Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-19 / 141. szám
2 KÖZÉLET 2020. június 19. | www.ujszo.com Újra botrány lehet a főügyészválasztásból NAGYROLAND Pozsony. Az utóbbi hetekben nagy politikai vita kerekedett abból a törvényjavaslatból, melynek értelmében módosítanák a főügyészválasztás körülményeit. A javaslatot beterjesztő koalíciós képviselők teljesen legitimnek tartják, hogy olyan személy is lehessen főügyész, aki korábban nem ügyészként dolgozott, az ellenzék szerint viszont a törvénymódosítással Daniel Lipéicet szeretnék hatalomra juttatni. Július 17-én, vagyis kevesebb mint egy hónap múlva Jaromír Ciznár főügyészi mandátuma lejár. A parlament előtt így fontos kihívás áll: a következő hónapokban új főügyészt kell választani, akinek a parlament képviselői, majd Zuzana Caputová köztársasági elnök hét évre szavaznak bizalmat. Bár a konkrét főügyészjelöltek neve egyelőre csak pletyka szintjén merült fel, a megválasztással kapcsolatban azonban már így is hetek óta zaj lik a vita. Miről szól a javaslat? A nézeteltérést az váltotta ki, hogy a koalíciós pártok képviselői, Juraj Seliga (Za l’udí), Alojz Baránik (SaS), Milan Vetrák (OEaNO), Ondrej Dostál (SaS) és Petra Hajselová (Sme rodina) egy olyan törvénymódosító javaslatot terjesztettek be a parlament elé, mely több ponton is megváltoztatná a foügyészválasztás körülményeit. Az egyik legjelentősebb változtatás - amelyet az ellenzék élesen bírál hogy a módosítás értelmében olyan személyt is jelölhetnének a főügyészi posztra, aki korábban nem dolgozott ügyészként. További fontos módosítás lenne, hogy a jelölteket már nemcsak a parlamenti képviselők javasolhatnák, hanem az igazságügyi miniszter, az Ügyészi Tanács (Rada prokurátorov SR), az emberjogi ombudsman és egyéb jogi intézmények is (például a jogi egyetemek). A képviselők továbbá azt is szorgalmazzák, hogy az alkotmánybírók meghallgatásához hasonlóan a főügyészjelöltek meghallgatása is nyilvános legyen, sőt, a parlamenti szavazás sem lehetne titkos. Amennyiben pedig a főügyész nem végezné rendesen a feladatát, a parlament bármikor visszahívhatná. Seligáék azzal indokolják a módosítást, hogy ezekkel a változtatásokkal még inkább átláthatóvá válna az ügyészség működése, ez a cél pedig a kormányprogram legfontosabb pontjai között szerepel. A parlament első olvasatban már el is fogadta a javaslatot, 131 jelen lévő képviselő közül 87 szavazott igennel (kizárólag a koalíciós pártok képviselői), 44 ellenzéki és független képviselő pedig nemmel. A parlament következő, júliusi ülésén a képviselők a 2. és a 3. olvasatban valószínűleg újra megszavazzák a módosítást, így már csak Zuzana Caputová köztársasági elnökön múlik, hogy aláírja-e. „Lex Lipéic" Az ellenzéki képviselők leginkább azzal a ponttal nem értettek egyet, amely kimondja, hogy a főügyész olyan személy is lehet, aki korábban sohasem dolgozott ügyészként. A Smert elhagyó Peter Pellegrini például úgy véli, hogy a koalíció ezzel a törvénymódosítással szeremé beültetni a főügyészi székbe Dániel Lipsicet, a korábbi igazságügyi és belügyminisztert. Lipsic köztudottan jó kapcsolatokat ápol Grendel Gáborral és Igor Matoviccsal (mindketten OEaNO), korábban a NOVA politikai párt színeiben indult a választáson, az OEaNO listáján. „Ennek a törvénynek egyetlen célja van: hogy Dániel Lipsic főügyész lehessen, és utána elkezdhesse börtönbe zárni az összes ellenzéki politikust, akikről a választás előtti kampányban beszélt a koalíció” - vélekedett Pellegrini. Hozzátette: a kormány ezzel folytatja azt a „rendkívül veszélyes trendet”, hogy politikai jelölteket ültet független, szakmai pozíciókba. Hasonlóan fogalmazott Robert Fico, a Smer elnöke is, aki szerint az sem elfogadható, hogy a főügyész egy jogerősen elítélt személy lehessen. Daniel Lipsic