Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-22 / 143. szám

www.ujszo.com | 2020. június 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Magasba szállnak a fapados árak Ausztria a 350 kilométernél rövidebb járatokra úcsút inthetünk az olcsó fapados repülésnek - legalábbis a Bécsből vagy Bécsbe tartó jára­toknak. Az osztrák kormány mini­malizált árral vet véget a rendkívül kedvező, sokszor 20 eurós retúrje­gyeknek. Az indok a zöld közlekedés a koronavírus-járvány után. A 40 eu­rós minimális ár pedig azt jelenti, hogy ezentúl egy menettérti repülő­jegy ára legalább 80 euró lesz, adók­kal és illetékekkel, erre még extra adó jön, 12 euró irányonként. Az a repü­lőjegy, amit eddig 20 euróért foglal­tunk kedvezményesen, legalább 104 euró lesz a koronavírus után - ha Bécsből utazunk. S hogy még na­gyobb legyen a zöldülés, Ausztria a 350 kilométernél rövidebb járatokra nem 12, hanem 30 eurós extra adót vet ki, hiszen állításuk szerint ezt a távolságot 3 órán belül meg lehet tenni vonattal, ezért nem indokolt repülőre ülni, ezzel szennyezni a környezetet. Újra előkerültek a könnyen kommunikálható rövid távú járatok, de mintha a döntéshozók nem értenék ennek, illetve az elosz­tórepterek koncepcióját. Senki se gondolja, hogy valaki Budapestről Bécsbe repülne. Azokon a járatokon foként olyan utasok vannak, akik az osztrák fővárosban átszállnak (ott az Austrian Airlines elosztóreptere), onnan folytatják útjukat. Nem vélet­len, hogy a válság előtt naponta négy-öt gép közlekedett a magyar és az osztrák főváros között. És nem biztos, hogy ha előbb vonatozni kell, akkor továbbra is az Austrian Airli­nes lesz a nyerő a foglalásnál, meg­annyi más opció közül is lehet vá­lasztani (amszterdami, párizsi, lon­doni stb. átszállással), így az osztrák légitársaság piacot veszt. Pedig az intézkedés egyik célja az, hogy uta­sokat szerezzen az osztrák légitársa­ságnak, amely a napokban kapott 600 millió eurós mentőövet. Hatalmas volt a növekedés az utóbbi időben a bécsi repülőtéren a fapados légitársaságok térnyerésének 30 eurós adót vet ki köszönhetően. A Wizz Air, az easy- Jet, a Lauda és a többi fapados gyak­ran 20 euróért árulta a jegyeket, ez sok utast vonzott a Schwechatra. En­nek vet véget az osztrák kormány. Am a döntésnek nyertese is lehet. A pozsonyi repülőtér. A fapadosok könnyen a szlovák fővárosba köl­tözhetnek, onnan folytathatják útju­kat kedvezményes árujegyekkel. Aki olcsón szeretne utazni, annak nem gond az egyórás utazás a két fő­város között. Bécsben pedig egy „prémium fapados” modell alakulhat ki, az ötször drágább repülőjegy már tartalmazhatja az olyan extrákat, mint az ingyenes kézipoggyász, a feladható csomag. Egyelőre csak az osztrákok adóz­tatják meg a repülést, bízzunk benne, hogy nem követik a példát, hiszen a vírusjárvány után - a csődök, a flot­tacsökkentések hatására - kömye­­zetbarátabb lesz a légi közlekedés. A zöldülést pedig nem extra adókkal, hanem modernebb repülőgépekkel és a gyorsvasúthálózat fejlesztésével lehetne elérni. Az extra adókkal nem lesz kevesebb az utas, csak máshon­nan fognak repülni. Elúszott a mentőöv MOLNÁR IVÁN AMatovic-kabinetet sok mindenért lehet bírálni, egyet azonban el kell ismerni, a koronavírus-járvány elleni harc szigorát tekintve a világelsők közé tartozott. A gazdaság megmentéséről azonban már nem mondható el ugyanez. A