai magyar témákkal. Miért? Ez leginkább az előző választási ciklusra volt igaz. Mivel 1989-től kezdve mostanáig mindig volt magyar politikai szubjektum vagy egy vegyes párt a parlamentben, szerintem azok a választók, akik kifejezetten erre a kérdéskörre fókuszáltak, ezekre a pártokra voksoltak. Én a politikai pályafutásom kezdete óta más kérdésekre szakosodtam. Inkább a belügyi tárcára, a titkosszolgálatokra, az igazságügyet érintő kérdésekre összpontosítottam az előző négy évben is. Most azonban a helyzet kicsit megváltozott, mert Szlovákia történetében először nincs magyar párt a parlamentben, így most már valamivel jobban fogok figyelni a kisebbségi témákra. De a parlamentbe bekerültek más magyar nemzetiségű képviselők is. Itt van Gyimesi György, Cseh Péter, nem én vagyok az egyedüli képviselő, aki magyar nemzetiségűnek vallja magát. Elsősorban az említett kollégáimtól lehet arra számítani, hogy a magyar témák lesznek számukra a kulcsfontosságúak. Én továbbra is hű maradok azokhoz a témákhoz, amelyekkel korábban foglalkoztam, de természetesen figyelek a magyarokat érintő kérdésekre is. Vehetjük ezt ígéretnek? Igen. Mit válaszolna azoknak, akik azt a kritikát fogalmazzák meg, hogy nem elég egy szlovák párt fedélzetén magyar képviselőnek lenni, hiszen így nem lehet olyan mértékben érvényesíteni a kisebbség érdekeit, mint ahogy azt egy önálló, etnikai, vagy multietnikus politikai formációban lehetne? Erre csak azt tudom mondani, három hónappal a parlamenti választás után még nagyon korai értékelni, hogy mi elég, vagy nem elég. Én inkább négy . év távlatából értékelném, mit sikerült elérni, vagy az elvárások ellenére mit nem sikerült teljesíteni. Aztán vessük össze ezeket az eredményeket azokkal az időkkel, amikor volt magyar párt a parlamentben. Várjuk ki a végét. Mikorra várható az átfogó kisebbségi törvény elfogadása, és mennyiben lesz az előrelépés a mostani helyzethez képest? Most még nem tudok pontos választ adni sem arra, mikor lesz ilyen törvény, sem arra, mi minden lesz a jogszabályban. Azt gondolom, hogy a választási ciklus első felében kerülhet terítékre. A kormányprogram tartalmazza, hogy lesz ilyen törvény. Azok a kormányok, amelyekben voltak magyar pártok, ilyen törvényt nem fogadtak el. Már csak emiatt is úgy gondolom, hogy ez előrelépés lesz a mostani állapothoz képest. A jogszabály tartalmába több, a magyar közösségből is származó szakembernek lesz beleszólása. Egyeztettek már erről? Ha igen, kivel? Neveket egyelőre nem szeretnék említeni. Maga a törvény-előkészítési folyamat még nem indult el. Nem hivatalos szinten azonban már bizonyos egyeztetésre sor került. Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos kidolgozott egy dokumentumot, amely a kisebbségi törvény alapjául szolgálhat. Felhasználják ezt a kérdéses jogszabály megalkotásánál? Olvastam ennek a dokumentumnak a kivonatát, és azt gondolom, hogy igen, alapul szolgálhat a törvény meghozásakor. A kabinet tervei között szerepel az is, hogy egy kormánylapot szeretne kiadni. Mint volt újságíró, mit gondol arról, hogy a hatalom saját magáról írjon újságot? Lesz ennek magyar változata? A kormányprogramot például lefordítottuk magyarra, illetve Igor Matovic a kampányban magyarul is kommunikált a választókkal. Ha lesz ilyen kormányújság, akkor szerintem lesz magyar mutációja is. A kormányprogramba a kettős állampolgárságra vonatkozóan csak egy olyan módosítás került be, amely lényegében egy kis számú érintettnek jelent adminisztratív könnyítést. Miért nem a 2010-es ellentörvény előtti állapothoz való visszatérés került bele? Egyrészt ez a kormány olyan állampolgársági törvényt akar elfogadni, amely hasonló lesz más uniós tagországok hasonló jogszabályához. Másrészt, egy koalíciós kormány részét képezzük, a négy kormánypártnak ebben a kérdésben is egyezségre kellett