Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-20 / 142. szám
6 I RÉGIÓ 2020. június 20. I www.ujszo.com RÖVIDEN Simko építkezését vizsgálja a rendőrség Rimaszombat. Eljárást indított a rendőrség egy építkezéssel kapcsolatban, mely a Rimaszombat melletti kurinci rekreációs övezetben található - tájékoztatott a Joj TV. A kérdéses ingatlant egy olyan cég birtokolja, melyben részesedése van Jozef Simko polgármesternek is. A cégben szerepel a polgármester volt felesége és két közös gyerekük is. A városi képviselőtestület Merjünk gyorsítani frakciója szerint az ingatlan egy része városi tulajdonban lévő földeket foglal magába, melyeket az építkezés során elkerítettek. Ezt egy szakértői véleménnyel támasztják alá, amit a frakció készíttetett. Roman Val’o képviselő a Joj TV-nek azt mondta, hogy ez az építkezés nem kapott zöldet az adott parcellán, és nincs róla bérleti szerződés sem. Mária Faltániová rendőrségi szóvivő megerősítette, hogy az ügyben eljárás indult hűtlen kezelés miatt. Jozef Simko polgármester az ügy kapcsán piszkos politikát emleget és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Ezzel párhuzamosan a közösségi oldalán nyilvánosságra hozta az építkezési engedélyt, melyet a kérdéses cég még 2009-ben kapott. (hn) (Fotó: Füleki Városi Hivatal) Fotókönyv készült Nógrádról Fülek. Kedden tartották a Nógrád élő öröksége című könyv keresztelőjét a Füleki Városi Művelődési Központban. A könyv négy partner - három település és egy nemzeti park - nemzetközi együttműködésének eredményeként született. 88 oldalon és több mint száz fotón mutatja be Fülek, Sátorosbánya, a Bükki Nemzeti Park és Bátonyterenye környékének legérdekesebb helyszíneit, kulturális és természeti örökségét. A fotókönyv annak az Interregprojektnek a keretében készült, melynek köszönhetően a füleki váralja revitalizációja és a somoskői várhoz vezető út felújítása is megvalósul/zajlik. Kiadója Sátorosbánya község, főszerkesztője Mikus Kovácsová Klaudia. „Községként nagyon büszkék vagyunk, hogy támogathattuk ilyen értékes könyv megszületését”- mondta Badinka Peter, Sátorosbánya polgármestere. A fotókönyv 1000 példányban jelent meg. (hn) Csodálatos élővilág rejtőzik a somodi mocsarakban NÉMETI RÓBERT A Szepsitől néhány kilométerre fekvő Somodi település határéban gazdag élővilág rejtőzik. Mivel a Szlovák-karszt Nemzeti Park határán elterülő mocsarak minden egyéb mellett a migráló és fészkelő madarak számára is kiváló élőhelyként szolgálnak. A Somodi Madármegfigyelő Állomáson már 1998 éta tart a madarak hosszú távú megfigyelése és kutatása. SOMODI Aki járt már a Szepsi és Rozsnyó közti E58-as főútvonalon, az biztosan megcsodálta a Szlovák-karszt hirtelen kimagasló csúcsait. A gyönyörű, több kilométer hosszan tekergő, elképesztő látványt nyújtó völgyeket, vagy éppen a főútvonal közelében elterülő, európai szinten is egyedinek számító szádelői szurdokvölgyet. Annak ellenére, hogy egy valóban lélegzetelállító térségről beszélünk, sokan nem is tudják, hogy a Somodi határában, a főúttól pár száz méterre található mocsarakban egy elképesztően gazdag élővilág rejtőzik. „Az ornitológiái tevékenységek kezdete egészen 1998-ba nyúlik vissza, amikor a Somodi Madármegfigyelő Állomás négy alapítója megpróbálta befogni az első madarakat. A változatos összetételű élőhely, a Szlovák-karszt lábánál található rendkívül száraz és meleg lejtők, és a nyílt vízfelület tökételes volt a feladatok végrehajtására. Már az első befogások után nyilvánvaló volt, hogy a somodi mocsaras területek olyan gazdag madárfajokkal rendelkeznek, melyek egész évben itt tartózkodnak” - nyilatkozta lapunknak Eubos Korytár, a kassai Állatorvosi Egyetem Epizootológiai Karának szakmai asszisztense. Hanyatló szakma A szakember elmondása szerint az állomást a térségben vándorló és fészkelő madarak hosszú távú megfigyelésének céljából hozták létre. A helyszínen zajló fejlemények alapján, különös tekintettel a fészkelő fajokra, meg tudják ítélni a nemzeti park madárpopulációjának állapotát. „Az állomás másik célja a madarak tavaszi és őszi vándorlásának nyomon követése, az Európából Afrikába és visszafelé irányuló, délkeleti migrációs útvonalon. A madarakat ornitológiái hálókkal fogjuk be. A ragadozók és