szlovák gazdaság rég nem látott mélyrepülésbe kezdett, aminek jóval több áldozata lehet, mint magának a járványnak. A világ legtöbb országa - azonkívül, hogy a lakosságát igyekezett megóvni a fertőzéstől - arra is figyelt, hogy a megszorításokkal a le­hető legkisebb kárt okozza a gazdaságának. Igor Matoviő a járvány szlovákiai megjelenését követően vette át az ország vezetését, és csak rendkívül lassan jött rá, hogy a szigorú jár­ványügyi intézkedések mellett a gazdaságra is gondolnia kellene. A vállalkozásoknak nyújtott támogatások többsége azonban az utolsó utáni pillanatban született, ráadásul eleve olyan szigorú feltéte­leket fogalmaztak meg a vállalkozókkal szemben, amelyeknek azok nagy része nem tudott megfelelni. A vállalkozók körében elvégzett felmérések szerint a kormány koronavírus-járvánnyal kapcsolatos támogatásai bonyolultak, a sza­bályok rendkívül kaotikusak, folyamatosan változnak, egy részük pe­dig megalázóan alacsony összeggel próbálja meg kiszúrni a vállalko­zók szemét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vállalkozásoknak ere­detileg ígért, nagyjából egymilliárd eurós segélycsomagnak eddig ke­vesebb mint a negyede jutott el az érintettekhez. A kormány gazdaságmentő csomagjának a hatékonyságát legjobban a munkanélküliségi adatok alakulásán lehet lemérni, hiszen a mentő­csomagok fő célja az volt, hogy megakadályozza a munkanélküliség drasztikus növekedését. A munkaügyi hivatalok legfrissebb adatai szerint májusban nagyjá­ból 200 ezer olyan állástalan volt a nyilvántartásukban, akik azonnal képesek lettek volna munkába állni, ha kedvező ajánlatot kapnak. A munkanélküliek száma több mint 64 ezerrel lett több, mint amennyi egy évvel korábban volt. Míg januárban még 5 százalék alatt volt a munkanélküliek aránya, az elmúlt hónapra már meghaladta a 7 száza­lékot, és az elemzők szerint ez csak a kezdet, őszre elérheti a 10 száza­lékot is. Sok, munkából elbocsátott embernek ugyanis még nem járt le a felmondási ideje, az elkövetkező hónapokban ráadásul középiskolát, egyetemet frissen végzett diákok ezrei jelennek meg a munkaügyi hi­vatalok nyilvántartásában. A munkanélküliséggel kapcsolatban ráadásul fontos tudni, hogy míg az állástalanok száma egy-egy válság idején rendkívül gyorsan meg­ugrik, a javulás évekig is eltarthat. Az előző nagy válság kirobbanásakor, 2008 őszén Szlovákiában nagyjából 7%-nyi állástalan volt, 2009 vége felé azonban már megkö­zelítette a 13%-ot, és egészen 2013 elejéig nőtt, amikor csaknem 15%­­nyi volt. A válság előtti szintre csak 2017-ben sikerült visszakapaszkodni. Az ok egyszerű, a munkáltatók elsősorban azon spórolnak, ami szá­mukra nem annyira fájdalmas, és sajnos a munkaerő is ezek közé tar­tozik. így az sem csoda, hogy míg Szlovákia gazdasági teljesítménye az elemzők szerint már 2021 és 2022 fordulóján visszatérhet a koronavírus-járvány kirobbanása előtti szintre, a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatók javulására még a legjobb esetben is leg­alább 4-5 évet kell vámunk. A Matovic-kabinet gazdaságélénkítő csomaggal kapcsolatos mu­lasztásainak a legnagyobb vesztesei ezért korántsem a cégek, hanem az egyszerű alkalmazottak lesznek, akik még évekig nyalogathatják a se­beiket a kormány felelőtlensége, lassúsága és kaotikus döntései miatt. Megjelenhet John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó