Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-19 / 141. szám

www.ujszo.com I 2020. június 19. KULTÚRA 9 „Több lábon kell állnunk" Szabó Zsolt Tschöppy színpadmester szerint addig nem áll helyre a rend, míg nem lesz vakcina Szabó Zsolt Tschöppy: „Egy tollvonással megszüntethető a szakmánk" (Hegyi Júlia Uly felvétele) PUHAJÓZSEF A koronavírus-járvány megsebezte a koncert­­ipart, rávilágított a zenészek és a mögöttük dolgozók kiszolgálta­tottságára. Még sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ezen a téren is valamelyest normali­zálódjon a helyzet. Szabó Zsolt Tschöppy kö­zel öt évig volt a Halott Pénz zenekar tumémenedzsere, és lassan tíz éve dolgozik szín­padmesterként a legnagyobb magyarországi fesztiválokon. Őt kérdeztük. Idén a legtöbb kulturális rendezvény elmarad. Mivel foglalkozik mostanság? Januártól márciusig volt néhány kisebb munkám, utá­na megszűntek azok a lehe­tőségek, ahol dolgozhattam volna. Amikor megjelent a rendelet, hogy nem lehet koncerteket tartani, gyorsan kellett döntenem. Egy hiper­­marketnél helyezkedtem el sofőrként, a rendeléseket szállítom ki a vevőknek. El­vállaltam, nem volt más op­ció. Most ebből élek. Néha pedig online előadásokat tar­tok arról, hogy miből áll a színpadmester munkája. Gondolom, a zenei háttér­emberek jelentős csoportja vesztette el a megélhetését. Az egyéni vállalkozók kö­zül szinte mindenki. A szol­gáltató cégeknél dolgozó kollégák is ugyanígy jártak, bár néhány munkáltató adott fizetést a tartalékaiból. A leg­több fesztiválnak nincs - és nem is kell, hogy legyen - sa­ját színpada, bútora, hang- és fénytechnikája. Ezeket szol­gáltató cégektől bérlik, rájuk bízzák a helyszín megépíté­sét, az infrastruktúrát. Jel­lemzően néhány hétre szóló megbízások ezek, viszont sok van belőlük a fő szezonban. A fesztiválok a szolgáltatókkal és velünk projektekre szer­ződnek. Továbbra is számí­tanak ránk, csak jelenleg nem tudnak munkát biztosítani. Egy teljes iparágat nulláztak le azzal, hogy nem lehetett kulturális rendezvényeket tartani. Ez közegészségügyi­leg jó döntés volt, csak köz­ben harminc-negyvenezer ember megélhetése szűnt meg egyik pillanatról a másikra. Nagy visszhangja volt annak, hogy az Artisjustól több zenész kapott egyszeri anyagi támogatást. Önök kimaradtak ebből a körből. Ezek szerint nem a legmeg­felelőbb helyre ment a se­gítség? Az Artisjus, a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egye­sület abból a pénzből gazdál­kodik, amit a lejátszások után kap olyan helyekről, ahol ze­nés szolgáltatás működik. Kérdésfelvetés szintjén el le­het beszélgetni arról, hogy ebből támogathatók-e szoci­ális alapon a zenei háttér­munkások is, de az a dalszer­zők pénze, őket illeti meg, ők döntenek arról, mire költse­nek belőle. És ez így van jól. Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület is hasonlóan működik. A fellépések után jogdíjat kap, s abból fizet az előadóknak. A háttérmunká­soknak nincs jogvédő irodá­juk vagy szakszervezetük. Az hosszabb beszélgetést igé­nyelne, hogy miért nincs. Két DJ, Lotfi Begi és Andro szer­vezett gyűjtést a Fábián Juli Emlékalapítvánnyal, kifeje­zetten a háttérmunkások ré­szére. Hatmillió forint gyűlt össze. Egyéni vállalkozóként pedig augusztusig mentesül­tünk az adófizetés alól. A járvány lecsengőben van, beindult az élet. Most hogyan látja a jövőjét? Nem vagyok túlzottan op­timista, nagyon képlékeny az egész. Nem tudni, mi lesz hol­nap, mennyire fog terjedni a vírus. Magyarországon au­gusztus 15-e után elvileg lehet tömegrendezvényeket is tar­tani, bár ez az információ hi­vatalosan még sehol sem je­lent meg. Most mindenki be­levetette magát a munkába, a szervezésbe, de nem lehetünk biztosak abban, hogy ezek meg is valósulnak. Ha igen, dömping lesz kulturális ren­dezvényekből. De vajon lesz-e közönségük? A minap beszél­gettem kollégákkal, és arra ju­tottunk, hogy most felesleges számolgatni, az év végén kell mérleget vonni. Mert egyik napról a másikra is változhat a helyzet. Ha lesz második hul­lám, bizonyára megint le lesz­nek állítva a koncertek, a ren­dezvények. Bármikor jöhet ilyen bejelentés. Szörnyű ez a bizonytalanság. Rá kellett döbbennünk arra, hogy tulaj­donképpen egy tollvonással megszüntethető a szakmánk. Kacérkodik esetleg a pá­lyaelhagyás gondolatával? Azt tervezem, hogy vissza­térek. Ahogy hallom, sokan búcsút intenek a szakmának, amely alapból ciklikus, tehát nyáron rengeteg a munka, té­len meg sokszor szinte sem­mi. Egy bizonyos szint alatt nem lehet csak a koncertipar­ra támaszkodni. Több lábon kell állnunk. Akik mérlegre teszik a szabadúszó munka­­vállalás előnyeit és hátránya­it, közülük legtöbben a keve­sebb pénzt ígérő, de állandó megélhetést biztosító mun­kahelyet fogják választani. Azt ugye elmondhatjuk, hogy ezután semmi sem lesz olyan, mint eddig? Biztosan. Sok ember vá­gyik vissza a fesztiválokra. De jó néhányan elvesztették a bevételi forrásaikat, nem az lesz az első, hogy megve­gyenek egy több tízezer fo­rintos bérletet. Az is kérdés, mennyire lesz bátor a közön­ség, mert egy rendezvény gyorsan gócponttá tud válni, ha a résztvevők között fer­tőzött van. A kereslet tehát vélhetően megcsappan, és a bizalmat is nehéz lesz visszaszerezni. Ha minden pozitívan alakul, akkor is el kell telnie egy évnek ahhoz, hogy normalizálódjon a helyzet. A kérdés tehát az, hogy a jövő évi fesztiválsze­zon menthető-e. Dühös valakire? Dühös nem vagyok. Csak sok mindent nem értek. De ez a járványtól független, évek óta így van... Most az a leg­fontosabb, hogy mihamarabb legyen vakcina. Ez a vírus nem fog magától eltűnni, s amíg itt van, addig a bizony­talanság is velünk lesz. A fé­lelmet kell száműznünk az életünkből. Hogy végre ön­feledten állhassunk a színpad mellett. Vagy előtte és rajta. A Kaszás Attila-díj jelöltjei Budapest. Csankó Zoltán (Győri Nemzeti Színház), Földes Tamás (Budapesti Operettszín­ház) és Vlahovics Edit (szombathelyi Weöres Sándor Színház) színmű­vészek a Kaszás Attila-díj idei jelöltjei -jelentette be a díj tegnapi online sajtó­­tájékoztatóján az Emberi Erőforrások Minisztéri­umának kultúráért felelős államtitkára. Fekete Péter felidézte: az elmúlt évek­ben a Kaszás Attila-díj rendkívüli elismertséget vívott ki magának nem­csak azért, mert kiváló művészek nyerték el, ha­nem azért is, mert a „leg­demokratikusabb” elis­merés. A díj jelöltjeit ugyanis a