jutnia. Ezért ebben a megfogalmazásban sikerült megállapodni. Lehet, hogy ez csak kicsi előrelépés a múlthoz képest, de akkor is előrelépés, ha az előző kormányok eredményeit veszem összehasonlítási alapul. (Somogyi Tibor felvétele) Nemrég emlékezett meg Szlovákia és Magyarország is a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulójáról. Mit gondol arról, hogy a miniszterelnök által ebből az alkalomból összehívott találkozón az MKP egy memorandumot nyújtott át a kormányfőnek? Szerintem ezt nem így szokás csinálni. Ha valakinek egy memorandumot szeretnék átadni, akkor arról először az érintett partnerrel egyeztetek. Ha a másik fél azt mondja, hogy ez így rendben van és ez a megfelelő alkalom, akkor átadom. Azonban azt is mondhatja, hogy ez most egészen más jellegű rendezvény, és inkább egy-két hét múlva üljenek le a témáról beszélni. Ott aztán a memorandumot is át lehetne venni, illetve esetleg arról is egyeztetni lehetne, mit lehet annak tartalmából megvalósítani. Én ezt tartanám korrekt eljárásnak. Magának a memorandumnak a tartalmáról mi a véleménye? Tartalmaz olyan kérdéseket, amelyek nincsenek a kormányprogramba foglalva. Természetesen a parlament fogadhat el olyan törvényeket is, amelyek nem kerültek be a kormányprogramba, ha a koalíciónak sikerül a kérdésben megegyezni. Maradva a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulójánál, mit gondol arról, ahogy a magyarországi kormány és kormánypártok viszonyulnak ehhez a témához? A szlovákiai küldöttség tagjaként részt vettem Igor Matovic kormányfő magyarországi látogatásán. Örülök annak, hogy a szlovák-magyar viszonyok valóban nagyon jó állapotban vannak, és szeretném ezt az állapotot megőrizni, vagy még tovább fejleszteni. A magyar kormányt sok bírálat éri a jogállamiság követelményeinek betartása, de akár a határon túli magyarokra vonatkozó politikája miatt is. Ön szerint milyen hatást gyakorol Orbán Viktor kormánya a szlovákiai magyar közéletre? Beavatkozik-e például a szlovákiai magyar folyamatokba a budapesti kormányzat? Ez nagyon összetett kérdés. Nem hiszem, hogy az egész szlovákiai magyar közösségre hatással van a magyar kormány politikája. Az vitathatatlan, hogy van itt is egy olyan választói réteg, amely számára Orbán Viktor politikája vonzó, szimpatikus és elfogadható. Mégsem érzem úgy, hogy olyan módon avatkoznának be Magyarországról az itteni belpolitikába, amely olyan diplomáciai választ váltana ki, mint például az első Fico-kormány idején. Ebben az időben például Sólyom László magyar köztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába. Mi a véleménye Orbán Viktor politikájáról? Nem fogom más országok, főleg nem egy szomszéd ország kormányfőjének politikáját kommentálni, se jóban, se rosszban. Az én első számú célom az, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok minél felhőtlenebbek legyenek. Azt hiszem, erre jó esély van ebben a választási ciklusban, még akkor is, ha Szlovákia történelmében először nincs magyar párt a pozsonyi törvényhozásban. A szlovákiai magyar politikai szubjektumok közül melyiket tartják partnerüknek és ez miben nyilvánul meg? Ha bármelyik szlovákiai magyar párt tárgyalást kezdeményez velünk, akkor egyiket sem utasítjuk el. Kifejezetten partnernek országos szinten ebben a pillanatban egyiket sem nevezném. Nagyszombat megyében ugyanakkor az MKP partnere annak a koalíciónak, amely támogatja az OEaNO által jelölt megyeelnököt, Jozef Viskupicot. De országos szinten sem utasítunk el senkit. A Hidat sem? A Hídról az utóbbi időben nem sokat hallottam, és nem is kerestek meg bennünket. Viszont ennek a formációnak a képviselői is meghívást kaptak a már említett eseményre, amelyet a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulója alkalmából rendeztek a pozsonyi várban. Sólymos László, a Híd elnöke jelen is volt a rendezvényen.