ugyanis 2016-ban halálos balesetet okozott: elütött egy gyalogost, aki kisétált elé az úttestre. A férfiről később kiderült, hogy ittas volt, így az egykori miniszter három év feltételes szabadságvesztést kapott, valamint kártérítést kellett fizetnie. „Én nem kérem számon Lipsic urat, hiszen gondatlanságból elkövetett bűncselekményről beszéAz ellenzéki képviselők szerint a kormánykoalíció szándékosan Daniel Lipéic egykori Igazságügyi és belügyminisztert szeretné a főügyészi székbe ültetni. Lipéic egyelőre nem cáfolta, hogy vállalná-e a jelöltséget. (TASR-feivétei) lünk, ez bárkivel megeshet a világon. Ettől függetlenül ő egy jogerősen elítélt személy, vagyis etikai és morális szempontból sem elfogadható a jelölése” - fogalmazott Fico. Ellenszól a koalícióban A koalíció még ugyan nem erősítette meg, de nem is zárta ki annak lehetőségét, hogy valóban Lipsicet jelölnék a pozícióra. A jelöltségével kapcsolatban maga Lipsic is ködösen fogalmazott, nem kívánt spekulációkba bocsátkozni, hiszen a módosító javaslat még nem is lépett életbe. Ennek ellenére Juraj Seliga kitart a javaslat mellett, és szerinte jó jel, hogy Fico aggódik a jövője miatt. A javaslatot benyújtó képviselők egyebek mellett azzal is érvelnek, hogy más országokban sem kell feltétlenül ügyészt választani a főügyészi pozícióba. A bírálat viszont nemcsak ellenzéki oldalról, hanem a koalícióból is érkezik: Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügyi miniszter például jobb megoldásnak tartja, ha ügyészt neveznek ki főügyésznek. Ugyanezt az álláspontot képviseli Zuzana Caputová és az Ügyészi Tanács is. Mi a helyzet az EU-ban? A koalíciós képviselők érveléséről két jogászt is megkérdeztünk. Tomás Strémy, a Comenius Egyetem Jogi Karának professzora lapunk megkeresésére elmondta, hogy egy tavaly készített nemzetközi felmérés rámutatott az Európai Unió tagországaiban található főügyészségek közti különbségekre. „Ezekből az adatokból kitűnik, hogy az EU tagállamainak 28 főügyésze közül (még Nagy- Britanniát is beleértve) 22 már dolgozott ügyészként, és átlagban 21 évnyi szakmai tapasztalattal rendelkeznek, amelyből legalább 9-et az ügyészi hierarchia legmagasabb pozícióiban teljesítettek. A 28 főügyész közül hatnak nincsenek ügyészi tapasztalatai” - közölte Strémy. Hozzátette, hogy például Hollandiában, Cipruson, Bulgáriában, Litvániában és Svédországban a megválasztott főügyész korábban bíróként tevékenykedett. Átláthatóság, de így? Éva Szabóvá, a Nagyszombati Egyetem Jogi Karának szakértője úgy véli, hogy a törvényjavaslat első ránézésre valóban az ügyészség átlátható működését szolgálja, viszont már a törvény előkészítése sem volt túlságosan transzparens. „Úgy gondolom, hogy a javaslat megfogalmazásánál hiányzott a szakmai közvéleménnyel folytatott párbeszéd. Egy törvény, amely ilyen jelentős módon beavatkozik az eddigi föügyészválasztás rendszerébe, véleményem szerint szorosabb szakmai együttműködést kívánt volna maga után, egyrészt azokkal, akik a végrehajtó gyakorlatot végzik, másrészt pedig az egyetemi szférával is” — mondta lapunknak Szabóvá, majd hozzátette, hogy a javaslat így azt a látszatot kelti, mintha titokban készítették volna elő, elzárkózva bármilyen külső véleménytől. A törvényjavaslat legvitatottabb pontjával kapcsolatban Szabóvá elmondta, hogy aggódnak a Főügyészség politizációja miatt. A szakértő szerint igencsak kérdéses, hogy jó ötlet-e olyan személyt ültetni a főügyészi székbe, aki korábban nem dolgozott ügyészként. „Az én álláspontom az, hogy a Főügyészség élén olyan személynek kellene ülnie, akinek van szakmai tapasztalata, konkrétan ennek az intézménynek a működésével kapcsolatban is” - vélekedett Szabóvá. A törvényjavaslat további pontjaival (mint például a nyilvános meghallgatás vagy a jelölteket javasló intézmények körének kiszélesítése) viszont Szabóvá egyetért. Izgalmas hetek jönnek A főügyészválasztás a következő hónapokban az egyik legmegosztóbb téma lesz a parlamentben. Az igencsak valószínűtlen, hogy a következő ülésen már el is hangzik a következő főügyész neve, hiszen a szavazás előtt nyilvános meghallgatások egész sora várható. Mária Kolíková nemrégiben jelezte, hogy Jaromír Ciznámak valószínűleg a mandátuma lejárta után is a hivatalában kell maradnia. Hogy a főügyészválasztás meddig húzódik el, és hogy valóban jelölik-e Lipsicet, a következő hetekben fog kiderülni. Az EU is dolgozik az oltóanyagon RÖVIDEN Folytatódott Pavol Rusko pere Pozsony. Ismét bíróság elé kellett állnia Pavol Ruskónak. Az egykori gazdasági minisztert azzal vádolják, hogy még a Markíza tévétársaság tulajdonosaként megrendelte kolléganője, Sylvia Volzová meggyilkolását, amely végül nem valósult meg. Rusko ennek a verziónak éppen az ellenkezőjét állítja: elmondása szerint csak azért kommunikált Mikulás Cérnákkal, a hírhedt pozsonyi maffiavezérrel, hogy meggyőződjön sejtéséről, mely szerint Volzová valamilyen kárt akar okozni a családjának. Az ügyben tegnap Viera Rusková, a korábbi miniszter exfelesége tanúskodott, aki megerősítette volt félje vallomását. „1997 őszén több forrásból is úgy tudtuk, hogy ártani akar a családunknak” - vallotta Rusková. Ez azonban ellentmond Mikulás Cérnák szavainak, aki korábban azt vallotta, hogy Pavol Rusko éppen nála rendelte meg Volzová meggyilkolását, (nar, tasr) Több mint 23 ezren voltak karanténban Pozsony. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint Szlovákiában 23 600 személy volt kötelező állami karanténban. A legtöbb személyt a bősi karanténközpontba helyzeték el (3689 fő), de sokan gyógyultak a besztercebányai Dixon Szállodában (899 fő) és a kassai diákotthonban (852 fo) is. Az állami karanténnal kapcsolatban sok panasz érkezett a belügyi tárcához, amelyeket a következő hetekben fognak átvizsgálni. A kötelező állami karantén 3 hónapig volt érvényben. (nar, TASR) NAGYROLAND Egységes oltóanyag-stratégiát terjesztett elő az Európai Bizottság. Az uniós intézmény így akarja támogatni a koronavírus elleni globális harcot. Brüsszel. Az Európai Bizottság sajtóközleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a védőoltás kifejlesztése a lehető legjobb módszer a világjárvány visszaszorítására. „Minden hónap, amellyel közelebb jutunk az oltóanyaghoz, életeket ment, megélhetéseket támogat, és több milliárd eurót takarít meg” - közölte a bizottság sajtóosztálya. Ennek érdekében egy közös európai stratégiát dolgozott ki, melynek lényege, hogy a bizottság részben finanszírozza az oltóanyaggyártók induló költségeit, cserében Ursula von der Leyen (TASR-fotó) pedig fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy adott időn belül meghatározott mennyiségű oltóanyagot vásárolj on tőlük. A finanszírozást az EU a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz segítségével oldja meg, melynek köszönhetően mintegy 2,7 milliárd euróból gazdálkodhat. A bizottság arra törekszik, hogy 12-18 hónapon belül a lehető legbiztonságosabb és leghatékonyabb oltóanyag álljon a tagállamok rendelkezésére. A klinikai kísérletek mellett nagy figyelmet szeretnének fordítani a gyártókapacitás bővítésére is, hogy a vakcina kifejlesztését követően minél hamarabb elindulhasson a tömeges gyártás. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke kiemelte: az EU csakis akkor lesz biztonságban, ha a világ minden táján sikerül visszaszorítani a vírust. „Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy az oltóanyaghoz lakóhelytől függetlenül világszerte mindenki hozzáférjen” - jelentette ki, majd hozzátette, hogy az erőforrások megosztása még sosem volt ennyire fontos, mint manapság.