szakma, a díja­zottat pedig a közönség választhatja ki. A jelöltekre a www.ka­­szasattiladij.hu oldalon adhatók le a szavazatok augusztus 23-án éjfélig. A díj három idei jelöltjét 23 társulat tagjai választották ki szavazataikkal; az elis­merést 2020-ban is az or­szágos színházi évadnyitó keretében adják át. (MTI, k) Lesz Nyitrai Színházi Fesztivál Nyitra. A Nyitrai Szín­házi Fesztivál szervezői tegnap bejelentették, hogy szeptember 25. és 30. kö­zött megtartják a 29. Nyit­rai Színházi Fesztivált. A koronavírus miatt azon­ban kisebb nemzetközi részvétellel és erősebb ha­zai felállással tervezik, mert egyelőre nem lehet tudni, szeptemberben mi­lyen feltételekkel utazha­tunk a határokon át. (tb) Elhunyt Vera Lynn London. Elhunyt Vera Lynn, a britek háborús hős énekesnője. A művészt 103 éves korában érte a halál. Vera Lynn a máso­dik világháború idején vált élő nemzeti intézménnyé Nagy-Britanniában: hol édes-bús, hol lelkesítő da­laival brit és szövetséges katonák millióiban tartot­ta a lelket. A világháború idején a legnagyobb brit énekes sztár volt, dalai hosszú évtizedekkel ké­sőbb is előkelő helyeken szerepeltek a brit sláger­listákon. A 2009-es top 100-as rangsorban például az el­ső helyre került, miután a második világháború kezdetének 70. évfordu­lójára kiadott We'll Meet Again - The Very Best of Vera Lynn CD-je a leg­kelendőbb album lett megjelenése után. (MTI, k) Aggódnak a filmesek Párizs. A streamingszol­­gáltatók elleni fellépésre szó­lította fel az Európai Uniót több mint egy tucat neves eu­rópai filmes Pedro Almodo­var spanyol és Luc Dardenne francia filmrendező vezetésé­vel. Szerdai levelükben talál­kozóra hívták Thierry Bre­tont, az Európai Bizottság bel­ső piacért felelős biztosát. A filmesek, köztük a román Cristian Mungiu figyelmezte­tése szerint Európa „az Egye­sült Államok és Kína gyarma­tává” válik, ha kultúráját nem védi meg a „nem európai di­gitális óriásoktól”. „Amerika megértette ennek kulturális és gazdasági tétjét, amikor filmjeit ráerőltette a Marshall-terwel más orszá­gokra” a második világháború után. Mára azonban a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple és a Netflix (kollektív nevükön GAFAN) „ezerszer nagyobb hatalmúvá növeke­dett” - írták levelükben. Hozzátették: „a koronaví­rus miatti korlátozások lehe­tővé tették számukra, hogy még vagyonosabbá váljanak, miközben más országok és szórakoztatóiparuk összeom­lott”. Eközben „az adózás el­kerülésével a GAFAN cégei nagyon kevéssé járultak hoz­­zá az európai demokráciák létfontosságú intézményeinek támogatásához” - írták. A rendezők felszólították az Európai Uniót, hogy hozzon szigorú szabályozásokat. Fel­hívták a figyelmet az 1990-ben megfogalmazott, az európai filmipart és más kulturális al­kotásokat kvótákkal és egyéb eszközökkel védő ,.kulturális kivételezés” elvére, amelyet már 183 ország alkalmaz. Szerintük jó példa az elv ha­tékonyságára és „a világot gazdagabbá tévő voltára” az Élősködők című - az Oscar- és a cannes-i Aranypálma dí­jat is magáénak tudó - dél­koreai film sikere. (MTI, k) invests consult www.in vestconsu lt.sk reality@investconsult.sk 0911 331 168,0903 445 082

Next

/
Thumbnails
Contents