baglyoktól kezdve a harkályo-Luboá Korytár évente több ezer madarat gyűrűz meg (A szerző felvételei) netkapcsolat irodai biztonsága nyújt több kényelmet. És pontosan ez az oka annak, hogy manapság hanyatlóban van a terepen történő ornitológia. A nyugat-európai szakembereket nagyra becsülik, a legjobbakat pedig a tudományos közösségek csillagaiként említik” - mondta az Új Szónak a szakember. Bárki megnézheti Mint kiderült, a somodi állomást elsősorban faunális és állatgyógyászati kutatásra használják, de fenntartója nagy hangsúlyt fektet a madarak és minden velük kapcsolatos egyedi ismeretteijesztésre is. „Ez az oka annak, hogy évente több száz ember látogat el hozzánk, az iskolai csoportokat és az egyéni túrázókat beleértve, hogy megfigyeljék és tanuljanak a szakértői munkánkból. Kutatócsoportunk mindezek mellett évente számos rendezvényt is lebonyolít a térségben, hogy tudásunkat kon és a kacsákon át egészen az énekesmadarakig szinte mindenféle faj befogásával foglalkozunk. Évente megközelítőleg 15-18 ezer madarat fogunk be, és jelölünk meg ornitológiái gyűrűkkel. Ez elég kemény munka, és szakmailag különösen magas szinten kell végezni, hogy a madarak meg ne sérüljenek és ne szenvedjenek. Persze sokszor ez korántsem olyan romantikus, mint ahogy azt sokan képzelik. Nemcsak ideális körülmények között, hanem szakadó esőben vagy tikkasztó hőségben is dolgozunk. Dolgoztam már kemény mínuszokban is, a kesztyű használatát el kell felejteni, mert abban a hálót nem tudjuk rögzíteni és a madarakat sem tudjuk biztonságosan kezelni. Vannak napok, amikor reggel ötkor mínusz három fok van, de délben már közel harminc fokot mutat a hőmérő higanyszála. Ezek a körülmények a közép-ázsiai hegyvidéki viszonyokhoz hasonlítanak, éppen ezért csak nagyon kevesen hajlandóak ezt a szalonát űzni. Végül is csak az intermásoknak átadva hozzájáruljunk a természet működésének jobb megértéséhez, illetve az emberek és a madarak közti kapcsolatok javításához” - magyarázta Korytár. Á somodi állomáson idén ér véget a Csodálatos madárvilág határok nélkül (Birds of paradise) nevű projekt, melyet az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország 2014—2020 Együttműködési Programból finanszíroznak. A projekt célja az ornitológiái táborok kínálatának bővítése a szakemberek és a nagyközönség számára. A projektnek köszönhetően a helyszín megközelíthetőségét, a madarak megfigyeléséhez és befogásához szükséges felszerelést fejlesztették. A projekt minden egyéb mellett a migrációs szezonban folyamatos szakmai és előadói szolgáltatást kínál a látogatóknak, de a tanösvények kialakításához és bővítéséhez is hozzájárul. Látogatható az Esterházy-tanösvény ÖSSZEFOGLALÓ Átadták át a gyetvai járásbeli Zélyommiklós községben a megközelítőleg öt kilométer hosszú Esterházy Mikléstanösvónyt. „A tanösvényt, mely megközelítőleg öt kilométer hosszú, Esterházy Miklósról neveztük el. A kialakított ösvény a környék természeti szépségeit mutatja be a térségbe látogatóknak. Egyes források szerint Esterházy Miklós alapította a községünket. A főnemes a 18. században üveghutákat létesített a régióban, amelyek munkát és jólétet biztosítottak az itt élő embereknek” - mondta el a^TASR hírügynökségnek Peter Sulek, Zólyommiklós polgármestere. A tanösvényen gyalogosan és kerékpárral is lehet közlekedni, egyes szakaszaira pedig az autókat is beengedik, amit a polgármester szerint főleg a kisgyermekes családok fognak pozitívan értékelni. A tanösvényhez kilátók is tartoznak, ahonnan a látogatók elé tárul a Polyána (Pol’ana), a Körmöcihegység (Kremnické vrchy) és részben a Selmeci-hegység (Stiavnické vrchy) panorámája. Szép időben az Alacsony-Tátra csaknem egész hegyvonulata, valamint a Magas- Tátra két csúcsa, a Lomnici-csúcs és a Tengerszem-csúcs (Rysy) is látható. Az állomások egyike az évszázadok óta ismert Miklósásványvízforrás, a kerékpárosok kedvelt pihenőhelye. A község határában a múltban összesen kilenc tárnát vájtak ki, ebből mára csak egy maradt meg, ennél ér véget a tanösvény. A tanösvény projektjének megvalósítását a Ján Lunter vezette Besztercebánya Megyei Önkormányzat és a hozzá tartozó régiófejlesztési ügynökség, illetve a Nógrádi Turisztikai és Idegenforgalmi Központ is támogatta.