leleplező könyve a Fehér Házról John Bolton, akit Trump 2019 szeptemberében, 17 hónap utón menesztett, mert heves vitáik voltak külpolitikai kérdésekben, lesújtó fehér házi kulisszatitkokat oszt meg a könyvben. Megjelenhet John Bolton volt nemzetbiztonsági főtanácsadó le­leplező könyve - döntött az ügyben eljáró amerikai bíróság, ezzel eluta­sította Donald Tmmp amerikai el­nök kormányának keresetét. Royce C. Lamberth bíró az ítélet indoklásában úgy fogalmazott: a kormánynak nem sikerült bizonyí­tania, hogy a könyv megjelenése „helyrehozhatatlan károkat” okoz­na, mivel A szoba, ahol történt című memoár tartalmának jelentős részét a sajtó már régebben nyilvánosság­ra hozta. „Több százezer példánnyal világszerte - sok közülük hírszer­kesztőségekben - a kár már bekö­vetkezett” - hangsúlyozta Lam­berth. „A status quót most már nem lehet helyreállítani” - tette hozzá. A bíró ugyanakkor élesen bírálta Bol­tont, mondván, az Egyesült Álla­mok nemzetbiztonságát tette koc­kára, és kitette magát lehetséges jö­vendőbeli bírósági eljárásoknak, amelyek a büntetőjogi felelőssége megállapítása mellett a könyve el­adásából származó haszon elkobzá­sát is eredményezhetik, amiért ma­radéktalanul nem tett eleget a kéz­irat titokügyi ellenőrzésének. Lamberth véleménye szerint ugyanis Bolton állítása, mely sze­rint a Fehér Ház ellenőrzése politi­kai indíttatású volt, nem állja meg a helyét, és több időt kellett volna szánnia az 500 oldalas kézirat át­vizsgálására. A könyv várhatóan holnap jelenik meg. Bolton, akit Trump 2019 szep­temberében, 17 hónap után menesz­tett, mert heves viták folytak közöt­tük külpolitikai kérdésekben, lesúj­tó fehér házi kulisszatitkokat oszt meg a könyvben. Tájékozatlannak és alkalmatlannak írja le Trumpot, Mike Pompeo külügyminiszterről pedig azt állítja, hogy bár nyilváno­san kiáll az amerikai elnök mellett, a háta mögött élesen bírálja. Trump viszont a volt nemzetbiz­tonsági tanácsadója elleni nagy győzelemnek nevezte a bírósági döntést, holott elvesztette a kerese­tet. Boltont háborús uszítónak ne­vezte, aki „szeret bombákat dobni emberekre, megölve őket”. „Bolton megsértette a törvényt, és a körmére koppintottak, igazán nagy árat fog fizetni ezért. Most őrá fognak po­tyogni a bombák” - hangoztatta Trump. John Bolton volt nemzetbizton­sági főtanácsadó hazugságokat ter­jeszt, és egyszerre szomorú és ve­szélyes is, hogy mostanra áruló lett belőle - reagált közleményében Mike Pompeo amerikai külügymi­niszter a Bolton emlékirataiból megjelent részletekre. A külügy­miniszter szerint a volt főtanácsadó meghurcolja Amerikát, és megsérti azt a „szent bizalmat, amely a nép­pel köti össze”. Közleményében Pompeo ugyan nem cáfolja konk­rétan azt a Bolton könyvében meg­jelenő állítást, mely szerint ő maga mondta 2018-ban Boltonnak, hogy Donald Trump elnök „csupa mar­haságot beszél”, de azt írja, hogy a volt főtanácsadó „számos hazugsá­got terjeszt, jól becsomagolt fél­igazságoktól kezdve egészen a nyílt valótlanságokig”. „Barátaink a vi­lágban jól tudják, hogy Trump el­nök Amerikája jobbá teszi a vilá­got” - írta Pompeo rövid közlemé­nyében, amelyből az is kiderül, hogy ő maga még nem olvasta Bol­ton A szoba, ahol történt című me­moárját. (MTI)- Ezt a meccset egyedül iS lejátszom! (Lubomír Kotrha karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents