Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-19 / 141. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. június 19.1 www.ujszo.com Kínos témákat szellőztet meg Trump volt embere RÖVIDEN Merkel és az EU-s helyreállítási alap Berlin. Határozottan és gyorsan kell cselekedni az unióban a koronavírus-járvány miatt kelet­kezett válság leküzdéséért, és még a nyári törvényhozási szünet előtt meg kellene állapodni a kö­vetkező 7 éves költségvetésről és a gazdasági helyreállítási alapról —mondta Angela Merkel német kancellár. A júliusban kezdődő német EU-elnökség programját és a mai EU-csúcson képvise­lendő német álláspontot ismerte­tő beszédében kiemelte, a jár­vány az EU történetének legna­gyobb kihívása, amelyet egyetlen tagállam sem tud megválaszolni egyedül. Soha nem volt még annyira fontos az összetartás és a szolidaritás, mint most. (MTI) Trump fogadja a lengyel elnököt Varsó/Washington. Lengyel­­ország kiáll azért, hogy a Né­metországban állomásozó ame­rikai erők esetleges létszám­­csökkentése ne gyengítse Euró­pát-jelentette ki a lengyel ál­lamfői kabinetfőnök. Krzysztof Szczerski, Andrzej Duda elnök külügyi államtitkára arra utalt, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, Washington 34.5 ezerről 25 ezerre csökkenti a Németországban állomásoztatott katonák számát. „Megnövelt amerikai jelenlétet akarunk a NATO egész keleti szárnyán, ezen belül Lengyelországban” - tette hozzá. Időközben a Fehér Ház közölte: Donald Trump jú­nius 24-én fogadja Washington­ban Andrzej Dudát, a két elnök a lengyel-amerikai védelmi együttműködés továbbfejleszté­séről tárgyal, napirendre kerül­nek a kereskedelem, az energia­ügy, valamint a telekommuniká­ciós biztonság kérdései is. (MTI) Börtön a feketét lelövő rendőrre Atlanta. 11 pontban-köztük szándékos emberölésért - vádat emeltek a rendőr ellen, aki agyonlőtt egy afroamerikai férfit a múlt héten a georgiai Atlantá­ban. Az esetet követően tünteté­sek voltak a városban, a hatósá­gok 40 embert őrizetbe vettek. Ez tovább szította az USA-ban már 3 hete tartó tüntetéshullá­mot, amelyet egy afroamerikai férfi, George Floyd rendőrségi intézkedés közbeni megölése váltott ki. Paul Howard kerületi ügyész közölte, hogy az érintett rendőrt, Garrett Rolfe-ot halálra vagy tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélhetik. (MTI) 80 millió elűzött ember ól a világon Genf. Minden korábbinál több, 79.5 millió otthonából elűzött ember élt menékültsorban tavaly év végén a világon - írja friss jelentésében az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztossága (UNHCR). 2018-hoz képest közel 9 millióval nőtt a számuk. A 79,5 millió számkivetett mintegy 40%-a gyerek. (MTI) John Bolton volt nemzetbiz­tonsági tanácsadó azt állítja megjelenés előtt álló könyvé­ben, hogy Donald Trump amerikai elnök arra kérte kínai hivatali partnerét, Hszi Csin­­pinget egy zárt ajtók mögötti tárgyaláson 2019 júniusában, hogy segítsen neki újraválasztatásában. Washington. A megjelenés előtt álló könyv szerint, amiből már idéz­tek a nagy amerikai napilapok, Kína úgy segíthetett volna Trump újravá­lasztásában, hogy az amerikai far­merek megnyeréséhez Kína több mezőgazdasági termékeket vásárol­na az Egyesült Államoktól. Bolton, akit Trump 2019 szeptemberében, 17 hónap után menesztett, mert heves vitáik voltak számos külpolitikai kérdésben, lesújtó fehér házi ku­lisszatitkokat oszt meg a könyvben, amely június 23-án jelenik meg. Az igazságügyi minisztérium azonban kedden beperelte Boltont, hogy kés­leltesse a megjelenést, amíg a nem­zetbiztonsági tanács be nem fejezi a kézirat titokügyi ellenőrzését, mert az ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Luxembourg. A civil szervezetek külföldi finan­szírozására vonatkozó magyar korlátozások nem egyeztet­hetők össze az uniós joggal - közölte döntését az Európai Unió Bírósága csütörtökön. Magyarország 2017-ben fogadott el törvényt, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be az 500 ezer forintot meghaladó külföldi tá­mogatásban részesülő civil szerve­zetek egyes kategóriái tekintetében, amennyiben az éves támogatási összeg meghaladja a 7,2 millió fo­rintot. A törvény szankciók alkal­mazásának lehetőségéről is rendel­kezik. A szabályozás miatt az Euró­pai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. ítéletében a luxembourgi- a tárca álláspontja szerint - eredeti formájában „kárt okozna az Egyesült Államok nemzetbiztonságának”. Bolton ügyvédje azt állítja: szak­értők segítségével már minden titkos információt töröltek a kéziratból. A The New York Timesban megjelent egyik részlet szerint az elnök szemé­lyesen mondta Boltonnak, hogy ad­dig nem folyósítják Ukrajnának a kongresszus által megszavazott ka­tonai segélyt, amíg Kijev nem indít vizsgálatot a demokraták elnökje­löltségére pályázó Joe Biden egykori alelnök és a fia, Hunter Biden kor­rupciógyanús ukrajnai üzleti ügyei­ben. Trump tagadja, hogy ilyen tör­tént volna. Ami az amerikai mező­­gazdasági áruk Kína általi vásárlását illeti, Bolton megállapítja könyvé­ben: az elnök számára a saját politi­kai érdek összekeveredik a nemze­tivel. De Trumpnak voltak más tisz­tességtelen lépései is, például a török Halkbankkal vagy a ZTE kínai tech­nológiai céggel kapcsolatban - állít­ja. Bolton szerint az elnök számára „az igazságszolgáltatás akadályoz­tatása életmódbeli kérdés”. Ezenkívül felsorol olyan eseteket, székhelyű uniós bíróság kimondta, hogy a civil szervezetekről szóló magyar szabályozás sérti az EU- jogot. Az ítélet szerint „Magyaror­szág azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kö­telezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szer­vezetek egyes kategóriái tekinteté­ben, és szankciókat helyezett kilá­tásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, a szóban forgó szervezetek és a szá­mukra ilyen támogatást nyújtó sze­mélyek vonatkozásában hátrányo­san megkülönböztető és indokolat­lan korlátozásokat vezetett be.” Az Európai Bíróság ítélete meg­állapította, hogy összesen öt terüle­ten sérti a magyar civiltörvény az uniós joganyagot. A bíróság először azt tisztázta, hogy az adományozás tőkemozgásnak minősül, a vitatott magyar szabályozás pedig indoko-John Bolton volt amerikai nemzet­biztonságitanácsadó (tASR/AP) amelyek arra utalnak, hogy Trump­nak mint elnöknek meglehetősen hi­ányosak az ismeretei a világról, és ezáltal nevetségessé teszi magát más politikusok előtt. Beszámol egy olyan esetről is, amikor állítólag az elnök arra biztatta Hszi Csin-pinget, hogy latlanul tesz különbséget külföldről és belföldről származó adományok között. Azt is leszögezik, hogy a tör­vény által előírt intézkedések alkal­masak arra, hogy ezen egyesületek­kel és alapítványokkal szemben bi­zalmatlan légkört teremtsenek. Rá­adásul az adományozókra informá­ciók nyilvánosságra hozatala visszatarthatja az említett személye­ket az ilyen támogatások nyújtásá­tól. Mindezek együttesen a tőke sza­bad mozgásának korlátozását jelen­tik, ami ellentétes az uniós joggal. A civiltörvény sérti az egyesülés szabadságát is, amely a demokrati­kus és plurális társadalmak egyik alapköve. A magyar törvény azon­ban korlátozza ezt a jogot, mert több tekintetben is megnehezíti a gyakor­lását. A bejelentési és közzétételi kötelezettségek indokolatlanul avatkoznak be magánszemélyek életébe, ami ellentétes az EU Alap­jogi Chartájával. Ugyancsak ezt a jogszabályt sérti a személyes adatok folytassa az intemálótáborok (a szer­ző szóhasználatában koncentrációs táborok) építtetését a Kínában ki­sebbségben élő muzulmánok, így például az ujgurok számára, mert „ez a helyes”. Ennek a történemek a nyil­vánosságra kerülése a sajtóban egy napra esett azzal, hogy Trump aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a külügyminisztérium szankci­onálja azokat a kínai tisztségviselő­ket, akik visszaéléseket követnek el az ujgurok ellen. A törvénytervezetet májusban szavazta meg szinte egy­hangúlag a kongresszus két háza. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó állításai veszítenek a hitelükből ami­att, hogy nem volt hajlandó tanús­kodni az elnök elleni alkotmányos fe­lelősségre vonási eljárás (impeach­ment) szenátusi tárgyalásán. Vannak, akik szerint azért nem tanúskodott, mert információit a szenzációnak szánt könyvére tartogatta. Bolton csak egy a sok ember közül, aki közel állt az elnökhöz, majd könyvet írt, amelyben támadta őt, viszont a volt nemzetbiztonsági tanácsadó ismerte meg legjobban az amerikai külpoli­tika alakításának folyamatát. (MTI) törvény kezelésének módja és az a tény, hogy ezek az információk harmadik fél számára is hozzáférhetővé válnak. A civil szervezetek ügye azok kö­zé tartozik, amely miatt az Európai Néppárt (ÉPP) is megosztottá vált a magyar kormánypárt tagságával kapcsolatban. A Néppárt vezető po­litikusai egyfajta vörös vonalként tekintettek a nem kormányzati szer­vezetekkel kapcsolatos bánásmódra, csakúgy, mint a Stop Soros­törvénycsomag, vagy a lex CEU, a Budapestről kiebrudalt Közép­európai Egyetem esetében. Gulyás Gergely, a Miniszterelnök­séget vezető miniszter máris közölte: tiszteletben tartják a testület vélemé­nyét, de még pontosan át kell tanul­mányozni az ítéletet. Szerinte fontos ügyekben a magyar államnak adott igazat a bírósági ítélet indoklása (pél­dául a szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát tekintve), csupán a módszert nem tartotta megfelelőnek az uniós szervezet. (MTI, index, ú) be. Néhány órára rá felrobbantot­ták a keszongi Korea-közi össze­kötő irodát, amelyet a két ország létesítette, hogy elősegítse a pár­beszédet és az együttműködést. Szerdán az észak-koreai hadsereg konkretizálta szándékait, közölte, hogy bevonul Keszong határvá­rosba és a Gyémánt-hegység kör­nyékére, ahol Szöul és Phenjan kö­zös ipari és idegenforgalmi beru­házásokat és fejlesztéseket valósí­tott meg. Emellett katonai ellenőr­ző pontokat állítanak fel a demili­­tarizált övezetben, és újrakezdik a rendszeres hadgyakorlatokat a ha­tár közelében. Egy magas rangú észak-koreai tisztségviselő aláhúzta: kormányá­nak nem áll szándékában tárgya­lóasztalhoz ülni Dél-Koreával a fe­szültségek elsimítása érdekében. Szöul előzőleg felajánlotta, hogy különleges megbízottat küld Phen­­janba a helyzet tisztázására, de Észak-Korea ezt elutasította. (MTI) Indiai katonai parancsnok temetése. A napokban legalább 20 indiai katona vesztette életét egy kínai katonákkal lezajlott összecsapásban a kasmíri La­dákban. A súlyos összetűzésre Kína szerint azután került sor, hogy az indiai ha­tárőrök kétszer is illegálisan kínai területre léptek, és provokálták a kínai kato­nákat. A konfliktus tovább terjed a régióban, ugyanis négy pakisztáni civil meg­halt, többen megsebesültek, amikor indiai katonák a kasmíri határrégióban ta­lálható falvakat vettek tűz alá. Az incidensre a Kasmír indiai és pakisztáni ré­szételválasztó határvonal környékén került sor. Bár Iszlámábád és Újdelhi Kas­mírban tűzszünetet kötött, ezt mindkét fél rendszeresen megszegi. (TASR/AP) Elfoglalták az őrhelyeket Phenjan. Észak-Korea katoná­kat vezényelt tegnap néhány, ko­rábban kiürített őrhelyre a két Ko­reát elválasztó demilitarizált öve­zetben - jelentette dél-koreai ka­tonai forrásokra hivatkozva a Yon­­hap hírügynökség. A szöuli médi­ában olyan hírek is napvilágot lát­tak, hogy mintegy száz észak­koreai katona jelent meg a koráb­ban a két Korea által közösen hasz­nált keszongi ipari parkban is. Észak-Koreának a fegyvermentes övezetben körülbelül 150 olyan őrhelye van, amelyeket a feszült­ség csökkentését szolgáló, 2018. szeptember 19-én aláírt Korea-közi szerződés után ürített ki. A 4 kilo­méter széles demilitarizált övezet létrehozásáról szóló megállapo­dást a 3 éves koreai háború után, 1953-ban írta alá Észak- és Dél- Korea. Az észak-koreai hadsereg vezérkara kedden bejelentette, hogy fontolóra vette a hadsereg be­vonulását a demilitarizált övezet-Uniós jogot sértő magyar

Next

/
Thumbnails
Contents